Történetünk idén február 16-án este indul, kattognak a vakuk, forognak a köztévé kamerái, és hamarosan az egész kormánypárti média világgá kürtöli az örömhírt, melynek lényegét most is a Magyar Nemzet címe foglalta össze legtalálóbban: Óriási sikert aratott Mándoki - Orbán Viktor is részt vett a koncerten. Mielőtt rátérünk arra, mennyibe került e kampányrendezvény az adófizetőknek, és hogy mit keresett mindez a Müpában, láthatjuk azt is, milyen olajozottan működik a nemzeti együttműködés, ha a cél nemes.
Konzert für Orbán
Tavaly márciusban Schmitt Pál köztársasági elnök a Magyar Érdemrend tiszti keresztje kitüntetést adományozott Mándokinak, amit a Bajorországban élő zenész májusban ünnepélyes keretek között át is vett. De az igazi felhajtás a koncert előtt kezdődött. A Heti Válasz címlapja fújta meg a harsonákat. Konzert für Ungarn - hirdette a főcím. Mellette a kínzó kérdés: Miért támogatja az Orbán-kormányt Leslie Mandoki, a szuperproducer? Az interjúból kiderül a válasz: "Mélyen tiszteletben tartom Orbán Viktor hazafiságát. A távolba látó képességét, a bátorságát, amivel szembeszáll a látszólag egyszerű, populáris megoldásokkal." Ezek után nehéz volt nem látni, hogy szépen felszalagozott pártrendezvényről van szó, ennek ellenére a független média (hvg.hu, Index, Origo stb.) is vicces életútinterjúkkal, videókkal népszerűsítette a Fidesz reklámarcát. A pártközeli sajtó is megfogta a munka végét: a köztévé Híradója jó előre beharangozta a koncertet, és persze a hatalmas sikerről is tudósított. A koncerten nemcsak Magyarország miniszterelnöke kiabált lelkesen, hanem Áder János is megjelent a nejével, Balog Zoltán és Martonyi János miniszterek sem tudtak ellenállni; Lázár Jánostól Ákosig terjedt a hírességek fényköre. A miniszterelnök Facebook-oldalára családias hangulatú fotók kerültek fel egy fogadásról is, amelyen maga Orbán köszöntötte a 60 éves művészt, akinek - a Bors tudósítása szerint - csaknem egymillió forint értékben adományozott könyvritkaságokat.
A művészet barátai (Vajna, Habony, Vági)
Fotó: Földi D. Attila / Bors
Hosszú és terméketlen vitát lehetne folytatni arról, mekkora művész Mándoki, és mennyire híresek a barátai. Ehelyett azt rögzítenénk, hogy a fénykorukat több-kevesebb ideje maguk mögött hagyó sztárokból álló Man Doki Soulmates nevű formáció rendszeresen fellépő, prémium hakniegyüttes. Nagyszerűen tudják összeölelkezve énekelni Lennontól az Imagine-t, és prímán passzolnak Merkel és a CDU kampányrendezvényeihez, vagy különféle szilveszteri gálákhoz. De a magas művészet és a minőségi könnyűzene magyar fellegvárában akkor sem volna helyük, ha nem az lenne vezetőjük voltaképpen bevallott célja, hogy Orbánnak kalapozzon szavazatokat és neki építsen kapcsolatokat német üzletemberekkel.
