Pénzosztás az MMA-nál

  • Urfi Péter
  • 2013. január 23.

Belpol

Szavazzanak! Önök szerint kinek van joga dönteni a Magyar Művészeti Akadémia pályázati pénzeinek sorsáról? A holnap megjelenő Magyar Narancs elemzéséből nemcsak ez derül ki, hanem az is, milyen vígan zsidózik az egyik támogatott lap, és hogy miért pályáznak az MMA-hoz olyanok, akik egyébként kritikusak vele szemben.

 

A köztestületté emelt szellemi-lelki közösség 2012-ben összesen 155 millió forintot osztott ki két nyílt pályázaton. Könyv- és folyóirat-támogatásra 45, a „művészeti program” fedőnevű, a művészet minden ágát és a kulturális élet számos területét felölelő másik pályázatra pedig 110 millió jutott. Az MMA tagjai és a Makovecz emlékét ápoló projektek különösen jól szerepeltek, de – ami meglepőbb – kapott pénzt progresszív független színházi társulat is.

Ezt biztosan tudjuk, minden egyéb bizonytalan. A pályázati rendszer leírását ugyanis nagyban megnehezíti, hogy annak dokumentációja párját ritkítóan igénytelen, hiányos és hibás, az akadémia titkársága pedig – a sajtóosztály többszöri ígérete ellenére – már egy hete nem válaszol amúgy igen egyszerű kérdéseinkre.

Nem mondhatjuk ugyanakkor, hogy semmit nem reagáltak. Honlapjukon „Pályázatok” címszó alatt elérhető két támogatási lista, de felkerült egy harmadik hivatalos dokumentum is, amely a két pályázat eredményeit összesíti, és olyan tételek szerepelnek rajta, amelyek a másik két pdf egyikében sem. Utóbbi felsorolásban megtalálhatók elutasított pályázatok is, és csak ezen az összesített listán tüntetik fel például a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) és a Magyar Írószövetség jussát, pedig tekintélyes összegekről van szó. (Ehhez lásd Lájkold az MMA-t! című cikkünket arról, hogy e két szervezet körlevélben ajánlotta tagjai figyelmébe az MMA hírlevelét és Facebook-oldalát!)

A titkárságnál érdeklődtünk, miért az eltérés a különböző hivatalos dokumentumok között, és hogy ez a hosszabb lista tartalmaz-e minden elutasított pályázót. Az MMA erre sem válaszolt múlt szerda óta, viszont már másnap eltávolították honlapjukról a rejtélyes pdf-et – amit mi most előzékenyen közzéteszünk újra.

A helyzetet tovább színesíti, hogy Jankovics Marcell, az MMA elnökségi tagja az ATV Szabad szemmel című műsorában hétfőn elejtett egy megjegyzést arról, hogy 260 pályázat érkezett, amiből négyet nem támogattak. Ez viszont nemcsak a két külön listán, hanem a bővebb és gyorsan eltűntetett összesített táblázatban szereplő pályázatok számánál is jóval több.

Biztos nekünk vannak túlzott igényeink, de nem tartjuk teljesíthetetlen elvárásnak, hogy egy köztestület pályázatai nyilvánosak és tisztességesen dokumentáltak legyenek. Bár ami ezekből az egymásnak ellentmondó információkból kihámozható, az se kevés – mégse lettünk tőle boldogabbak.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.