Amikor Rapcsák András, Hódmezővásárhely polgármestere és országgyűlési képviselője 2002 februárjában elhunyt, a következő négy évre is jelölt politikus helyett gyorsan kellett találni valakit. A választási kampány kezdetét - szórólapok a postaládákba - másnapra, hétfőre tervezték. "Minden megvolt. Én csináltam a kampányt" - mondta az akkori szervező, Lázár János. Rapcsák - bár megítélése ellentmondásos volt - toronymagas esélyese volt a közelgő választásoknak. (Lásd róla összefoglaló írásunkat: Béke pereire, Magyar Narancs, 2002. február 7.) Olyasvalaki kellett, aki változatlanul élni tud az eséllyel: a 27 éves Lázár lett a kiválasztott.
Lázár János akkor már hosszú ideje a tizenkét évig polgármesterkedő, a parlamentben nyolc esztendeig politizáló Rapcsák mellett dolgozott. "Táskahordozóként" - teszik hozzá még ma is ellenfelei. "Miután nem hordott táskát, nehéz lett volna azt hordozni - hárítja Lázár a szó szerinti értelmezést. - Persze szoros kapcsolatot igényelt a munkánk. Nyilván eleinte ez egy titkári feladat volt, de aztán tanácsadó lettem." 1995 novemberében kezdett a városházán. Az elbeszélések egy része alapján "besétált, hogy szeretne ott gyakornok lenni". Mások szerint rokoni segítség is kellett ahhoz, hogy alkalmazzák. Ez utóbbit cáfolja, mondván, "kissé untam már az egyetemet" (a szegedi jogra járt, 1999-ben végzett), akart még mellette valamit.
Két évig "jogi jellegű munkakörben" foglalkoztatták - ekkor figyelt fel rá Rapcsák. "Ő kinézett magának, bennem pedig megvolt a szándék, hogy vele dolgozzam" - mondja most lapunknak. Tartja magát az a vélekedés is, hogy Rapcsák jó barátja, Erdélyi Miklós ügyvéd protezsálta - őt azonban Lázár csak 1997-ben, éppen a polgármester révén ismerte meg. Erdélyi aztán valóban az egyik mentora lett, ahogyan Hamvas Ödön kórházigazgató, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) helyi szervezetének elnöke is.
Mivel sürgetett az idő, egyik forrásunk szerint már Rapcsák halálának másnapján a városba érkezett Harrach Péter (MKDSZ) és Várhegyi Attila (Fidesz). Két nevet "hoztak", de a helybéli potentátok megmagyarázták a messziről jött embereknek, hogy a minél biztosabb győzelem érdekében az ajánlott polgártársak helyett inkább az elhunythoz munkájában, személyében is kötődő Lázár Jánost indítsák. "Tíz perc türelmet kért a pesti delegáció. Felhívták Orbán Viktort, aki elfogadta a javaslatot" - meséli az események egyik tanúja.
Így jött
Lázár pályaíve nemigen rajzolható meg Rapcsáké nélkül. Utóbbi akkor is nehézsúlyú politikai tényező maradt, amikor 1999-ben különböző okokra hivatkozva a városatyák többsége felfüggesztette polgármesteri tisztségéből (lásd: Sok lúd disznót győz, MaNcs, 1999. április 1.). Utóbb hosszas huzavona után a képviselő-testület feloszlatta magát, és az időközi választás nyomán ismét Rapcsák András lett a polgármester. Lázár János karrierje szempontjából mindez azért érdekes, mert végig kitartott mellette. "Elvi megfontolás volt a részemről. A szüleim azt tanácsolták - akkor még otthon laktam -, hogy ha letettem a névjegyemet valahol, tartsak ki, az becsületesebb, tisztességesebb dolog." Igaz, a Rapcsák terhére írtak "okoztak dilemmákat, mert voltak ellentmondásos dolgok" - fogalmaz most diplomatikusan Lázár, megjegyezve, hogy azok "a mai gazdasági bűnügyekhez képest századrangúak". (Rapcsák András vitatott ügyeiről lásd: Hazai pályán, Magyar Narancs, 1998. május 21.)
A polgármesteri interregnum alatt papíron az Országgyűlés alkalmazásában állt Rapcsák személyi titkáraként. "A fideszesek közel sem ismertek annyira, mint a kereszténydemokraták. Mentem Rapcsákkal mindenhová, tudták, hogy a munkatársa, segítője vagyok." 2002. februári jelölését is ezzel magyarázza. "A kereszténydemokratáknak nagyobb befolyásuk volt erre, Isépy Tamásnak döntő szava lehetett" - véli. Lázár ugyanakkor a Fidesz tagja volt, 1999-ben lépett be, az MKDSZ-hez is csak 2002-ben csatlakozott. Az évekig tartó, 2003-ban lezárult kereszténydemokrata belharcok után sem lépett be az MKDSZ-esek által visszahódított KDNP-be. (Pedig a kettős tagság megengedett.)