"A Művészetek Palotája egy 2011-es felmérés szerint az ország vezető kulturális márkája, ismertsége és elfogadottsága a legmagasabb a hasonló intézmények körében" - áll az intézmény évi beszámolójában. A Müpa programjairól e lap az intézmény létrejötte óta általában elismeréssel emlékezik meg, és ez nem változott Káel Csaba 2011. márciusi vezérigazgatói kinevezése után sem. Se az intézményt, se Káel személyét nem érték hevesebb politikai vagy szakmai bírálatok, pedig a vezérigazgató könnyű célpontja lehetett volna a támadásoknak: a nyilvánvaló fideszes kötődés mellett a szép emlékű Happy End Kft.-től a Bánk bán filmig ott állt a muníció, miközben a kultúrharc egyre csak fokozódott. De az általunk megkérdezett szakemberek egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy a Müpa szakmailag kiegyensúlyozottan működik, és egészen eddig az is látható volt, hogy igyekszik távol maradni a politikától. (Ez derült ki Káel Csabával készített tavalyi nagyinterjúnkból is: Új horizontok, Magyar Narancs, 2012. július 5.) Így volt ez a 2005-ös nyitás óta. Bár Gyurcsány miniszterelnök és az ellenzékben lévő Orbán is beügyeskedte magát egy-egy alkalommal, de ez a vezetőség akarata ellenére történt, és nem érintette a művészeti programot. Politikai rendezvények helyet kaptak a Müpában, például 2011 áprilisában "Nemzeti gálaestet" tartottak kultúrprogrammal és Schmitt Pállal - a kormany.hu szerint 24 millióból, a Müpa szerint 26 millió 743 ezer forintból -, de ezt igazságtalanság lenne az intézmény vezetőségének felróni. Ha állami intézményben állami pénzből bevallottan politikai rendezvényt szervez a kormány, az az ő felelőssége. A művészeti program viszont az intézményé.
Mándoki fellépése kapcsán megkérdeztük Káel Csabát, ki kezdeményezte a koncertet, és lehet-e számítani a jövőben is politikai töltetű rendezvényekre. Válaszában azt írta: "A Müpa programkínálata továbbra is független a politikától, a Mándoki László nevével fémjelzett koncerten világsztárok léptek fel, akik semmilyen módon nem sorolhatók semmilyen magyar politikai érdekkörhöz. Mándoki László felajánlotta, hogy szívesen elhozza hazánkba egy koncertre a fent említett világsztárokat, amire a jegyek pillanatok alatt elkeltek." Mándoki erre a felajánlásra mintha másképp emlékezne. "Óriási dolognak tartom, hogy Káel Csaba meghívott fellépni a barátaimmal a Művészetek Palotájába, ez nagy öröm és megtiszteltetés számomra. Hogy miért nem léptem fel még Budapesten a Man Doki Soulmatesszel? Mert eddig nem hívtak meg" - mondta a koncert után az MTI szerint.
László, Károly, Lajos
A politikai propaganda és a Müpa első csókja mellett a koncert másik visszássága a rendkívül magas költségvetés. A Müpa tájékoztatása szerint a "koncert költsége, mely magában foglalja a fellépti díjakat, az utazási és szállásköltségeket, valamint a színpadra állítás technikai és egyéb költségeit: 87 973 000 Ft." 88 millió egyetlen estéért - ez példátlan a Müpa történetében, állítják egybehangzóan a működést régóta jól ismerő forrásaink. Sorolják a tételeket: egy 80-100 fős szimfonikus zenekar 25-30 millióért eljön, de a legnagyobbak, a bécsi vagy a berlini filharmonikusok se kérnek 60 milliónál többet, a szólisták közül pedig a tényleg abszolút világsztár Keith Jarrett se kerül 9 milliónál többe. Persze minden fellépti díj eseti megállapodás tárgya, de ha a Müpa fénylő csillaga, a kéthetes, nyolc előadásos Wagner-napok kijön összesen 200 millióból, akkor a 88 milliós költségvetés valóban erős túlzásnak tűnik. Megkérdeztük Káel Csabát, valóban rekordösszegről beszélhetünk-e, illetve mi indokolta ezt a kiemelt anyagi ráfordítást? Válaszát a maga teljességében idézzük: "A felsorolt világsztárok fellépti díja, utazása és szállása nem különbözik szignifikánsan a hasonlóan neves szólisták közreműködésével színpadra állítandó egyes komolyzenei előadásaink költségétől." A kijelentés igazságtartalmának mérlegeléséhez elég arra gondolnunk, hogy a Müpa évente mintegy 350 saját programot mutat be, állami támogatása tavaly 1,4 milliárd volt, költségvetése - 2011-es adatok szerint - 3 milliárd, ebből a tisztán programokra fordítható összeg - információink szerint - 800 millió körüli. Ez nagyjából tíz Mándoki-koncertre lenne elég. Ha mind a tízet év elejére hirdetnék meg, január 11-én le is húzhatnák a rolót.
