Orbán kisvasútja ellen már tiltakozni sem lehet

  • Magyar Krisztián
  • 2016. április 23.

Belpol

Etyeken aláírásokat gyűjtöttek Orbán kisvasútja ellen, de leszóltak fentről: nehogy má’!

Etyeken aláírást gyűjtöttek a felcsúti kisvasút meghosszabbítása ellen és azért, hogy a nyomvonalakat ne vezessék be a magántulajdonban lévő ingatlanokra. A közelmúltban „fentről” jött az ukáz, hogy ezt nem kéne. A tervezett beruházással szemben már Bicskén is szerveződnek.

A miniszterelnök büszkesége, a felcsúti kisvasút – amely még mindig nem indult be, holott már tavaly novemberben elkészült – a tervek szerint egészen Etyekig roboghat majd. Februárban írtunk arról, hogy Etyek szélén olyan ingatlanokon is keresztülvezethet a nyomvonal, amelyek magánkézben vannak. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével megbízott SpreciálTerv, és a beruházást előkészítő bizottság – ebben többek között ott ül Tessely Zoltán, a térség fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottja – is egy olyan elképzelést javasol, amely szerint a bicskei vasútállomás közeléből indulna a kisvasút. Aztán a város – és egyben jó néhány lakóház – mellett haladna az etyeki kőbánya felé, elmenne a szőlőültetvények és az Etyekhez tartozó Botpuszta felé, majd megérkezne a településhez tartozó pincesorhoz.

Az se baj, ha másé

A jelenlegi állás szerint kiemelt beruházás lesz a kisvasút építése, mindez azért lényeges, mert így az állam akár ki is sajátíthatja azokat a jelenleg magánkézben lévő ingatlanokat vagy azok egy részét, amelyeken keresztülhaladna a kisvasút. Márpedig van esély arra, hogy ez megtörténhet, mivel a közelmúltban több etyeki ingatlantulajdonos is azzal szembesült, hogy a támogatott – bár az illetékesek szerint még nem végleges – nyomvonal átmegy a birtokukon. Ráadásul az egyikőjük etyek-botpusztai családi házától néhány méterre haladnának a sínek. Innen nem messze lenne egy megálló, amelyet szintén magánterületre terveztek, de a település szélén a csendre és nyugalomra vágyó tulajdonosok közül többen sem túl boldog attól, hogy a házuk mellett csattognának a szerelvények. Értetlenül áll a nyomvonal és az egész beruházás előtt sok bicskei lakos is, hiszen a Fejér megyei város szélén a kertek alatt zakatolhat majd a vasút.

Bicskére péntek este egy fórumot is szerveztek, ahol néhány tucat érdeklődő előtt Kerényi Ferenc beszélt arról, hogy ő eddig mit tud az állami projektről. Kerényi az, akinek a birtokán, a családi házuk és a lovardájuk mellett halad a jelenleg első számú nyomvonal. A családapával korábban már mi is beszélgettünk, akkor elmondta, hogy februárban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) budapesti központjában megnézte a terveket, amelyekről pontosan leolvasható, hogy a sínpár kettészeli az udvarukat és a tőlük nem messze található, másik magánterületet is.

Lejjebb megmutatjuk a hivatalos térkép egy részletét, amelyen a preferált nyomvonalat fehérrel jelölik; Kerényiék birtokát bekarikáztuk, a mellette lévő, szintén magánkézben lévő ingatlant – az oda tervezett megállóval – pedig körberajzoltuk.

false

 

A sztorit Kerényi Ferenc a bicskei Zöld Terasz fórumán is elmondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy a Fejér megyei kisváros és az Etyek közötti szakasz nagyjából 8 milliárd forintban kerülne, és további nettó egymilliárdból lehetne megépíteni a Bicske és Felcsút közötti részt, így kötnék össze Orbán kedvenc faluja és Alcsútdoboz között a már lefektetett vágánnyal. Az összeget horribilisnak nevezték az érdeklődők, szerintük egy felesleges fejlesztésre egy forintot sem kéne fordítani. Eddig azonban úgy tűnik, semmit nem tehetnek a beruházás ellen: az Etyek-Botpusztán élők közül volt már, aki Orbán Viktornak is írt egy levelet, persze válasz nem érkezett, Kerényi Ferenc néhány hete feljelentést tett a Fejér megyei főügyésznél, de a keresetét elutasították.

