Miskolcon intenzív a választási kampány: a belvárost plakátok borítják, egymást érik a lakossági fórumok, az önkormányzat feszített napirendű utolsó közgyűlését is többen politikai üzeneteik (és személyük) bemutatására használták föl. A helyiek szerint a tét nagy, mivel Miskolc szerepe az elkövetkező években felértékelődhet a régióban. Esély van rá, hogy a kormányzati szinteken régóta emlegetett észak-déli irányú, Krakkót Kassán át Magyarországgal összekötő autópálya egyik csomópontja legyen, ami nyilván földobná a befektetői kedvet is. A szlovákok mindenesetre hozzákezdtek a Kassa-Miskolc gyorsforgalmi út kiépítéséhez, amelynek magyarországi szakaszáról viszont még döntés sincs.
Az utóbbi nyolc évben a szocialisták vezette Miskolc egyébként is változóban van, az egykori acélvárosimázs a múlté, a belváros kezdi újra felvenni egykori, XIX. századi arcát, és egyre ismertebbek az itt zajló fesztiválok is. A helyi közhangulat persze az országoshoz hasonló: a lakosok botrányos közbeszerzésekről beszélnek - az általunk megkérdezettek elsősorban a felújítások és a panelprogram csapnivaló minőségét említik -, de sokak szerint a Búza téri piac felújításánál és a villamostendernél is előre leosztották a lapokat.
Van tehát muníciója Káli Sándor polgármester ellenzékének, ám a szocialista vezetőnek markáns véleménye van kihívóiról: "A miskolci polgármesterjelöltek között óriási a különbség. Ki merem jelenteni, hogy a velem szemben álló fideszes Kriza Ákos felkészületlen, nyilatkozataiból az derül ki, hogy nincs sok fogalma a város működéséről és múltjáról. A másik két jelölt sem szakmai városvezetési kérdésekről beszél, kizárólag érzelmi és politikai alapon viszi a kampányát." A Narancsnak azt emelte ki, hogy polgármesterségének nyolc éve alatt a korábban leírt iparváros ma "ismét versenyképes a kelet-közép-európai nagyvárosok között a befektetők vonzásában, a fesztiválturizmusban vagy egyedülálló energetikai projektjeiben". Büszke a Bosch vállalat megtartására és a Vodafone részbeni odacsábítására. A polgármester másként látja a vitatott beruházásokat is: az elmúlt évtizedek legnagyobb városi vállalkozásának tartja a teljes villamoshálózatot megújító Zöld Nyíl villamosprojektet, aminek az összértéke 38 milliárd forint. (A projektről korábban lásd: Kanyargós út, Magyar Narancs, 2008. augusztus 14.) A belváros rehabilitációja mellett pedig olyan sikereket emel ki, mint az új uszoda, a Jégcsarnok vagy a helyi Művészetek Háza építése; ahogyan fogalmaz, "felsorolni is nehéz", hány iskolát, óvodát újítottak fel.
A fenti fejlesztésekre a pénzügyi hátteret egyrészt a vagyongazdálkodási cégek átszervezésével, másrészt hitelfelvétellel oldotta meg a városvezetés. Káli sokat bírált intézkedése volt például a Miskolc Holding Zrt. létrehozása is, amely "nyugat-európai és debreceni mintára" rövidesen az önkormányzati vállalatokat tömörítő, de piaci alapon működő céggé vált. Mindezek hatására a város vagyonát nyolc év alatt megduplázták - hangsúlyozza a polgármester -, miközben a "felvett hitel nem veszélyezteti a működésünket".
Ez utóbbival Káli egyik kihívója sem ért egyet. Mind Kriza Ákos (Fidesz), mind Szegedi Márton (Jobbik), mind pedig Hircsu Ákos, a Szemléletváltozást Miskolcon Egyesület (SZEME) polgármesterjelöltje úgy véli, hogy a város adósságállománya meghaladja a kritikus mértéket, és fölösleges volt látványberuházások miatt közel 100 milliárd forintra eladósítani a várost, miközben a munkahelyteremtésre illett volna koncentrálni.
Mint az egyszeregy
Mindezek ellenére is könnyen elképzelhető azonban, hogy a miskolci választást a közbiztonsági és az ezzel szorosan összefüggő avasi Fészekrakó-ügy fogja eldönteni. Az államilag támogatott Fészekrakó program kiskapuit kihasználva tömegével költöztek be az avasi lakótelep panellakásaiba a környező településekről olyan roma családok is, akiknek életvitele irritálja az ottaniakat. Ráadásul a magas munkanélküliségi ráta és az ezzel szorosan összefüggő nyomor az utóbbi években a közbiztonság romlásához vezetett. (Korábban emlékezetes módon maga a miskolci rendőrkapitány is összekötötte a két ügyet, amiért csak a borsodi szocialista frakció erőteljes fellépése miatt nem menesztette posztjáról az MSZP-kormány.) A városban ugyan a rendőrséget segítendő szervezetek egész sora próbál rendet tenni (polgárőrség, városőrség stb.), de Szegedi Márton és Hircsu Ákos egybehangzó véleménye szerint nem sok sikerrel. Ahogy Szegedi fogalmazott: "a súlyosnál is súlyosabb a helyzet a városban". A Jobbik egyébként országos felhördülést kiváltóan éppen Miskolc mellett hozná létre az első olyan telepet, ahová "a közösségbe beilleszkedni képtelen elemeket" költöztetné, létrehoznák továbbá az "önfenntartó börtönöket" és - ha országosan nem megy - a helyi csendőrséget.