A koncertnek akadtak bőkezű támogatói. A lapunknak megküldött szerződésekből látható, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) összesen 40 millió forint értékben szponzorálta a 2013-as rendezvényeket és kiadványok megjelentetését, de ezen belül "kiemelten" a Mándoki-koncertet. A fenti összeg két részre oszlik: négymillió jut külön a koncert támogatására, 36 millió pedig "reklámszolgáltatási díj" címen kerül a Müpához, melynek fejében az MVM az ilyenkor szokásos, a szerződésben hosszan részletezett ellenszolgáltatásokat várja (megjelenés a Müpa külső és belső reklámfelületein, a "Müpa stratégiai partnere" cím használata, stb.). Ennek megfelelően a koncert "az MVM Zrt. bemutatja" felcímmel futott a sajtóanyagokban és hirdetésekben. A szerződés 1. számú melléklete tételesen felsorolja, mely médiafelületeken kell megjelennie az MVM-nek mint támogatónak. Az Axel Springer bulvárlapjai és a közösségi média mellett az Origónak, illetve a Metropolnak és a metropol.hu-nak osztottak lapot. Utóbbiak Simicska Lajos üzlettársa, Fonyó Károly érdekeltségébe tartoznak. Simicska pedig annak a váratlan szerencsének örülhetett, hogy a Müpa- MVM-szerződésben rögzített egyetlen köztéri hirdetőcég az ő Mahir Citypostere lett. (Erről lásd a magyarnarancs.hu cikkét: Kivel ebédel Simicska Lajos?) A honlapon a támogatók között szerepel még az Audi és az MTVA. A közmédiával kötött szerződést is szerettük volna megismerni, de a Müpa megkeresésére az MTVA azt a választ adta, hogy azt üzleti titoknak tekinti, és a kiadásához nem járul hozzá.
Nem szerepel viszont a honlapon a Szerencsejáték Zrt., pedig a Müpa által megküldött szerződés szerint ők is igen mélyen a zsebükbe nyúltak, amikor szintén 40 milliót utaltak át a Müpának a "Leslie Mandoki és barátai előadással, valamint a 2013. évben megvalósuló kiemelt produkciókkal kapcsolatos költségekre". Ebben nemcsak az a furcsa, hogy a támogatás célja itt is nagyjából a "Mándoki meg amúgy minden más" kitételre fordítható le, hanem hogy a Szerencsejáték Zrt. nem szponzori szerződést kötött, hanem adománylevelet írt. A szponzori megállapodás szerződés, amelyben a feleknek jogilag kikényszeríthető kötelezettségeik vannak, míg az adomány egyoldalú és csak "elvárás" szerepel benne (ahogy a tárgyalt adománylevél is fogalmaz). Az elvárás pedig jelen esetben az, hogy "a jogosult az adomány felhasználása során utaljon az adományozóra, kizárólag nevének megemlítésével, illetve feltüntetésével (nem kapcsolható ehhez semmilyen reklámértékkel bíró kép, ábra, logó stb.)". Az általunk megkérdezett jogász szerint a közpénz "közérdekű célra" történő adományozása nem jogszerűtlen, bár a körülmények ismeretében - a kulturális mecenatúrában jártas forrásainkhoz hasonlóan - ő is merőben szokatlannak nevezte az eljárást. Mennyire felelős felhasználása ez a közpénznek? Miért választja egy cég a számára előnytelenebb adományozást a szponzoráció helyett, amiért cserébe értékes reklámfelületet kaphatna? Erre nehéz más választ elképzelni, mint hogy el akarta kerülni a neve szerepeltetését.
Amúgy teljesen érthető okokból: állami cégek rakosgatják egymás zsebébe a pénzt, a közmédia öntevékenyen csinálja a reklámkampányt, Nyerges Zsolt lapja címlapozik, Simicska cége plakátol, és a végén az adófizetők kontójára celebrálnak Fidesz-misét a magyar kultúra egyik legfontosabb helyén.
Megjött a cselszövő
E szép körmagyar tragikomédia második felvonásában csak a helyszín azonos, és kissé vissza is ugrunk az időben. Új alak lép a színre, szerepköre szerint: az Intrikus. Hősünk szép lassan beveszi a Művészetek Palotáját, a harmadik felvonásban politikusok és egy híres titkos közszereplő is feltűnik a háttérben. (Ugyanakkor nincsen semmi arra utaló jel, hogy a Müpa légyottja Mándokival és Orbánnal hozzájuk lenne köthető.)
