Nyomdaipari cége is van Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek

  • narancs.hu
  • 2022. november 16.

Belpol

Ettől nem szabadult meg, ahogy miniszter lett, sőt, nem sokkal előtte szerezte. 

Nem minden érdekeltségétől vált meg Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, miután felállt a kormány, így többek között egy nyomdaipari cégnek is birtokában van – írja a Népszava

Amikor kinevezték miniszternek, Szalay-Bobrovniczky tulajdonos volt egy cseh repülőgépgyárban, amelytől a kormány rendelt is repülőket, illetve a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.-ben, amely áttételesen a Transmashholding orosz nagyvállalattal üzletel. A Honvédelmi Miniszter Szalay-Bobrovniczky kinevezése után csak annyit közölt, hogy „a leendő honvédelmi miniszter a jelenlegi jogszabályok szerint jár el, a miniszteri pozíciót és a céges érdekeltségeit érintő összeférhetetlenség megszüntetése folyamatban van”, ám az akkor sem derült ki, hogy pontosan milyen céges érdekeltségektől válik meg és melyeket tartja meg. 

Később kiderült, hogy a repülőgépgyárat és a vagongyártó céget például Hernádi Zsolt Mol-vezér vette át tőle, a Népszava azonban most arról ír, hogy a miniszter vagyonkezelő cége, a VBPS Ingatlankezelő Kft. pár hónappal az április 3-i parlamenti választás előtt, január közepén vásárolta be magát a Print Direct Hungary Kft.-be és azóta is többségi tulajdonos benne.

A Print Direct Hungary Kft. főtevékenységként reklámügynökségi munkát végez, de a nyomdaiparban is dolgozik, egyetlen képből álló, a tájékoztatás szerint készülőben lévő honlapja „nagyformátumú nyomdai szolgáltatásokról” szól. Az újpesti cég éves szinten félmilliárdos forgalmat és néhány tízmillió forintos hasznot termel, forgalma alapján a Print Direct a nyomdaiparban nem tartozik a legnagyobbak közé, nagyjából a több tucat, hasonló profilú cég középmezőnyébe sorolható.

A lap rákérdezett a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályán, hogy miért keltette fel a miniszter figyelmét  a cég, illetve hogy részt vett-e a vállalkozás akár csak alvállalkozóként, bedolgozóként állami megbízások teljesítésében, politikai célú reklámkampányban, mint nyomdaipari cég, választ azonban nem kapott. A közbeszerzési portálokon nincs nyoma annak, hogy a Print Direct kapott volna közmegrendelést, igaz, ott az alvállalkozókat csak egy bizonyos összeghatártól kötelező feltüntetni.

 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi, a színek

  • Kiss Annamária

Már az elején világos, hogy a színeknek jelentőségük lesz. A gárda egyik fele piros és fehér ruhát visel, vannak, akik talpig pirosban játszanak, mint az életre kelt Mefisztó (Szacsvay László) is (jelmez: Nagy Fruzsina). A hatalom kiszolgálói, a megalkuvók púderrózsaszínben virítanak.

Perpatvar mobile

A XXI. magyar tánc – e-moll hangneme ellenére életteli verbunkos – szinte csak szignálként szolgál a Fesztiválzenekar Brahms-koncertjén: természetesen arra várunk, hogy a hegedűre és csellóra írt Kettősverseny felcsendüljön, amelynek komponálását maga a szerző egy levelében „mulatságos ötletnek” nevezett. Nem véletlenül: ez egy hálátlan műfaj.

Huszonhét másodperc

  • Pálos György

A történet közismert: az indiai-brit származású, jelenleg az Egyesült Államokban élő Salman Rushdie-ra az 1988-ban megjelent Sátáni versek című regénye miatt Homeini ajatollah a megjelenést követő évben kimondta a fatvát, amely szerint minden muszlim joga és kötelessége végrehajtani rajta a halálos ítéletet.

Kampány

Amikor az idiotizmus a megszokottnál is erősebben tombolt egy aktuális kampányban, egy-egy mondat erejéig rendre kitértünk arra: a Fideszben vajon mit gondolhatnak odafönt a saját szavazóikról? Mire taksálják őket, akik döntenek arról, hogy milyen ún. narratívával etessék azt a tömeget, amelynek a jólétüket (tízemeletes jacht, orangerie meg fakazetta, lásd mint fent) köszönhetik. (Persze, pontosan tudjuk a választ: az urak számára annyit érnek a híveik, amennyijük van.)