A pécsi vízműháború ára

Utánuk az özönvíz

szerző
Stemler Miklós
publikálva
2013/20. (05. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A propaganda szerint egy euróba, holott összességében inkább ötmilliárd forintba és némi apróba került a pécsi vízszolgáltatás visszavétele. A majdnem négyéves vízműháború végén a francia Suez Environnement hárommilliárd forinttal gazdagabban távozhat az országból, míg a pécsiek "nyeresége" egy tönkrevágott, milliárdos adósságállományt nyögő cég.

Egy otthon talált francia egyeuróst fizetett be Páva Zsolt pécsi polgármester az önkormányzat pénztárába május 9-én, ezzel fedezve a Pécsi Vízmű (PV) Zrt. 48 százalékos tulajdonrészének az árát. A gesztus révén Páva visszaszerezte az általa 1995-ben részlegesen privatizált céget a pécsieknek, igaz, megviselt állapotban: a városvezetésnek köszönhetően árbevétele évek óta nincs a PV Zrt.-nek, adóssága és folyamatban lévő peres eljárásai annál inkább. A pécsi vízműháború megmutatta, hogyan nem szabad harcolni a multinacionális vállalatok ellen.

A frissen hatalomra került fideszes városvezetés 2009 szeptemberében mondta fel a szolgáltatási szerződést a saját többségi tulajdonában álló PV Zrt.-vel. Nem sokkal később elfoglalta a céget, átadva a szolgáltatást az ötmilliós alaptőkével létrehozott, a PV Zrt. eszközparkját "kölcsönvevő" Tettye Forrásház Zrt.-nek. (A vízműháború előzményeit és első pár hetének krónikáját lásd itt).

false

MTI-fotó: Kálmándy Ferenc

 

A foglalás közvetlen előzménye a Fidesz-közeli ügyvédként elhíresült Szabó Iván jelentése volt, amely állítólag súlyos gazdasági visszaéléseket állapított meg a PV Zrt. vezetése részéről. Azt is kiderítette, hogy a kisebbségi tulajdonos által delegált cégvezetés éves szinten mintegy 200 millió forintot fordított a vízmű veszteséges leányvállalatainak a finanszírozására, összességében pedig 400-500 milliós veszteséget okozott a cégnek (a városházi retorika szerint ennyi pénzt "talicskázott ki" a PV Zrt.-ből). A jelentést az elmúlt négy évben teljes egészében csak az írói és a városvezetés ismerhette meg, mivel nem voltak hajlandók kiadni arra hivatkozva, hogy befolyásolhatja a két fél folyamatban lévő jogvitáját. Ennek lezárulta után talán az is kiderül majd, hogy a Suez tárgyalási készsége ellenére miért kellett egyoldalúan felmondani az együttműködést és tönkretenni egy jól működő céget. Bár az önkormányzat a feltételezett gazdasági bűncselekmények miatt több pert is indított a PV Zrt. vezetése ellen, nagy részük a bírósági szakaszig sem jutott el.

Bár a pécsi vízmű-einstand az Orbán-kormány későbbi "gazdasági szabadságharca" főpróbájának is tekinthető, az ügynek konkrét helyi előzménye is volt. Még a szocialista városvezetés rúgta össze a port a kisebbségi tulajdonos francia féllel, miután úgy ítélte meg, hogy a PV Zrt. egyéb szolgáltatási területekre koncentráló gazdaságpolitikája hátrányos a pécsi fogyasztók számára. (A Suez illetékesei akkoriban ezt úgy értékelték kérdésünkre, hogy az általuk delegált cégvezetés nem volt kellően készséges az egyes politikusok kéréseire.) A totális káoszba fulladt reprivatizáció után a város tárgyalásokat kezdeményezett a Suezzal; a már ellenzéki pécsi szocialisták azóta is fenntartják, hogy a francia multitól meg kellett szabadulni, az árat azonban sokallják.

A vízműfoglalás után sajátos helyzet alakult ki Pécsett és környékén. A vízmű-kistulajdonos környékbeli településekről Pécs vezetése nemes egyszerűséggel elfeledkezett, így azokon a helyeken papíron az eszközparkjától nagyobbrészt megfosztott PV Zrt. szolgáltatott. A PV megtagadta a víz ellenértékének átadását a Tettyének arra hivatkozva, hogy a fideszes káderekkel feltöltött önkormányzati cég lényegében a PV teljes vagyonát lenyúlta. A Tettye ezek után a PV Zrt.-nek fizető önkormányzatoktól követelte a pénzt, és a szolgáltatás korlátozásával revolverezte őket - a kistelepüléseknek nem volt választásuk, a Tettyéhez igazoltak.

A két vízműszolgáltató perek sokaságát indította egymás ellen, amelyek nagy része máig nem zárult le, a pécsi önkormányzat a Tettyével karöltve pedig mindent elkövetett, hogy gazdaságilag még inkább ellehetetlenítse a PV-t, azaz a saját cégét. A maradék szolgáltatási terület elcsaklizásán kívül ennek eszköze volt a PV-leányvállalatok adósságállományának a felvásárlása. A pénzben már akkor sem dúskáló önkormányzat mindezt egy hitelfelvétel révén abszolválta. Érdekesség, hogy bár a vízműelvétel jogszerűtlenségét jogerős bírósági ítélet is kimondta, ennek semmi gyakorlati következménye nem lett. (A perekről bővebben itt olvashat.)