A Müpában folyó hatalmi harcokról a sajtó eddig nem számolt be. Egyedül a Kreatív tavaly decemberi cikkében esik említés arról, hogy a közelmúltban számos, korábban évekig az intézményben dolgozó munkatárs távozott. Több jelenlegi dolgozó is azzal hárította megkeresésünket, hogy bár látja a problémákat és rendkívül rossz az általános hangulat, de más lehetősége nem lévén, félti az állását - ezért még név nélkül sem akar nyilatkozni. A Müpa elmúlt éveinek belső viszonyait is jól ismerő forrásaink szerint a változások Kosztolánczy Gábor kinevezésével kezdődtek, aki 2011 novembere óta gazdasági és értékesítési vezérigazgató-helyettes.
Kosztolánczy ezt megelőzően hét évig dolgozott Kerényi Imre keze alá a Madách Színház igazgatóságán, majd az igazgató-művészeti vezető távozásakor, 2004-től ő is új helyen talált munkát: a Centrál Színház (akkor még Vidám Színpad) gazdasági igazgatója lett. "Jogi szakokleveles közgazdász végzettséggel, 14 évi színházi tapasztalattal a hátam mögött kaptam a felkérést" - írta lapunknak Kosztolánczy. Szerettünk volna személyesen is beszélni vele és Káel Csabával, mindkettőjüktől negyedórát kértünk, de két hét alatt sem tudtak időt szakítani a találkozásra. Írásban feltett kérdéseinkre viszont válaszoltak.
Forrásaink szerint Kosztolánczy felkészült és agilis szakember, ugyanakkor merev és tekintélyelvű vezetési stílusa erősen elüt a Müpában eddig jellemző, bizalomra épülő munkamoráltól, szisztematikus térfoglalása pedig felülírja a szakmai szempontokat. Egyik forrásunk megfogalmazása szerint Kosztolánczy az érkezése óta igyekezett úgy alakítani a Müpa működését, hogy a "minden gazdasági kérdés, ezért mindenben illetékes vagyok" szempont érvényesüljön. A látványos áttörés 2012 nyarán következett be. Forrásaink szerint mindenki döbbenettel figyelte, hogy úgy rúgják ki Csillagné Virág Zsuzsa szervezési igazgatót, hogy arról előzetesen senki, többek között közvetlen felettese, Csonka András vezérigazgató-helyettes sem értesült. Csillagnét a belső források Csonka bizalmi embereként emlegetik, eltávolítását pedig a Csonka elleni támadásként értelmezik. A művészeti profil alakulásában a nyitástól kezdve kulcsszerepet játszó, korábban általános vezérigazgató-helyettesként dolgozó Csonka nemcsak müpás forrásaink, hanem a szakmabeliek általános vélekedése szerint is a Müpa motorja volt, kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel. Kosztolánczy érkezése után produkciós vezérigazgató-helyettes lett. 2012 októberében a Zeneakadémiához távozott.
Kosztolánczy Gábor
Fotó: Facebook
Káel Csaba nem kért fel új vezérigazgató-helyettest, így Kosztolánczy egy évvel érkezése után már egyedül tölthette be a pozíciót. 2012 decemberében jogkörei korábban soha nem látott mértékűvé nőttek, így jelenleg olyan jogosítványokkal rendelkezik, amivel korábban csak az ügyvezető (Káel). Önálló képviseleti joggal, aláírási joggal bír, a Müpa önálló cégjegyzésére jogosult, "továbbá a társaság bankszámlája fölött is önálló rendelkezési joggal bír". Kosztolánczynál érdeklődtünk, mi indokolta a változtatást, illetve hogy saját kezűleg írta-e át a magára vonatkozó passzusokat. Utóbbi kérdésünkre nem válaszolt, az okokról pedig azt írta (kiemelés tőlünk): "Az Alapító Okirat módosítása a korábbi főkönyvelő nyugdíjba vonulása miatt vált szükségessé. (...) Tekintettel arra, hogy vezető állású munkavállalóként felelősségem az első számú vezetőjével azonos, illetve a kötelezettségvállaláshoz szükséges szakirányú végzettséggel is rendelkezem, ez a struktúra biztosítja legalkalmasabban az intézmény zökkenőmentes képviseletét." Továbbá: "Jelenleg a vezérigazgató képviseli az intézményt a legtöbb nemzetközi partnerünk felé, mely sok külföldi elfoglaltsággal jár, ezért került sor a képviseleti jog megosztására."