2002-ben Lázár nemcsak az Országgyűlésbe került be, hanem ugyanazzal a lendülettel Hódmezővásárhely polgármestere is lett. Bár közel állt Rapcsákhoz, az önkormányzati győzelem után azonnal világossá tette, hogy nem lesz elődje másolata. "Miután közelről láttam a tevékenységét, tudtam, mit érdemes abból folytatni, s mit nem. Megváltoztak az idők, és én nem a múlttal akartam foglalkozni, hanem a jövőre koncentrálni. Rapcsák András polgármestersége utolsó szakaszában, attól fogva, hogy felfüggesztették az állásából, a város már-már polgárháborús állapotban volt, ami egészségtelen. Próbáltam a feszültséget csökkenteni és a viszonyokat rendezni."
Ehhez képest gyorsan konfliktusokba keveredett: két addigi helyi támogatójától is megvált, Erdélyi Miklós tevékenységére nem tartott már igényt, és Hamvas Ödön sem maradt sokáig kórházigazgató. Lázár politikai ellenfelei szerint "Rapcsák emberei vártak tőle valamit. Úgy hitték, tudnak rá hatni. Hogy hátországuk lesz, hálából." "Nem akartam megkötni azokat a rossz kompromisszumokat, amiket Rapcsák András megkötött a helyi hatalomgyakorlás érdekében - mondja erről Lázár. - Ilyen volt az is, hogy a háziorvos Hamvas Ödönt megtette kórházigazgatónak. Csak azért lett az, mert politikailag lojális volt. Én próbáltam az egy generációval fiatalabb intézményvezetőket kinevezni, akik megállják a szakmájukban a helyüket."
Az Országgyűlésben az új fiút jegyzővé választották, 2004-ig tartott e megbízatása, aztán a szociális és családügyi, majd a sajtó- és kulturális bizottság tagja lett. Első parlamenti időszakában - a jegyzői ténykedését nem számítva - összesen hétszer szólalt fel. A következő ciklusban a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke lett. Ebben szerepet játszott az is, hogy Simicskó István, a poszt várományosa a kereszténydemokrata frakcióba került, és a háttéralkuk folyományaként - hogy a fideszes Balog Zoltán vezethesse az emberi jogi testületet - a honvédelmi bizottság első helyére a KDNP jelölhetett. Lázár előmenetelében persze annak is része volt, hogy mindkét mandátumát sikerrel védte meg.
A nagyok között
A nagypolitikában is pozíciót igyekezett fogni. "Egy idő után természetesen magam is kerestem a kapcsolatot a Fidesz értelmiségi holdudvarával, Schmidt Mária, Martonyi János, Stumpf István nevét említem. De Navracsics Tiborhoz kerültem igazán közel. Korábban egyetlen fideszes vezér sem szólt hozzám éveken át" - mondta 2007-ben a HVG-nek. Érdekes névsor. Lázár utólag sem retirál: "Schmidt Máriával, Stumpf Istvánnal jó a viszonyunk ma is, és Jánosnak is nagy tisztelője vagyok" - aktualizálja az öt évvel ezelőtti helyzetet. Amúgy Martonyitól vette át államtitkárként az Információs Hivatal felügyeletét. "Ennek semmi köze ahhoz, hogy a világról mit gondolunk" - vágja rá.
Bizottsági elnökként markánsan és rendszeresen megnyilvánulhatott: különösen a 2006-os események és a cigányok elleni gyilkosságsorozat ügyében (amelyek értékelésében keményen vitte a Fidesz-vonalat). De nem (csak) ezért lett országosan ismert politikus. Akkor emlegették legsűrűbben a nevét, amikor kiderült, hogy első parlamenti ciklusában ő vette fel a legnagyobb összegű költségátalányt. ' arra is hivatkozott, hogy az országgyűlési választáson már az első fordulóban nyert, így attól fogva folyósították az ezzel járó összeget - amit szerinte indokolt a gyakran megtett Hódmezővásárhely-Budapest-távolság és a választókerület látogatása. (A képviselői javadalmazás és ellátások áttekinthetőbb és tisztább szabályozását célzó indítványt Lázár nyújtotta be a jelenlegi ciklusban - ezt speciel nem sikerült teljességében keresztülvernie a koalíciós frakciókon.)
A 2010-es parlamenti választások előtt leendő honvédelmi miniszterként emlegették, ő azonban olyan megoldást akart, hogy Orbánnak se kelljen nemet mondani, és a várost megtarthassa - a miniszteri és a polgármesteri poszt ugyanis összeférhetetlen.