Kurucos visszavonulás

A cégek közötti harc csak a mellékhadszíntér volt - az igazi kérdés az volt, hogy Pécsnek mekkora kártérítést kell fizetnie a Sueznak. Az összeget az eredetileg 2020-ig szóló szindikátusi szerződés felbontásáról döntő közgyűlési előterjesztésben 1,3 milliárd forintra, a részvénycsomag ellenértékére taksálta a dokumentumot jegyző polgármester. (A politikusi emlékezet furcsa működésével vagy egy őszinteségi rohammal magyarázható, hogy a hárommilliárdos megállapodást bejelentő sajtótájékoztatón Páva Zsolt ezt az összeget "teljesen fiktívnek" nevezte egy újságírói kérdésre válaszolva.)

Az 1,3 milliárd forintot a Suez is minden alapot nélkülözőnek tartotta: a multi által felkért könyvvizsgáló cég például ennek majd' hatszorosában, 7,62 milliárd forintban plusz kamatában állapította meg 2011 nyarán a Suez járandóságát a tulajdonrész értéke mellett a szerződésbontás miatt elmaradt haszonnal kalkulálva. A Compass Lexecon számítási módszere nem ismert, ám a PV Zrt. eredményei és a szindikátusi szerződés ismeretében az összeg erősen túlzottnak tűnt. A Suez éves szinten az árbevétel 2 százalékára és a tulajdonrésze alapján neki járó osztalékra volt jogosult, ami az utolsó években 180-200 millió forint közötti összeget tett ki; amennyiben ezt kivetítjük a szerződésből hátralévő 11 évre, hozzáadjuk a részvénycsomag ellenértékét, illetve a szintén elmaradt 2007-es és 2008-as osztalékot, úgy 3,5 milliárd forint körüli összeget kapunk, ami persze még így is majdnem háromszorosa a Páva Zsolt által számoltnak.

Bár a pécsi önkormányzat először a kártérítési igény tényét is tagadni igyekezett, illetve azzal érvelt, hogy a veszteségek miatt valójában a francia félnek kellene fizetnie, 2012 tavaszán már Szabó Iván is arról beszélt, hogy a hárommilliárd körüli összeg reális lehet - az 1,3 milliárd pedig lassan kikopott a közbeszédből, illetve a városvezetés emlékezetéből is.

false

MTI-fotó: Kálmándy Ferenc

A választott bírósági eljárás 2012 végén indult meg, ám végül nem fejeződött be, miután a két fél peren kívül megegyezett. Az április 26-án bejelentett megállapodás forrásaink szerint lényegében készen volt a hónap elejére. A megállapodás hivatalosan kommunikált pontjai szerint a Suez jelképes áron, egy euróért átadja a PV Zrt.-ben birtokolt tulajdonrészét a pécsi önkormányzatnak, és 10 millió eurónyi, azaz mintegy hárommilliárd forintnyi kompenzációra jogosult - amit a magyar adófizetők fizetnek majd meg a pécsi önkormányzat helyett. Az alku tető alá hozásában nagy szerepet játszott Trócsányi László párizsi magyar nagykövet, akinél valószínűleg senki sem ismerte jobban az ügyet: a Trócsányi & Nagy ügyvédi iroda 1995-ben az eredeti szerződés kidolgozásában vállalt szerepet, majd a vízműháború kitörése után a Suez jogi képviseletét látta el.

Az alkut szentesítő másnapi közgyűlés botrányosra sikeredett: a zárt ülésen a képviselők először azzal szembesültek, hogy a megállapodás tartalmát úgynevezett "titokszobákban" ismerhetik meg, majd az is kiderült, hogy erre csak egy 10 éves titoktartási szerződés aláírása után van lehetőségük. Az MSZP és az LMP képviselői ezt megtagadták, majd némi kavarás után a megállapodást mégis közzétették az önkormányzat honlapján. Ebből világos lett, hogy mire föl volt a nagy titkolózás.

Olcsó vízmű híg leve

Békeidőben a PV Zrt. igazi fejőstehén volt a tulajdonostársaknak: a francia félnek fizetett 180-200 millió forint mellett Pécs a 60-70 millió mértékű osztalékon felül további 50 milliót kapott a városi érdekeltségű sportklubok és kulturális rendezvények támogatásával, a közműbérleti díjon felül pedig a cég saját forrásból évente 200 milliót tolt bele a vízvezeték-hálózat rekonstrukciójába. Bár a hivatalos kommunikáció szerint ennek a túl magas vízdíj volt az ára, ez igen kevéssé róható a PV Zrt., és pláne a Suez rovására: árhatóságként a víz- és csatornadíjakért végig a pécsi közgyűlés felelt, például Toller László polgármestersége idején volt, hogy éveken keresztül nem emelkedtek a díjak.

