Lájkold az MMA-t!

  • - urfi -
  • 2013. január 10.

Belpol

Az Írószövetség és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete is tagjai figyelmébe ajánlotta a Magyar Művészeti Akadémia hírlevelét és az MMA egyelőre nem túl népszerű Facebook-oldalát. Megkérdeztük őket, miért.

Január 4-én a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE), január 7-én pedig a Szépirodalmi Figyelő folyóirat (SZIF) és a Magyar Írószövetség közös levelezőlistája is szétküldte az MMA alábbi felhívását. (A MAOE egy helyen változtatott a szövegen, náluk a levél az értelmezhetetlen „Tisztelt Látogató!” megszólítással indul.)


Fotó: Kallos Bea/MTI

Tisztelt Olvasó!

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) hamarosan elindítja elektronikus hírlevél-szolgáltatását. Kérjük, regisztráljon az alábbi linkre kattintva, hogy értesüljön a legújabb hírekről, eseményekről:

hírlevéllink: http://eepurl.com/r27Jz

És csatlakozzon az MMA Facebookjához:

http://www.facebook.com/magyarmuveszetiakademia

Köszönjük!

sajto [at] mma [dot] hu

Megkérdeztük az érintett szervezeteket, miért kapacitálják olvasóikat a feliratkozásra és a lájkolásra.

Ahol tud, segít

Szentmártoni János, a kormány mellett az MMA-val közösen kiálló Írószövetség elnöke szerint „semmiféle kapacitálásról nincs szó. A levelezési listán pusztán tájékoztató jelleggel küldte ki az MMA hírlevelét a Magyar Írószövetség. Hasonló gesztust más olyan szervezeteknek is tettünk már és fogunk is, amelyekkel szakmai kapcsolatban állunk.”

A Szépirodalmi Figyelőt 2002-ben az akkor L. Simon László által vezetett Fiatal Írók Szövetsége alapította. (Legalábbis a lapban megjelent visszatekintő tanulmány szerint. Ugyanakkor, különös módon, a lap honlapja a FISZ-t nem említi. A FISZ elnöke megkeresésünkre eddig nem reagált.) A szerkesztőség kérésünkre nyilatkozatot küldött: „A Szépirodalmi Figyelő és a Magyar Írószövetség közösen üzemeltetett levelezőlistáján az MMA hírlevél regisztráció tárgyú levelet nem a Szépirodalmi Figyelő szerkesztősége küldte meg a feliratkozott tagoknak, ezért bővebb felvilágosítást annak tartalmáról és a megküldés okairól lapunk nem tud adni.” A folyóirat kiadója jelenleg is az L. Simon családi vállalkozásaként ismert Ráció Kft. Az államtitkárság sajtóosztálya kérésünkre közölte, hogy a céggel L. Simonnak „jogilag már nincs kapcsolata”, illetve a „hírlevelet a Magyar Írószövetség működteti”. (Az e-mail amúgy a szif [at] lists [dot] racio [dot] hu címről érkezett.)

A tagság „megalázása”

A MAOE nevében annak elnöke, Aknay János válaszolt. A festőművész elmondta: tagjaikat rendszeresen tájékoztatják művészeti programokról, illetve más szervezetek pályázati lehetőségeiről – ebbe a sorba illeszkedik az MMA felhívásának továbbítása is. „A MAOE több mint húszéves működése alatt és ma is távol kíván maradni a politikától, tagjaink között (a hétezres létszámból is következően) valószínűleg minden párt és áramlat szimpatizánsai megtalálhatók, tehát a mi dolgunk az, hogy minden információt közvetítsünk a területünkről, s bízzuk a tagjainkra, hogy ki mit választ, használ fel belőlük. Az MMA tagjainak jó része egyben a mi tagunk is, de a köztestület ellenzői is közénk tartoznak, a MAOE vezetése ilyen szempontú megkülönböztetést nem tett és nem is fog tenni a jövőben sem” – zárta levelét Aknay, aki maga is tagja az MMA-nak, sőt egy ideig az elnökség munkájában is részt vett.

Közösségi oldalakon több művész felháborodásának adott hangot a két körlevél miatt. Fábri Péter dalszövegíró, műfordító, a MAOE tagja pedig az egyesületnek küldött levélében ezt írja: „…a MAOE vezetősége arra biztatja a tagjait, hogy regisztráljanak az MMA hírlevelére és Facebook-oldalára? Azt a Konrád Györgyöt például, akit az MMA elnöke volt szíves kizárni a magyarságból? Azokat a művészeket, akiket az MMA közgyűlésén biztonsági emberekkel verettek ki a helyszínről? Azt a Kaján Tibort, aki a napokban lépett ki az MMA-ból? Fehér Lászlót? Nemes Csabát, akinek a biztonságiak általi megverését MMA-tag kollégái szótlanul nézték végig? Bukta Imrét, aki performance-szal demonstrált az ellen, hogy a Műcsarnok az MMA irányítása alá kerüljön? Ugyanis, jelzem, ezek a művészek is többségükben MAOE-tagok. Miféle vezetőség az ilyen? Ki adott felhatalmazást arra, hogy részt vegyen saját tagjainak megalázásában? Őszintén remélem, hogy a MAOE legközelebbi közgyűlésén nem én leszek az egyetlen, aki felteszi ezt a kérdést.” Pénteki levelére Fábri cikkünk megjelenéséig nem kapott választ.

Az MMA Facebook-oldalára mindenesetre ráfér a reklám. Mert hiába a fenti szervezetek által nyújtott segítő kéz és a sajtó odaadó figyelme, tíz hónap alatt mindössze 250 követőt sikerült összeszedniük. Ennél a legtöbb magánembernek jelentősen több ismerőse van, pedig az MMA igen szorgalmasan, naponta többször frissíti oldalát, amelynek maga Jézus Krisztus a borítóképe.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.