L. Simon támogatja a Nemzeti Könyvtár sorozatot

  • narancs.hu
  • 2012. október 25.

Belpol

L. Simon László üdvözli, hogy 300 milliót költ az állam a Nemzeti Könyvtár sorozatra. A kultúráért felelős államtitkár válaszolt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a sorozatot támadó közleményére. Rövid levelében elmondja, mely könyveket fogja megvenni.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése – mint arról korábban hírt adtunk – felháborodott a Kerényi Imre nevével fémjelzett Nemzeti Könyvtár sorozaton. „Méltatlannak találjuk azt is, hogy a piaci folyamatokba beavatkozó állami sorozat elindításáról a magyar könyvszakma szereplőivel nem konzultáltak. Felhívhattuk volna ugyanis a figyelmet arra, hogy 14 cím 140 ezer példányban történő megjelentetéséhez nincs szükség 300 millió forintra, ez súlyos pazarlás az adófizetők pénzéből” – írták többek között, s levelüket eljuttatták Balog Zoltán emberi erőforrásokért felelős miniszternek, Kerényi Imre miniszterelnöki megbízottnak és L. Simon László kulturális államtitkárnak. L. Simon most reagált a megkeresésre:

Tisztelt Elnökség!

A Nemzeti Könyvtár sorozat kiadása a Kultúráért Felelős Államtitkárságtól függetlenül megvalósuló projekt, amelynek indulásáról természetesen tájékoztatott Kerényi Imre. A kiadás előkészületei, a sorozatban megjelenő művek kiválasztása, a könyvesszakmával való esetleges egyeztetés a miniszterelnöki megbízott hatáskörébe tartoznak.

Kultúráért felelős államtitkárként azonban csak támogatni tudom, hogy a Nemzeti Könyvtár sorozat elindításának köszönhetően újabb 300 millió forintot fordít a magyar állam könyvkiadásra, nemzeti értékeink ápolására, és arra, hogy olyanokhoz is eljuthassanak értékes könyvek, akik ezt esetleg nem engedhetnék meg maguknak. Személyes okom is van arra, hogy üdvözöljem a kezdeményezést, hiszen évek óta hiába kerestem Hermann Ottó A madarak hasznáról és káráról, illetve Dornay Béla és Vigyázó János Balaton és környékének részletes kalauza című műveit, amiket most a Nemzeti Könyvtár sorozatban megvásárolhatok.

Nem kívánok vitatkozni Önökkel azon, hogy a hazai könyvpiacot miként befolyásolja egy ilyen vállalkozás, hiszen ezen az alapon szót emelhetnék az ingyenes szabadtéri színházi előadások, koncertek, kiállítások, a támogatott art mozi vagy éppen az ingyenes híroldalak vagy újságok ellen. Azt gondolom, a piac megtalálja a megfelelő megoldást, az elkészülő könyvek pedig a legjobb helyre, olvasók kezébe kerülnek.

Üdvözlettel:

L. Simon László

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.