A miskolci viszonyok ismeretében korántsem meglepő, hogy nemcsak a Jobbik, hanem az összes párt és polgármesterjelölt is a lehető leghatározottabban lépne az ügyben. Hircsu Ákos szerint "akik a közösségbe nem tudnak beilleszkedni, azokat üldözni kell a közösségből, minden törvényes eszközzel", és maga Káli Sándor is úgy véli, hogy "keményen büntetünk, és szabályszerűen kiűzzük a nem Miskolcra valókat. Számomra elfogadhatatlan, hogy egyes emberek teljes lakóközösségek életét teszik tönkre". Az MSZP tovább folytatná a már megkezdett "Rend-programját", a Jobbik Miskolc kapcsán "a rend városáról" beszél, és a Fidesz is kiemelten kezeli a közbiztonság ügyét. Az MSZP és a Fidesz közben folyamatosan egymást támadja a "fészekrakók" miatt, miközben a többi párt egyaránt őket teszi felelőssé a rossz viszonyokért.
Mindeközben alig vesz bárki is tudomást arról, hogy a helyi cigány vezetők folyamatosan tiltakoznak az általánosítás (cigányok = bűnözők) miatt. Mi több, Szegedi szerint a közrendvédelmi telepek ötletét "még számukra is meglepően sokan támogatják, köztük szép számmal cigányok is". A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kormányzatilag meghosszabbított kilakoltatási moratórium miatt jelenleg tehetetlen a városvezetés, így bárki lesz is Miskolc új vezetője, alighanem törvénymódosítási kérelemmel kezdi majd tevékenységét, engedve a közvélemény nyomásának.
Döntő tényező
A közbeszerzéseknél és a közbiztonságnál is jobban érdekli azonban a helyieket az, hogy mikor mérséklődik végre a rendszerváltás óta kiugróan magas munkanélküliség, amely Miskolcon még mindig több mint 11 százalékos. Minden párt elpufogtatja természetesen az ilyenkor szokásos munkahely-teremtési lózungjait. A konkrét irányvonalak viszont markánsan eltérők. A Jobbik gazdasági programjának középpontjában "egy európai szintű mintaprojekt" megvalósítása áll, a korábbi iparmegyéből ökomegyét hozna létre minierőmű-hálózattal, kizárólag megújuló erőforrásokat felhasználva. Hircsu Ákos civiljei akár a multik rovására is erősítenék a helyi kisvállalkozásokat, szorosan támaszkodva a Miskolci Egyetemre. Az MSZP építene "az ipari hagyományokra" és térségi szakképző központtá tenné Miskolcot, továbbra is csábítaná a befektetőket, miközben bővítené a közhasznú és közcélú munkák körét. A Fidesz akár újabb területek ipari bevonásával is ösztönözné a befektetéseket, de létrehozna egy, a helyi vállalkozókat tömörítő "lokálpatrióta klasztert", amely előnyt élvezhetne a helyi projektekben akár a külföldi cégekkel szemben is.
Ha a SZEME eddigi jó szereplése a miskolci választások meglepetése, akkor a negatív szenzáció az LMP sikertelensége. Borsod egyébként sem a párt fellegvára (csak Kazincbarcikán lesz önálló polgármesterjelöltjük), de az, hogy a megyeszékhelyen sem tudtak polgármesterjelöltet indítani, többek szerint kudarc. 'k maguk azonban nem így látják. Mint Subicz Róbert megyei választmányi tagtól megtudtuk, ez elsősorban annak köszönhető, hogy az LMP még csak alakuló szervezet országos szinten is, sem infrastruktúra, sem "sok százmillió" nem áll a rendelkezésükre, mint az MSZP-Fidesz-párosnak. Így jó eredménynek tartja az indított közgyűlési jelöltjeiknek a számát. Ráadásul "örömmel fedezte fel", hogy gyakorlatilag "az ő programjukkal kampányol a Fidesz és az MSZP" is, hiszen, mint mondja, az évtizedek óta bebetonozott pártoknak "helyben pár hónapja még programjuk sem volt". Különösen "a szocialistáknak nevezett társaság" távozását sürgeti Subicz. Osztja ezt a véleményét Hircsu is, akinek egyesülete mindenkit befogad, aki tenni akar Miskolcért. A részben az LMP potenciális választóin nagyra hízott szerveződésben egyaránt találunk kirúgott fideszeseket és meggyőződéses baloldaliakat is. Hircsu szerint egyébként sem alkalmasak a pártkatonák a helyi érdekek képviseletére, hiszen amíg a budapesti pártközpontokból mozgatják a szálakat, addig az országos döntések bármikor felülírhatják a helyi érdekeket.
