Január elsejétől külön miniszterelnöki biztosa van annak a környéknek, amelynek Felcsút is fontos része. Tessely Zoltán úgy lett a kormányfő kedvenc faluját és annak közvetlen környezetét is magában foglaló térség majdnem mindenkinél fontosabb embere, hogy országgyűlési képviselőként választókerületében is azt a területet „felügyeli”, amelyet most Orbán kijelölt neki. A hivatalos értesítő szerint a Fejér megyei „Etyek, a Szent László- és Váli-völgy területfejlesztéséért felel” Bicske volt polgármestere; Tessely Zoltán feladata, hogy „a térséghez tartozó megyei fejlesztési biztossal, valamint a megyei önkormányzat képviselőivel és a Velencei-tó és térsége, Váli-völgy, Vértes Térsége Fejlesztési Tanáccsal együttműködve összehangolja a térséget érintő projektek előkészítését és végrehajtását”. A politikus segít a fejlesztésre vonatkozó koncepció kidolgozásában, illetve végrehajtásában, koordinálja a nagyobb beruházásokat, és ha akar, „az érintett szervektől, szervezetektől adatokat, információkat kérhet, a kapcsolódó dokumentumokba – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – betekinthet”. És a lényeg: „A miniszterelnöki biztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.”
Az utóbbi években annyi fejlesztési forrás érkezett az 1800 fős Felcsútra, amennyit egy közepes méretű város is megirigyelne.
Fel kell zárkóztatni!
Amikor hivatalos úton próbáltuk megtudni, hogy miért kapott Felcsút környéke külön miniszterelnöki biztost, és miért épp Tessely Zoltánt nevezte ki Orbán Viktor, meglehetősen furcsa válaszokat kaptunk. A Kormányzati Tájékoztatási Központban a kérdéseinket elintézték ennyivel: „Tessely Zoltán miniszterelnöki biztossá történő kinevezésére azért került sor, mert ő a körzet országgyűlési képviselője.” A Miniszterelnökségi Sajtóirodánál egy fokkal bőbeszédűbbek voltak: „A Budapest közelségében fekvő, páratlan természeti szépségű és turisztikai lehetőségekkel bíró bicskei térség méltán elvárható felzárkóztatása indokolta Tessely Zoltán kinevezését.” Vagyis a magyarázat: szép, de nem elég fejlett. Azt is megtudtuk, hogy – bár adható ezért kis pluszpénz – az országgyűlési képviselő egy forinttal sem fog többet keresni, mint eddig. Ahhoz azonban nem jutottunk közelebb, hogy egy adott térség felzárkóztatása miért kerül miniszterelnöki biztos felügyelete alá, és miért pont Tessely körzete lett a befutó. A tisztánlátást látszólag nehezítheti, hogy például Kisvárda és környezete nemrég „csak” miniszteri biztost kapott, de ennek az lehet a magyarázata, hogy Seszták Miklós nem miniszterelnök, hanem nemzeti fejlesztési miniszter, így ő „csak” ennyit tudott összehozni szűkebb hazájának. Ha Orbán Viktor nem Fejér megyének e részén nő fel, és ha a családjának nem itt lennének fontos érdekeltségeik, gyanítjuk, Tessely továbbra is szimpla országgyűlési képviselőként dolgozhatna a körzetéért.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM) hiába kérdeztük, nem kaptunk választ arra, hogy milyen nagyobb fejlesztések várhatók a térségben. A Miniszterelnökségi Sajtóirodától tudtuk meg, hogy „Etyeken egy 1,1 milliárd forintos településközpont, Bicskétől Tarjánig pedig egy 1,175 milliárd forintos kerékpárutas fejlesztés kapcsán már vannak feladatai Tessely Zoltánnak”. Bicskén várható egy 5 milliárdos beruházás: a vasútállomás területén kialakítanak egy intermodális csomópontot. Úgy fest – a nekünk küldött indoklás szerint –, ez már akkora léptékű fejlesztés, hogy azt csak egy miniszterelnöki biztos koordinálhatja.