Megkérdőjelezhetetlen
A sajtóosztály nem válaszolt azon kérdésünkre, hány munkatárs távozott az elmúlt hónapokban, de azt Káel és Kosztolánczy sem cáfolta, hogy jelentős számról van szó. Információink szerint olyan vezető beosztású alkalmazottak is voltak köztük, mint a koordinációs vezető, a stratégiai kommunikációs tanácsadó, a művészeti titkár, az ügyfélkapcsolati vezető és a marketingcsoport-vezető. Ennek oka Káel szerint az, hogy "a Müpa évi egymilliárd forinttal kevesebb támogatással működik, mint a nyitást követő első öt évben. A külföldi szakmai utak, a munkatársak képzésére fordítható összegek és egyéb juttatások csökkenése mellett a szakmailag legerősebben motivált munkatársak továbbra is a házban dolgoznak, néhányan pedig új kihívást választottak maguknak valamely társintézményünknél." A tavalyi 1,4 milliárd és a csúcsidőszak (2006-2008) 2,4 milliárdjának valóban épp ennyi a különbözete - ha a 2012. év végi kormányzati pénzosztás 200 millióját nem számítjuk. De ahogy a Müpa 2011-es beszámolója fogalmaz: "a támogatás 2009. és 2010. évben is jelentősen csökkent, és ez csak fokozódott 2011 évében is". Tehát nehéz volna csak a pénzelvonással indokolni a távozásokat, különösen, hogy a munkatársak nagy részét nem elküldték, hanem maguktól mentek el. Az pedig meglehetősen meredek állítás, hogy a legmotiváltabbak maradtak, különösen, ha mindezt összevetjük a volt és jelenlegi munkatársak beszámolóival a szakmaiságot megfojtó légkörről és vezetői szerkezetről. Kosztolánczy az új partnert és vetélytársat, pontosabban a Zeneakadémia koncerthelyszínként való megnyitását okolja a távozó szakemberek miatt: "A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem felújított épületének megnyitásához új célokat tűzött ki maga elé az egyetem rektora, melyhez kézenfekvő, hogy a legnevesebb hazai komolyzenei rendezvényhelyszín-üzemeltetési tapasztalatokkal rendelkező munkatársai közül kért fel munkatársakat. A nyolc éve működő Müpa szakmai stabilitása megkérdőjelezhetetlen, struktúrája pedig folyamatosan az új gazdasági, jogi és művészi környezethez idomul."
A régóta a Müpánál dolgozó munkatársak helyére érkező új embereket forrásaink szerint elsősorban Kosztolánczy választotta ki, és főleg vele működnek együtt. Ez a kapcsolat persze legtöbb esetben objektíven igazolhatatlan - és ez a parádés finálé főalakjára is igaz.
Árpád, Zsóka, Bence
Harmadik felvonás, első szín, a magyar köztévé stúdiója, bohózati betét. Obersovszky Péter kérdezi visszatérő vendégeit, Kapócs Zsókát és Vági Bencét. A téma a Toyboys című varieté premierje a Szigeten. Zsóka elmeséli, hogy Alice Cooper Poison című dalát fogja énekelni "rockosan" és "állatiasan", a rendező pedig elmondja, hogy ez a "varietéshow-előadás" igazi műfajújítás lesz, mert eddig amerikai és berlini varieték voltak a Szigeten, ez viszont tiszta magyar lesz. Mikor Bence azt is megosztja a nézőkkel, hogy Falusi Mariann egyenesen Nirvanát fog énekelni, mindenkiből kibukik a nevetés.