Bár sokan szoros versenyt várnak, a választás nagy esélyese Miskolcon is a Fidesz és jelöltje, Kriza Ákos. A nagyváradi születésű, 45 éves orvos-közgazdász jelenleg a MÁV-rendelőintézet orvos igazgatójaként tevékenykedik. A miskolci szocialisták azonban híresek a nagyon szoros összezárási képességükről (jól példázta ezt a rendőrkapitány ügye), miközben a Fidesz helyi szervezetével koránt sincs minden rendben. Júliusban az országos pártvezetés jónak látta a kissé szétesően dolgozó helyi szervezet ügyeibe belenyúlni, sőt fel is oszlatta, majd újraszervezte a 800 fős miskolci Fidesz-szervezetet. A hivatalos indoklás szerint azért, mert "a rendezetlen állapotok tartós fennmaradása jelentősen veszélyeztetheti a helyi önkormányzati választás sikerét". Márpedig Miskolc "megszerzése" mind politikai, mind gazdasági szempontból a jelenlegi országos kampány egyik sarokpontja a Fidesznél. Talán emiatt is van, hogy "idő hiányában" a miskolci polgármesterjelöltek közül egyedül Kriza Ákos nem állt a Narancs rendelkezésére lapzártánkig, bár egy "későbbi időpontban" ennek szerinte semmi akadálya.
Borsodi pártoskodás
Országos viszonylatban is egyik legfontosabb háttérbázisukat veszíthetik el októberben a szocialisták, ha a borsodi önkormányzatokban többségbe kerülnek a jobboldali pártok. Márpedig erre a jelenlegi állás szerint minden esélyük megvan, hacsak valamilyen nagyon komoly fordulat nem történik a kampány végén. Borsodban a tavaszi országgyűlési választásokon a második erővé lépett elő a Jobbik, amely azóta tovább építette szervezeteit. Állításuk szerint jelenleg 88 alapszervezetük van a megyében, és meghaladta az ezret a párttagok száma. Az országgyűlési választások óta tíz új Jobbik-alapszervezet jött létre, és háromszáznál több jelöltjük lesz versenyben. A Jobbik malmára hajtotta a vizet az is, hogy a nagy csinnadrattával beharangozott "két hét alatt rendet teszünk" fideszes közbiztonsági tervből keveset érzékelnek egyelőre az aprófalvak lakói. Bár gyakrabban feltűnnek a rendőrök a településeken, a közbiztonság összességében nemigen javult.
Az izmosodó Jobbik térhódítását aggodalommal figyeli a Fidesz is, amely totális győzelemre tör Borsodban. A Fidesz minden nagyobb városban tudott polgármesterjelöltet állítani - ugyanez nem mondható el a szocialistákról sem, akiknek nincs pártjelöltjük a tisztre például Edelényben, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen és "zdon - továbbá borítékolható a megyei közgyűlési Fidesz-többség is.
A helyi szocialisták a korábbi "külön utas" politika folytatásában bíznak, amellyel különbözőségüket hangsúlyozzák az országos MSZP-től. Káli Sándor is többször "miskolci szocialistákról" beszélt csapatát jellemezve, és mások is határozottan elhatárolódnak az országos vezetés hibáitól. Ha máshogy nem, hát úgy, hogy függetlenként indulnak.
Borsodban a jelöltállításnál meglepően jól szerepeltek a helyi lokálpatrióta civilek (Bodrogparti Athén Sárospatak Fejlődéséért Közhasznú Egyesület, Civil Összefogás az Edelényi Változásokért Egyesület stb.). Bár sokan kiugrott MSZP-politikusokat sejtenek e szerveződések mögött, többségük valójában a pártokban való össznépi csalódást jelzi. A szocialista bomlás ellenére sem biztos azonban, hogy a Fidesznek sikerül átvennie valamennyi város vezetését. Nagyon szorosnak tetszik a befutó például Tiszaújvárosban, ahol Koscsó Lajos polgármester helyett ugyan új embert indít Bráz György személyében az MSZP, de ahogy fogalmaztak, "a csapat készen áll a folytatásra". Nem lefutott Kazincbarcikán és Mezőkövesden sem a választás, nem beszélve Edelényről, ahol a Fideszből eltávolított független Molnár Oszkár az esélyes. "zdon a Jobbik akadályozhatja meg a Fidesz sikerét. A képet sok helyen színesíti a Magyar Kommunista Munkáspárt jelenléte, amely az MSZP-től szedhet el szavazatokat. Az aprófalvakban gyakorlatilag mindenki független jelölt, de még az olyan kisvárosban is, mint Borsodnádasd, értelmét veszti a pártpolitizálás, és egyértelműen személyekre szavaznak majd a választók.
A választást idén alapvetően befolyásolja az is, hogy például a tavaszi árvíz idején melyik polgármester "volt legény a gáton", illetve, hogy milyen gyorsan halad az újjáépítés az elöntött településeken. A döntő kérdés azonban hosszú távon rendkívül egyszerű a borsodiak számára: azé lesz tartósan a megye, aki végre munkahelyeket és közbiztonságot teremt.
