Szükséges-e a Paksi Atomerőmű bővítése?

  • narancs.hu
  • 2014. január 14.

Belpol

Jönnek az oroszok, többek között ők bővíthetik a Paksi Atomerőművet. A 2010 előtt még az orosz birodalmi törekvésektől rettegő Orbán Viktor intézte el ezt az ő hazájának, miközben a beruházás értelme erősen vitatható.

Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin elnök moszkvai megállapodása értelmében az oroszok bővíthetik két új blokkal a Paksi Atomerőművet. A beruházás orosz hitelből valósulhat meg, amelynek általános határértéke több forrás szerint 10 milliárd euró. A megállapodást Orbán Viktor kiválónak értékelte. A friss kormányzati diadaljelentések önállósuló magyar energiapolitikáról, új munkahelyekről szólnak – holott a helyzet ennél bonyolultabb.

false

 

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna/MTI

Lapunk éppen egy évvel ezelőtt készített interjút Paks bővítéséről Perger András energiapolitikai szakértővel, az Energiaklub projektvezetőjével – a beszélgetés apropója éppen Orbán akkori moszkvai vizitje volt, amelyen az atomerőműről is szó esett. Perger akkor többek között arról beszélt, egy ilyen beruházás rendkívüli kockázatokat rejt: a nukleáris ipar lejtmenetben, az atomipari beruházások költségei meredeken emelkednek, az új reaktorok megtérülésére vajmi kevés a remény. Ráadásul az alapvető szakmai és közpolitikai diskurzus is hiányzik. Az sem megnyugtató, hogy a régóta tervezett bővítésről alig valamit tudni, és ez, ahogyan Perger fogalmazott, nem „teszi lehetővé, hogy Magyarországon nyílt szakmai, urambocsá’ társadalmi párbeszéd alakuljon ki Paks jövőjéről”. A készülő beruházás hátteréről az Energiaklub ennek ellenére is sokat megtudott. Az interjú, amely a mai moszkvai megállapodással ismét aktuális lett, itt olvasható teljes terjedelmében.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.