Szükséges-e a Paksi Atomerőmű bővítése?

  • narancs.hu
  • 2014. január 14.

Belpol

Jönnek az oroszok, többek között ők bővíthetik a Paksi Atomerőművet. A 2010 előtt még az orosz birodalmi törekvésektől rettegő Orbán Viktor intézte el ezt az ő hazájának, miközben a beruházás értelme erősen vitatható.

Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin elnök moszkvai megállapodása értelmében az oroszok bővíthetik két új blokkal a Paksi Atomerőművet. A beruházás orosz hitelből valósulhat meg, amelynek általános határértéke több forrás szerint 10 milliárd euró. A megállapodást Orbán Viktor kiválónak értékelte. A friss kormányzati diadaljelentések önállósuló magyar energiapolitikáról, új munkahelyekről szólnak – holott a helyzet ennél bonyolultabb.

false

 

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna/MTI

Lapunk éppen egy évvel ezelőtt készített interjút Paks bővítéséről Perger András energiapolitikai szakértővel, az Energiaklub projektvezetőjével – a beszélgetés apropója éppen Orbán akkori moszkvai vizitje volt, amelyen az atomerőműről is szó esett. Perger akkor többek között arról beszélt, egy ilyen beruházás rendkívüli kockázatokat rejt: a nukleáris ipar lejtmenetben, az atomipari beruházások költségei meredeken emelkednek, az új reaktorok megtérülésére vajmi kevés a remény. Ráadásul az alapvető szakmai és közpolitikai diskurzus is hiányzik. Az sem megnyugtató, hogy a régóta tervezett bővítésről alig valamit tudni, és ez, ahogyan Perger fogalmazott, nem „teszi lehetővé, hogy Magyarországon nyílt szakmai, urambocsá’ társadalmi párbeszéd alakuljon ki Paks jövőjéről”. A készülő beruházás hátteréről az Energiaklub ennek ellenére is sokat megtudott. Az interjú, amely a mai moszkvai megállapodással ismét aktuális lett, itt olvasható teljes terjedelmében.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.