Bár a lapunkhoz eljuttatott kormányzati válaszokban sehol nem szerepel, úgy tudjuk, Tessely Zoltánnak fontos szerepe van a nemrég átadott felcsúti kisvasút bővítéséért tett előkészületekben. A Felcsút és Alcsútdoboz között kialakított kisvasutat meghosszabbítanák Etyekig; forrást még nem csoportosítottak a racionális érvekkel nehezen igazolható beruházásra, de egy – a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. által megrendelt – megvalósíthatósági tanulmány már készült arról, hogy nagyjából milyen nyomvonalakon haladhatna a járat, és mennyibe kerülne a kialakítás. Az Origo birtokába jutott előtervezet több változatot is bemutat, és ezek közül egy olyat javasol, amelyet közel nettó nyolcmilliárd forintból lehetne megépíteni Bicske és Etyek között, és további nettó egymilliárdba kerülne, ha a Bicske és Felcsút közötti szakaszt is kialakítanák. Információink szerint Bicskén már novemberben tartottak erről egy megbeszélést az érintett polgármesterek és önkormányzati vezetők bevonásával, ahol – egyebek közt – a beruházás előkészítői a bővítést is próbálták indokolni. Sőt már arról is szó volt, hogy a településrendezési terveket várhatóan miként kell módosítani, ha meglesz a végleges nyomvonal. Írásban megkerestük az érintett önkormányzatokat: részletes tájékoztatást sehonnan sem kaptunk, a települések többségétől az a válasz érkezett, hogy ha majd előrébb tart az ügy, akkor állnak rendelkezésünkre. Tóth Erika, Alcsútdoboz első embere pedig azt írta: „Bővebb információért forduljon Tessely Zoltán országgyűlési képviselő úrhoz.” Tesselyt is megkerestük írásban, de a bicskei Fidesz-iroda számán és a saját telefonján is; nem sikerült elérnünk, pedig miniszterelnöki biztosi kinevezéséről is szerettünk volna kérdéseket feltenni.
Mészáros Lőrinc keze alá
„Ezzel a kinevezéssel biztosan emelkedett Tessely Zoltán ázsiója, de azért egyet kijelenthetünk: Orbán Viktor után nem ő, hanem továbbra is Mészáros Lőrinc a környék ura” – állította lapunknak egy a térség gazdasági és politikai köreiben otthonosan mozgó bicskei forrásunk, aki arra is rávilágított, hogy az új miniszterelnöki biztos évek óta segíti az Orbán család és Mészáros Lőrinc ügyleteit a környéken. Bicske polgármestereként Tessely sokáig asszisztált ahhoz, hogy Orbán Győzőék cége a helyi vasútállomás két rakodójába hordja a gánti bányájukból kitermelt dolomitot. Amivel csak az volt a baj, hogy az egyik rakodót és jó néhány családi házat egyetlen utca választott el egymástól, így a por miatt ellehetetlenült az ott lakók élete, akik hiába tiltakoztak, nem történt érdemben semmi. Minden bizonnyal az sem véletlen, hogy a Fejér megyei városban Mészáros Lőrinc – már Tessely polgármestersége után – több nagyobb értékű beruházást is úgy nyert el, hogy nem kellett nyílt közbeszerzési eljáráson versengenie: egyebek közt így újíthat fel két oktatási intézményt és egy uszodát. Mészáros Lőrincnek egy rakás földje is van Bicske környékén, még 2014-ben szerezte meg a város határába korábban tervezett golf- és countryklub árverés alá eső területeinek egy részét. A beruházó cég golfcentrumot és luxusvillákat tervezett volna a környékre, de a válság miatt becsődölt, így a földek egy részét megvásárolhatta a gázszerelőből lett milliárdos egyik cége. Úgy tudjuk, hogy a Bicske és Etyek közé tervezett kisvasút nyomvonalainak kijelölésekor szóba került több olyan változat is – bár az erről készült, már idézett tanulmány végül egy másik megoldást javasol –, amely ezeken a földeken vezetne keresztül, így nem kizárt, hogy a minden bizonnyal hazai és uniós pénzből kivitelezett beruházás során szükség lehet Mészáros területeire, aki az ügyletből akár tízmilliókat is zsebre tehet. A fentieken kívül a felcsúti milliárdosnak van egy háromhektáros földrészlete is Bicske mellett, amelyen két ásványvízkút található. A két kutat a Vivienvíz Kft. működtette, de csődbe ment; a céget ezután vette meg 2015-ben a Mészáros Lőrinchez köthető Búzakalász ’66.