Vági Bence 2012 szeptembere óta a Müpa szerkesztője. A programszerkesztők a művészeti arculat alakításának meghatározó szereplői, elismert és nemzetközileg beágyazott szakemberek, akik egy-egy részterületért felelnek (például a népzenéért, világzenéért, operáért). Eddig nem volt cirkuszi szerkesztő, mivel gyakorlatilag nem voltak cirkuszi előadások a Müpában. De Csonka András távozásával egy időben, Kosztolánczy egyedüli vezérhelyettesi ténykedése hajnalán a Müpa felismerte, hogy az "újcirkusz" remek eszköze lehet azon stratégiájának, amelynek célja - Káel szavaival - "a fiatalokkal minél intenzívebb viszony kialakítása".
Vági Bence nem kívánt nyilatkozni lapunknak, de életrajzából megtudjuk, hogy "a Liverpool Institute for Performing Arts - Paul McCartney neves előadó-művészeti egyetemén szerzett koreográfus-rendezői diplomát". A 32 éves művész említ még külföldi díjakat, ellenben az itthoni szakmában gyakorlatilag visszhangtalan maradt működése. A hallgatás falát az értékek közvetítésére felesküdött köztévé törte át több ízben is. Kapócs Zsóka Vági által rendezett egyszemélyes show-jában "Nini (a címszereplő - U. P.) megidézi a budapesti kabarék és varieték világát, miközben testrepülésben halad el a nézők fölött vörösborát kortyolgatva." A "kamikázekabaré" kapcsán Kapócsot fél év alatt háromszor interjúvolta meg főműsoridőben a Ma reggel (egyszer Vági társaságában). De a Toyboyshoz hasonlóan a művésznő Karády-estjéről is hosszabb beszélgetésben számolt be a közmédia - a rendező ugyancsak Vági.
A Kapócs Zsókával folytatott tartós és gyümölcsöző művészi együttműködés eredménye lehet a képünkön látható szép találkozás a művésznő élettársával, a miniszterelnök bizalmasával, Habony Árpáddal. Vági Bencének küldött - válasz nélkül maradt - kérdéseink között szerepelt az is, milyen a viszonya Habony Árpáddal. Ugyanezt a kérdést feltettük Kosztolánczy Gábornak is, aki viszont erre egyszerűen nem reagált. A vezérigazgató-helyettesnél arról is érdeklődtünk, hogy Vági Bence Müpához kerülése előtt milyen kapcsolatban állt vele - felelet erre sem érkezett. A Müpa PR-csoportvezetőjénél érdeklődtünk, miért nem érkezik reakció a kérdéseinkre, aki arra biztatott, küldjük el neki is a kérdést. Másodszorra már úgy fogalmaztunk: a Vági Bence és Kosztolánczy Gábor közötti szoros magánéleti kapcsolatnak van-e köze ahhoz, hogy Vági Bence a Müpához került egy addig nem létező feladatkörbe? A teljes válasz így hangzik: "A Müpában dolgozó szakemberek mindannyian kizárólag szakmai kvalitásaik alapján tevékenykednek, egyéb szakmán kívüli kapcsolataik nem tartoznak a munkával kapcsolatos kérdéskörbe. Ami a feladatkört illeti, a Müpában minden műfajnak gazdája van, ahogy bővül a paletta, úgy egészül ki a szerkesztők csapata, így a MüpaMozi és a Literárium is, mint új műfaj, rendelkezik ilyen szakértővel. Vági Bence esetében egy nemzetközileg elismert szakemberről van szó, eddigi szakmai teljesítménye okán közreműködése a Müpában nem megkérdőjelezhető."
Egy Vági Bence szakmai ismereteire rálátó forrásunk szerint egyébként Vági ismeri az újcirkusz világát: sokat utazott, és gondol is valamit a műfajról. Ugyanakkor meglehetősen visszás, hogy a cirkuszi sorozat - egy látványos, kommersz, de korrekt bemutató utáni - második darabja rögtön Vági saját munkája. Saját társulatát, a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola végzős növendékeiből álló Recirquel csapatát maga rendezi és koreografálja. A lapunk megjelenésének másnapján debütáló előadás együttműködő partnere a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit (Maciva) Kft., amelynek ügyvezető igazgatója egyben a Müpa felügyelőbizottságának az elnöke. Hogy kik ülnek ebben a testületben, kik azok, akik korlátozhatnák Kosztolánczy szinte korlátlan befolyását a Müpa pénzügyei - és így egész működése - felett, arról jövő heti számunkban olvashatnak.
