Újabb fordulat az Elios-csalás felgöngyölítésében: sötétben tapogatózik az ország

  • narancs.hu
  • 2018. február 19.

Belpol

A kormány szerint mindez nem számít, a lényeg, hogy a vége jó legyen.

Ma reggel „fény derült” az Elios-botrány újabb részletére, tudniillik arra, hogy a kormány közel egymilliárd forint állami pénzt öntött Tiborczék lámpabizniszébe, átvállalva így bizonyos önkormányzatok önrészét.

Eddig titkolták, de az állam százmilliókkal segítette ki Tiborczék lámpabizniszét

Kifizették a vidéki önkormányzatok önrészét, ha Orbán vejével szerződtek. Újabb részletet közöl az Elios-botrányról a 24.hu. Ma reggeli cikkükben azt írják, hogy azoknál a vidéki önkormányzatoknál, amelyek Tiborcz István Eliosával szerződtek lámpacserére korábban, a magyar állam nemes egyszerűséggel kifizette a projektek többségének önrészét.

Mindez egyértelműen alátámasztja az OLAF-vizsgálat eredményét, mely szerint sorozatos és összehangolt törvénytelenségek alapozták meg az Elios uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon behúzott győzelemsorozatát.

Úgy tűnik, a tények nem különösebben zavarják a Fideszt, és sztoikus nyugalommal próbálják fenntartani annak látszatát, hogy minden a legnagyobb rendben van. Hidvéghi Balázs, a párt kommunikációs igazgatója mai sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy miért is van szükség az Elios-ügy kapcsán a fideszes politikusoknak kiadott „kommunikációs sorvezetőre”, konkrétan azt mondta: azért, mert a Fidesz egy jól szervezett párt, ahol mindenféle témában rendszeresen küldenek képviselőiknek, tagjaiknak háttéranyagot, kommunikációs sorvezetőt, tanulmányokat. „Ez teljesen természetes, így működik egy politikai párt” – tette hozzá.

Amikor pedig azt a reggeli hírt feszegette valaki, hogy a magyar adófizetők pénzéből miért kellett közel egymilliárd forintot költeni gyanús közvilágítási projektek finanszírozására, így reagált: „az Elios-jelentés egy kampányjelentés, Brüsszel beavatkozása a választási kampányba”. Világos beszéd, sötét van az utcán, nem látsz az orrodig, belelépsz egy gödörbe, elüt az autó, lefejeled a villanyoszlopot, ez mind Brüsszel műve. A miniszterelnöki vej nem tehet semmiről, hogy is tehetne.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.