| ||
Bicske önkormányzata ahhoz is hozzájárult, hogy Orbán Ráhelék végre „megálljanak a saját lábukon”, ugyanis a város 2014-ben az akkor még a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Zrt.-t bízta meg a közvilágítás korszerűsítésével. A 86,5 millió forintos beruházást kölcsönből fedezte az önkormányzat, a hitelfelvételhez a kormány engedélyére volt szükség. Ez az ügylet annak fényében is érdekes, hogy Tessely Zoltán gyakorlatilag a Tiborcz családnak köszönheti a felemelkedését. Az országgyűlési képviselőt jól ismerők közül többen is megjegyezték, hogy a fideszes politikus a 2000-es évek elején a Bicskéhez közeli Csabdin élő Tiborczék közbenjárásával került a politikai pálya közelébe; állítólag ők mutatták be Orbán Viktornak, és egy darabig albérlőként lakhatott is náluk azon a tükröspusztai birtokon, ahol néhány éve Orbán Ráhel és Tiborcz István összeházasodott. (Tessely erdélyi származású felesége 2007 és 2009 között másfél évig tulajdonosa volt Tiborczék családi cégének, az ES Hungary Kft.-nek, a miniszterelnök veje tőle vette vissza a vállalkozást.) A biológia–földrajz szakot végzett Tessely Csabdiról 2002-ben még csak tanítani járt át Bicskére, de 2006-ban bejutott a városi képviselő-testületbe és a Fejér Megyei Közgyűlésbe is. A 2006-os országgyűlési választások során ő volt a Fidesz-jelölt Kelemen András kampányfőnöke.
Tiborczot várták, Tesselyt kapták
Az igazi felemelkedést 2008 hozta meg az akkor 41 éves Tessely Zoltánnak, amikor a baloldali bicskei polgármester halála miatt időközi választásokat tartottak a városban, amelyet meg is nyert. „Mindannyian meglepődtünk azon, hogy a Fidesz őt jelölte, elsősorban arra számítottunk, hogy az akkor képviselőként is dolgozó idősebbik Tiborcz fiúból csinálnak városvezetőt, majd 2010-től országgyűlési képviselőt” – mesélte a Tiborczékat is ismerő egyik bicskei forrásunk, aki szerint Tesselyt pedagógusként, illetve néptáncoktatóként nagyon sokan szerették és elismerték a városban. Többen is jó kedélyű, közvetlen, lelkes és energikus embernek írták le a még tanár Tessely Zoltánt, aki ugyan sosem tagadta, hogy jobboldali kötődésű, de nem fordult el azoktól, akiknek más nézeteik voltak. Ez aztán egyre inkább megváltozott, miután polgármester lett. „Csabdiról még egy ócska Trabanttal járt be tanítani, majd amikor a város élére került, szép lassan annak is elfelejtett köszönni, akinek korábban az ivócimborája volt” – emlékezett vissza a politikus egyik volt tanítványának az édesapja.
„Bár korábban sok hülyeséget összehordott nyilvános fórumokon is, és voltak furcsa húzásai, mára sokat fejlődött, magabiztosabb lett, és jobb is a kiállása. Minden bizonnyal ez a parlamenti kétharmadnak is köszönhető, illetve annak, hogy 2014-ben hatalmas fölénnyel választották őt újra” – beszélt nekünk Tesselyről a képviselő stábtagjait ismerő, szintén névtelenséget kérő forrásunk, aki szerint a fideszes politikus mindenkit kommunistaként emleget, aki nem ért vele egyet, és mindenhol áhítattal beszél Orbán Viktorról, akivel ha nem is napi, de rendszeres kapcsolatban van. Székesfehérvári forrásaink szerint a képviselő gyakran megfordul a Videoton FC VIP-páholyában, ahol nemrég mi is láttuk, ahogyan éppen a miniszterelnök édesapjával, Orbán Győzővel egyeztetett valamiről hosszú perceken át. Arról pedig maga Orbán Viktor beszélt, hogy rendszeresen megfordul Bicskén. A kormányfő 2014 szeptemberében a felújított városközpont átadásán így beszélt: „Megnéztem, hivatalosan 2008-ban jártam utoljára Bicskén, de valójában minden héten legalább egyszer megfordulok itt, az önök városában.” A miniszterelnök ekkor azt is megjegyezte, hogy 2010 és 2014 között 8 milliárd fejlesztési forrás érkezett a városba, majd – egy helyben ismert dalból merítve – hozzátette: ha Jézus Bicske mezővárosában született volna, „akkor sokkal jobban járt volna, mert az itt élő emberek befogadják, és minden földi jóval ellátják”.