Így lett frakcióvezető, amin utólag is többen csodálkoznak, mondván, a karrierjét céltudatosan építő Lázár nyilván tisztában volt azzal, hogy a kormánypárti frakció vezetése rendkívüli mértékben amortizál. Egyes pártbeli vélemények szerint Orbán Viktor - Lázár ismert munkabírásán és rátermettségén kívül - ezért is kérte föl a pártjában népszerű Lázárt. A kormányfő régi taktikája, hogy időről időre "méretre vágja" azokat a társait, akikben potenciális ellenfelet lát: ez történt hajdanán Áder Jánossal vagy Pokorni Zoltánnal, egykor és most Rogán Antallal is.
Lázár Jánost jól ismerő forrásaink szerint azonban Lázár maga kérte e tisztséget. Először a honvédelmi tárcát ajánlotta fel neki Orbán, majd a nemzeti erőforrásét, Lázár azonban a frakcióvezetést ambicionálta. E tisztségében kétségkívül a korábbiaknál meghatározóbb szereplője lett a Fidesz- KDNP politikájának - és ezzel együtt a koalíció törvényhozási ámokfutásának. Közben láthatólag eltávolodott egykori fő pártbeli támogatójától, Navracsics Tibortól. Megesett, hogy nyilvánosan támadta a miniszterelnök-helyettest. Lázár szerint "teljesen korrekt a viszonyunk, de két különböző személyiségről van szó".
Navracsicsról azt tartják sokan, hogy "nem eléggé kezdeményező". Van olyan sejtetés is, hogy egy idő után kifejezetten hagyta, hogy a legnagyobb balhékat a frakció vigye el. "Oldalra lépett - finomított e vélekedésen egy kormánypárti képviselő. - Pedig nem volt mostanság olyan politikus Magyarországon, akinek annyi felhatalmazása lett volna, mint neki. Előfordult, hogy határozottan és egyértelműen elzárkózott bizonyos dolgoktól, ám nem is mondott le."
Lázár viszont alaposan "beleállt" a szerepébe. Ezt lapunknak sem tagadja: "Mentalitás kérdése. Ha valakivel szövetséget kötök, akkor nem mondom, hogy nem csinálom. Ez a személyiségről szól, és nem a politikai fondorlatról. Ha Orbán Viktor azt kéri, segítsek neki, akkor valahogy megoldom."
Orbán utoljára azt kérte: legyen Lázár János a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A felkérésnek és Lázár gyors belépőjének - Orbán embereit úgymond sorban lövi ki az általa felügyelt területről - számos magyarázata van (Orbán még szorosabban akarja tartani; Orbán az elhasználódástól akarja megmenteni; Lázár ereje és befolyása határait teszteli a látványos személycserékkel stb.). Lázár maga egyszerűbben magyarázta a helyzetet: "Frakcióvezetőként közelebb kerültem Orbán Viktorhoz. Mármint hogy többet beszélgettünk. Elmondta, milyen problémái vannak, át kell alakítania a kormányt, segítsek neki, ennyi volt."
Söpör
Egy értelmezés szerint Orbán Viktor kimentette Lázárt az adóssághegyeket felhalmozott Hódmezővásárhelyről. Egy másik szerint menekül a süllyedő hajóról. "Ízig-vérig hódmezővásárhelyi vagyok. A legjobban az sért, ha valaki azt mondja, el akarok innen menni, vagy éppenséggel menekülni. Mi süllyed? Soha ilyen jól nem állt a város" - reagált a Narancsnak ezekre a feltételezésekre. Mint mondja, megegyezett a bankkal - és, nyilván, Orbán Viktorral. Hódmezővásárhely ugyanis engedélyt kap a kormánytól - csaknem 79 millió euró értékben - adósságmegújító kötvények kibocsátására.
Lázár János választókerületi vezetővé kinevezését javasolták áprilisban, ami lényegében azt jelenti, hogy 2014-ben ő lesz a párt képviselőjelöltje. Amiből viszont az következik - mivel az új szabályok értelmében a parlamenti és az önkormányzati funkció összeférhetetlen lesz -, hogy Lázár az országos politikát választotta.
Lázár János eddigi pályája egy tudatosan építkező karrierpolitikust mutat. Az említett HVG-interjúban is hangsúlyozta, hogy "nem tartozom sem az alapító elithez, sem a Fidelitas-vonalhoz". Új tisztségében részben a generációs konkurenciát, a mozgalmi vonalat radírozza ki a Miniszterelnökségről: egykori Fidelitas-prominenseket távolít el a Miniszterelnökség stábjából, helyükre századvégesek nyomulnak. Alaposan megrostálja a kormánymegbízottakat, például távozik Budai Gyula elszámoltató is. Sokan találgatják, főleg a pártban, hogy Lázár erre megbízást kapott-e, vagy szabad kezet.
