Szükséges-e a Paksi Atomerőmű bővítése?

  • narancs.hu
  • 2014. január 14.

Belpol

Jönnek az oroszok, többek között ők bővíthetik a Paksi Atomerőművet. A 2010 előtt még az orosz birodalmi törekvésektől rettegő Orbán Viktor intézte el ezt az ő hazájának, miközben a beruházás értelme erősen vitatható.

Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin elnök moszkvai megállapodása értelmében az oroszok bővíthetik két új blokkal a Paksi Atomerőművet. A beruházás orosz hitelből valósulhat meg, amelynek általános határértéke több forrás szerint 10 milliárd euró. A megállapodást Orbán Viktor kiválónak értékelte. A friss kormányzati diadaljelentések önállósuló magyar energiapolitikáról, új munkahelyekről szólnak – holott a helyzet ennél bonyolultabb.

false

 

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna/MTI

Lapunk éppen egy évvel ezelőtt készített interjút Paks bővítéséről Perger András energiapolitikai szakértővel, az Energiaklub projektvezetőjével – a beszélgetés apropója éppen Orbán akkori moszkvai vizitje volt, amelyen az atomerőműről is szó esett. Perger akkor többek között arról beszélt, egy ilyen beruházás rendkívüli kockázatokat rejt: a nukleáris ipar lejtmenetben, az atomipari beruházások költségei meredeken emelkednek, az új reaktorok megtérülésére vajmi kevés a remény. Ráadásul az alapvető szakmai és közpolitikai diskurzus is hiányzik. Az sem megnyugtató, hogy a régóta tervezett bővítésről alig valamit tudni, és ez, ahogyan Perger fogalmazott, nem „teszi lehetővé, hogy Magyarországon nyílt szakmai, urambocsá’ társadalmi párbeszéd alakuljon ki Paks jövőjéről”. A készülő beruházás hátteréről az Energiaklub ennek ellenére is sokat megtudott. Az interjú, amely a mai moszkvai megállapodással ismét aktuális lett, itt olvasható teljes terjedelmében.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.