Hogy Bicskére, Felcsútra és a térségre mennyi „földi jó” érkezhet a fent sorolt milliárdos beruházásokon túl, egyelőre nem tudni, de a múlt év végén azért már csurrant-cseppent a miniszterelnöki biztos által felügyelt településeknek is abból a 18 milliárd forintból, amelyet az állam 135 önkormányzat között osztott ki. E forrásból jutott Felcsútnak is 40 millió forint út- és járdaépítésre, de a legtöbb pénz Bicskére került, ahol épületrenoválásra, közterület-felújításra és a helyi focicsapatra költhetnek összesen 300 millió extra forintot. A futballklub azt követően kapott állami támogatást, hogy tavaly decemberben Tessely Zoltán lett az új elnök, aki székfoglaló beszédében rögtön bejelentette: pénz áll a házhoz, hiszen több mint 290 millió forintból fejleszthetik a klubot. E pénz jelentős részét, 204 millió forintot tao-támogatásból kapják, a maradék 87 millió az önrész, amely az év végi állami osztogatásból jön össze. A megyei első osztályban szereplő Bicskei TC kap egy új műfüves pályát, kicserélik a centerpálya gyepét, lesz öntözőrendszer és világítás, illetve megújul a klubépület, és épül egy lelátó is. A többi között ezt a beruházást is felügyelheti Tessely Zoltán.
Díszes társaság
„Ha van olyan feladat, amely kiemelt jelentőséggel bír, akkor a miniszterelnök vagy a miniszter biztost nevez ki a feladat ellátására” – tájékoztat a kormány.hu arról, hogy mi a bánat az a miniszterelnöki biztos. Bár a meghatározás alapján egyértelműnek tűnhet, valójában nehezen átlátható, hogy általában mikor és milyen céllal nevez ki Orbán Viktor miniszterelnöki biztost, és az sem teljesen világos, hogy valamely pluszfeladatot valaki miért nem kormány- vagy miniszteri biztosi megbízatásban lát el. Az egyes pozíciók között elsősorban a megbízatás idejében van különbség és abban, hogy ki nevezi ki a biztosokat. A miniszterelnöki és a miniszteri biztos határozott időre szóló szerződést kap, és legfeljebb addig látja el feladatát, amíg a miniszter vagy a miniszterelnök „a hatáskörét gyakorolja”. A kormánybiztos megbízatása ezzel szemben maximum két évre szólhat, és olyan kiemelt fontosságú ügyben segíthet, amely sem a kormányhivatal, sem a minisztérium feladatkörébe nem tartozik.
A jelenlegi miniszterelnöki biztosok névsorát és feladatkörüket böngészve mindössze arra lehet következtetni, hogy többségük a kormánynak – és így Orbánnak is – kínossá, vagy valami miatt presztízzsé vált területet felügyel, de egy olyat sem találni, aki – mint Tessely Zoltán – egy földrajzi térség általános fejlesztésére koncentrálna. A legrégibb miniszterelnöki biztos Héjj Dávid, ő „koordinálja a miniszterelnök feladatkörébe tartozó ügyekben szükséges társadalmi és kormányzati egyeztetéseket”. Utána jött Farkas Flórián, aki az Országos Roma Önkormányzat és a kormány közötti megállapodásban lefektetett célok eléréséért dolgozik. Több mint egy éve miniszterelnöki biztos Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő, ő jelenleg a „Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért” felel. Tavaly júniusban Homolya Róbert azután lett miniszterelnöki biztos, hogy a kormány Simicska Lajos elgáncsolásáért kamu indokokkal megfújta az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának első körben tervezett kivitelezését. Most ő vezényli a módosított beruházás kormányzati részét, illetve koordinálja az elektronikus közbeszerzés koncepciójának előkészítését és bevezetését is. Homolya nemrég még a Miniszterelnökség helyettes államtitkára volt, az Index információja szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben betöltött korábbi pozíciója miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatot is indított azért, mert céges érdekeltségei miatt összeférhetetlenség gyanúja merült fel: az EU-s forrásból finanszírozott beruházások között több olyan volt, ahol közbeszerzési tanácsadóként Homolya Róberthez köthető cégek vettek részt.
