Újra behúzta a Fidesz Paksot

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 11.

Belpol

Bebiztosította magát a korábbi alpolgármester.

A Fidesz-KDNP-Paksi Lokálpatrióták jelöltje, Szabó Péter simán megnyerte az időközi polgármester-választást Pakson. A voksok 68 százalékát szerezte meg – adta hírül az Index a Paksi Hírnök-re hivatkozva.

A Fidesznek a 2014-es csúfos vereség után újra sikerült nyernie. Süli János akkor nemcsak a polgármesteri posztot nyerte el a kormánypárt jelöltjével szemben, de jelöltjei besöpörték mind a nyolc egyéni képviselői helyet is.

Az időközi választáson négyen indultak, és bár az ellenzék nem indított jelöltet, a korábban MSZP-s színekben próbálkozó Mezősi Árpád számított Szabó legesélyesebb  kihívójának. A következő eredmény született:

  • - Szabó Péter (Fidesz-KDNP-Paksi Lokálpatrióták): 3423 szavazat
  • - Mezősi Árpád György (független): 1423 szavazat
  • - Medveczki Zoltán (Magyar Környezetvédők Pártja): 111 szavazat
  • - Kerezsi László (Magyar Munkáspárt): 52 szavazat

A Tolna megyei Pakson azért kellett időközi voksolást tartani, mert a 2014-ben a Néppárt jelöltjeként polgármesterré választott Süli Jánost a paksi erőmű megépítéséért felelős tárca nélküli miniszterré nevezték ki. Paks vezetését így a korábbi fideszes alpolgármester, Szabó Péter vette át.

Szabó egyik első javaslata egy önkormányzati cég létrehozása volt; ennek tető alá hozása után a társaság igazgatóságába az összeférhetetlenség ellenére is kinevezték a Fidesz paksi elnökét, Kovács Sándort. Később a Népszava arról is írt hogy amikor a város kiemelt fejlesztési területek kijelöléséről döntött, az érintett ingatlanok közül kettő épp a Fidesz-elnök, Kovács Sándor tulajdonában van.

Jogszerűtlenül kapott zsíros állást a Fidesz paksi elnöke – derült ki pont az időközi választás előtt

Lázár János is arra célzott, hogy le kellene mondania. Miután a paksi erőmű megépítéséért felelős tárca nélküli miniszterré nevezték ki Süli János polgármestert, Paks vezetését a fideszes alpolgármester, Szabó Péter vette át. Az ő javaslatára hoztak létre egy önkormányzati céget, a Protheus Holding Zrt-t, amelynek igazgatóságába sikerült kinevezni a Fidesz paksi elnökét, bizonyos Kovács Sándort.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.