Pénzosztás az MMA-nál

  • Urfi Péter
  • 2013. január 23.

Belpol

Szavazzanak! Önök szerint kinek van joga dönteni a Magyar Művészeti Akadémia pályázati pénzeinek sorsáról? A holnap megjelenő Magyar Narancs elemzéséből nemcsak ez derül ki, hanem az is, milyen vígan zsidózik az egyik támogatott lap, és hogy miért pályáznak az MMA-hoz olyanok, akik egyébként kritikusak vele szemben.

 

A köztestületté emelt szellemi-lelki közösség 2012-ben összesen 155 millió forintot osztott ki két nyílt pályázaton. Könyv- és folyóirat-támogatásra 45, a „művészeti program” fedőnevű, a művészet minden ágát és a kulturális élet számos területét felölelő másik pályázatra pedig 110 millió jutott. Az MMA tagjai és a Makovecz emlékét ápoló projektek különösen jól szerepeltek, de – ami meglepőbb – kapott pénzt progresszív független színházi társulat is.

Ezt biztosan tudjuk, minden egyéb bizonytalan. A pályázati rendszer leírását ugyanis nagyban megnehezíti, hogy annak dokumentációja párját ritkítóan igénytelen, hiányos és hibás, az akadémia titkársága pedig – a sajtóosztály többszöri ígérete ellenére – már egy hete nem válaszol amúgy igen egyszerű kérdéseinkre.

Nem mondhatjuk ugyanakkor, hogy semmit nem reagáltak. Honlapjukon „Pályázatok” címszó alatt elérhető két támogatási lista, de felkerült egy harmadik hivatalos dokumentum is, amely a két pályázat eredményeit összesíti, és olyan tételek szerepelnek rajta, amelyek a másik két pdf egyikében sem. Utóbbi felsorolásban megtalálhatók elutasított pályázatok is, és csak ezen az összesített listán tüntetik fel például a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) és a Magyar Írószövetség jussát, pedig tekintélyes összegekről van szó. (Ehhez lásd Lájkold az MMA-t! című cikkünket arról, hogy e két szervezet körlevélben ajánlotta tagjai figyelmébe az MMA hírlevelét és Facebook-oldalát!)

A titkárságnál érdeklődtünk, miért az eltérés a különböző hivatalos dokumentumok között, és hogy ez a hosszabb lista tartalmaz-e minden elutasított pályázót. Az MMA erre sem válaszolt múlt szerda óta, viszont már másnap eltávolították honlapjukról a rejtélyes pdf-et – amit mi most előzékenyen közzéteszünk újra.

A helyzetet tovább színesíti, hogy Jankovics Marcell, az MMA elnökségi tagja az ATV Szabad szemmel című műsorában hétfőn elejtett egy megjegyzést arról, hogy 260 pályázat érkezett, amiből négyet nem támogattak. Ez viszont nemcsak a két külön listán, hanem a bővebb és gyorsan eltűntetett összesített táblázatban szereplő pályázatok számánál is jóval több.

Biztos nekünk vannak túlzott igényeink, de nem tartjuk teljesíthetetlen elvárásnak, hogy egy köztestület pályázatai nyilvánosak és tisztességesen dokumentáltak legyenek. Bár ami ezekből az egymásnak ellentmondó információkból kihámozható, az se kevés – mégse lettünk tőle boldogabbak.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.