Senki nem mond semmit

A fórumon szóba került a hivatalos szervek hozzáállása is; Kerényi Ferenc felidézte: a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nél nem vették túl komolyan, amikor fennakadt azon, hogy előzetes egyeztetés nélkül terveznek nyomvonalakat magántulajdonokon át. Elhangzott, hogy az etyeki polgármester, Garaguly Tibor sem tudott pontos tájékoztatást adni a tervezett beruházásról, mi több, a helyiek szerint azt állította, a nyomvonalakat bemutató tervek nem teljesen alkalmasak arra, hogy az erről döntő bizottság – amelyben a településvezető is benne van – alaposan fel tudja mérni a terepet, hiszen ott nem is lehetett jól látni, hogy esetleg egy lakóház mellé húzták be a síneket. Garaguly elmondása szerint ő kivonult akkor, amikor a döntést előkészítő testület az általuk legideálisabbnak vélt nyomvonalról szavazott. Az etyeki polgármester nemrég a helyi lapnak úgy nyilatkozott, hogy a kisvasúttal kapcsolatos kérdéseire a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőtől sem érkezett válasz, de megkereste a térségért felelős miniszterelnöki megbízottat is, a reagálásról ennyit mondott: „Tessely úr válaszának információtartalma nem volt, megkérdeztem, hogy mit lehet nyilatkozni, a válaszában azt írta, hogy én is ott voltam a megbeszéléseken (…)”.

A vonat még vár

A vonat még vár

 

A fórumon szóba került, hogy jó néhány ingatlantulajdonosnak Bicskén is okozhat némi fejfájást a kisvasút, hiszen ott olyan helyeken is elhaladhat majd a vonal, ahol közel lesz a lakóházakhoz. Különösebb mozgolódás ezzel kapcsolatban nem várható, a fórumozók nagyjából annyit mondtak, hogy úgyis megépül, akkor is, ha ők szólnak és akkor is, ha nem. Többen inkább arra próbálták felhívni a figyelmet, hogy nem a nyomvonalról kellene vitatkozni – miközben szomorú az etyeki és részben a bicskei helyzet is –, hanem azt kellene megértetni az emberekkel, hogy értelmetlen az egész kisvasút, úgy ahogy van. „Itt kérdéseket felesleges feltenni azzal kapcsolatban, hogy miért kell ez nekünk. Erre nincsenek észszerű válaszok” – hangsúlyozta az egyik bicskei férfi, majd egy hölgy rávágta: „Ha Orbánnak kisvasút kell, akkor csináltasson magának egyet a szobájába!”

Elfojtották a mozgolódást

Etyeken a tervezett nyomvonal nyilvánosságra kerülése után elindult egy aláírásgyűjtés a kisvasút ellen, azonban több helyi forrásunk arról számolt be, hogy a kezdeményezést már csírájában megpróbálták elfojtani. „Furcsa volt, amikor Tessely Zoltán titkárnője egyikünknek telefonon jelezte, hogy küldjük már el neki azoknak a botpusztai lakosoknak az elérhetőségét, akik tiltakoznak” – mesélte az egyik ott élő, aki elmondta: amikor nyilvánosságra hozták, hogy az egyik helyi virágboltban lehet aláírni a tiltakozóívet, néhány nappal később az üzletben megjelentek a NAV-ellenőrök. Mástól tudjuk, hogy az etyeki borászok egy részét arra figyelmeztették, ha ők is beállnak az ellenzők körébe, akkor ne számítsanak sok pályázati pénzre vagy bármilyen komolyabb vállalkozásfejlesztési támogatásra. Amikor rákérdeztünk, hogy honnan jöttek a „figyelmeztetések”, csak annyit mondtak: „Fentről. Elég fentről.”

Ugyan a tervek szerint a bővítéssel kapcsolatos területszerzést csak 2017 júniusától tervezik, Bicskén az önkormányzatnál már elkezdhették az előkészületeket: több olyan külterületi ingatlant, amelyen minden bizonnyal áthaladhatnak a sínek, szántó-legelő besorolásból átminősítettek vasúti pályaszakasz átvezetésére alkalmassá. Közben Kerényi Ferencék próbálják „eltüntetni” az ingatlanjaikról a síneket, de mint fogalmazott, még nagyon szűk a mozgásterük, mert nincs hivatalosan, a településszerkezeti tervben rögzített nyomvonal. „Ettől függetlenül én csak azt látom, hogy a jelenlegi állás szerint kaptam a ház sarkához egy kisvasutat. Ez nonszensz. Nem a Himalája van a birtok bejáratánál, és a végénél sincs ott a Csendes-óceán, hogy ne lehetne másfelé vezetni már az előzetes terveken is a síneket. De valamiért mégis itt van, így nem tudunk másra gondolni, csak arra, hogy valakiknek szüksége van a magántulajdonainkra. Hogy kiknek és miért, azzal kapcsolatban csak találgatni tudunk” – hangsúlyozta.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.