Nem adják fel a tüntetők: újabb demonstrációk jönnek
IMG_4975_top_story_lead.jpg

Nem adják fel a tüntetők: újabb demonstrációk jönnek

  • Gera Márton
  • 2017. április 20.

Belpol

Tüntetési kisokos.

A kormány a lex CEU-val elérte, hogy tízezrek vonuljanak utcára, és ne is nagyon akarjanak onnan hazamenni. Az elmúlt két és fél hétben összesen hat nagyobb demonstráció volt, legutóbb szombaton volt fesztiválos, kormányellenes hangulat a Szabadság téren. Hogy a tüntetéssorozatnak mi lesz a folytatása, egyelőre a jövő zenéje, de az eddigi demonstrációkat szervező csoportok

egyvalamiben biztosak: folytatni szeretnék.

A lex CEU belengetése után alakult Oktatási Szabadságot csoport egyik vezető személyisége, Berg Dániel azt mondja, ők továbbra is fognak megmozdulásokat szervezni, hiszen az elsődleges céljuk még mindig az, hogy a kormány vonja vissza az egyetem működését ellehetetlenítő törvényt, vagy jöjjön létre egy kölcsönös megállapodás a CEU-val. Bár úgy tűnt, hogy a csoport háttérbe vonult az elmúlt napokban, valójában ők szervezték a hét elején lezajlott globális szolidaritási akciót a világ különböző nagyvárosaiban, melynek során többek között New Yorkban, Berlinben, Prágában és Londonban is kiálltak az egyetemért.

false

 

Fotó: Magyar Krisztián


A tüntetések vezérszónoka szerint

az eddigi demonstrációk megmutatták, hogy nagyon sokan elégedetlenek a kormány narratívájával. „Szeretnénk kibővíteni a tevékenységünket. Fórumokat, platformokat fogunk kezdeményezni, ahol érdemi diskurzus indulhat arról, hogy hogyan tovább. A mi dolgunk az, hogy reális alternatívákkal és pozitív jövőképpel álljunk elő, szemben a kormány ellenségképeivel és mérgező retorikájával. Rengeteg tervünk van, a megvalósításukon most dolgozunk” – mondja Berg.

Az Oktatási Szabadságot csoport tervei szerint a következő megmozdulásokon a hangsúlyt már a konkrét megoldásokra és a hosszú távú stratégiára kellene helyezni. „A demonstrációk arra szolgáltak, hogy elindítsák ezt a kritikai folyamatot. Most arra kell koncentrálni, hogy miként

fordítsuk ezt az energiát valós társadalmi változásokra”

– magyarázza Berg Dániel, aki szerint, ha a kormány visszatáncol a lex CEU-ból, akkor sem oldódik meg minden probléma, mert „az után a nyílt támadás után, amit a kormány indított a szabad elvek és a szabad társadalom ellen, nem lehet visszatérni a status quo antéhoz”.

Bár az elmúlt két tüntetést nem az Oktatási Szabadságot, hanem a Civilizáció és a Nem maradunk csendben nevű csoportok szervezték, úgy tudjuk, ennek csupán az volt az oka, hogy az utóbbi demonstrációk nem elsősorban a CEU-ról, hanem a civil szervezetek melletti kiállásról szóltak. Ráadásul sok az átfedés a három csoport között, és mindannyian támogatják a másik munkáját, állítják.

A múlt szerdai Hősök Vétója elnevezésű tüntetést a több száz civil szervezetet tömörítő Civilizáció csoport hívta életre. A január óta létező Civilizáció a civil szervezetek egyfajta közössége, kitűzésük pedig, hogy erősítsék a civil szervezetekről szóló kommunikációt. Papp Dóra, a Civilizáció létrejöttét segítő Krétakör ügyvezetője azt mondja, a mostani céljuk, hogy minden törvényes eszközzel megakadályozzák a civil szervezetek elleni törvény elfogadását.

A szombati tüntetés talán legemlékezetesebb pillanata volt, amikor Gulyás Márton választási mozgalmat hirdetett meg a Szabadság téren, és az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy arányos választási rendszert kényszerítsenek ki. Az aktivista a magyarnarancs.hu-nak most arról beszélt, hogy olyan

konkrét politikai célt kell kijelölni,

amelynek a küzdelméért lehet folytatni a megmozdulásokat, ő éppen ezért hirdette meg a választási mozgalmat. „Szerintem a legfontosabb az, hogy politikai intézményeket hozzunk létre, és ezen intézmények keretein belül hajtsunk végre politikai akciókat, kampányokat. Az nem egy cél, hogy blokád alá vonjon bárki bármilyen közintézményt vagy közlekedési útvonalat. Az csak egy eszköz. Ha pusztán céllá válik, akkor nagyon hamar elveszíti a társadalom szemében ez az egész mozgolódás azt a bizalmat és szimpátiát, ami jelenleg a legfontosabb legitimációja. Nem azzal van a baj, ha tüntetés van, hanem azzal, ha csak tüntetés van, mert nyilvánvalóan érdemi politikai célokért nem lehet csupán ad hoc összejövetelekkel küzdeni” – vélekedik Gulyás.

Erre a hétre mindenesetre már több demonstrációt bejelentettek, s egyet már le is fújtak: tegnap este elmaradt az orosz nagykövetség épülete előtti tüntetés, ma a budapesti hidakat tervezik lezárni a tüntetők, szombaton pedig a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) szervez „békemenetet”.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.