"Egy korábban folyamatosan nyereséget termelő céget gyakorlatilag néhány lépéssel a szakadék szélére sodortak" - fogalmaz Nyirati István PV-vezérigazgató a cég üzleti beszámolójában, a számok pedig magukért beszélnek. A PV Zrt. 2011-ben és 2012-ben 192, illetve 172 millió forintnyi veszteséget termelt, saját tőkéje 364 millió forinttal csökkent e két évben, és jelen állás szerint 3,172 milliárd forintnyi kötelezettsége van. Ebből 1,253 milliárd forint a még szerződéses viszonyban álló önkormányzatokkal kötött vagyonkezelési szerződések következménye, azaz nem konkrét adósság, szemben a fennmaradó majdnem kétmilliárd forinttal. 168 millió forintot tesz ki a Suez irányába elmaradt osztalék, 780 millió a szállítói tartozás, 293 milliót követelnek különböző bankok, 122 millióért pedig a cég eszközöket lízingel. A PV Zrt. leányvállalatainak a tartozásait a Tettye vásárolta fel, így ezek viszszafizetéséről a két cég összeolvasztása után nem kell gondoskodni, ám felvásárlásukat a Tettye egymilliárdos hitelből fedezte, amelynek érdekében a város az ingatlanvagyona jó részét jelzáloggal terhelte meg.

A PV Zrt. ráadásul 25 perben érdekelt, amelyek befejezése és a jogi költségek megfizetése mostantól az önkormányzat dolga. Ezek költsége meg sem becsülhető, és bár a legtöbbet egyszerűen meg lehet szüntetni, a cég perben áll az 50 milliós adóhiányt és bírságot követelő Nemzeti Adóhatósággal is, amelyért most már a városnak fájhat a feje. A Suez az üzletből tisztán távozik: a szerződés rögzíti, hogy minden költséget és kötelezettséget a PV Zrt., illetve az önkormányzat visel; utóbbi lemond azon jogáról is, hogy bármilyen ügyben viszontkeresetet indítson a Suezzel, az annak érdekkörébe tartozó vállalkozásokkal, jelenlegi vagy korábbi munkavállalójával szemben, ráadásul azért is mindent megtesz, hogy a már megindult eljárásokat megszüntessék. Az önkormányzat számára jó hír, hogy a Suez lemond az általa nyújtott tagi kölcsönről, azaz 677 millió forintról.

Hogy a pécsiek nyeljenek

A vízszolgáltatást 2009-ben átvevő Tettye Forrásház Zrt. az elmúlt években meg sem tudta közelíteni a PV Zrt. korábbi eredményességét. Az ötmilliós tőkéből megalapított cég a megalakulásától jelentős adósságot görget maga előtt, hiszen csak hitelek révén tudta biztosítani a működőképességet. A Tettye három és fél év alatt 640 millió forintnyi nyereséget termelt, ennek jelentős részét azonban minimális alaptőkéjének emelésére kellett fordítania, amely így már 300 millió forint, egyharmada a PV Zrt. alaptőkéjének. A cégből a város által kivett osztalék összege eddig a 200 millió forintot sem érte el, ráadásul míg a PV Zrt. a 800 milliós közműhálózati bérleti díjon felül évente 200 milliót fordított vezetékrekonstrukcióra, a Tettye csak a bérleti díj ellenértékét. A siker persze viszonylagos: a Tettyének arra azért volt pénze, hogy folyamatosan megbízásokkal lássa el a Fidesz volt pártigazgatója, Várhegyi Attila által vezetett Prestige Media Kft.-t, amely a Fidesz 2009-es pécsi hatalomátvétele óta megkerülhetetlen tényező a baranyai megyeszékhelyen.

A folyamatosan változó jogszabályi környezet sem kedvezett a pécsi vízműcégnek (ahogyan másnak sem): 2012-ben a kormány elvette az árhatósági jogosítványokat a helyi önkormányzatoktól, a víz- és csatornadíjakról a Magyar Energia Hivatal jogosult dönteni, idéntől pedig a közműadó jelent pluszterhet a cégnek, mintegy 200 millió forintot. Erre jön rá a rezsicsökkentés újabb fázisaként a víz- és csatornadíjak pár hete bejelentett 10 százalékos csökkentése, ami után már nem is olyan nagy üzlet a saját vízmű.

Nem csoda, hogy a vízszolgáltatásban utazó Suez Environnement veszi a kalapját. A cég magyarországi leányvállalata, a Suez Environnement Hungária Kft. tavaly nyár óta végelszámolás alatt áll, és miután 2012 tavaszán megállapodott a fővárosi önkormányzattal a Fővárosi Vízműben birtokolt 25 százalékos tulajdonrészének átadásáról 15 milliárd forint ellenében, a pécsi volt az utolsó jelentősebb befejezetlen magyarországi ügylete. Tarlós István főpolgármester minden bizonnyal a pécsi vízműháborúra célzott, amikor az üzlet botránymentességét emelte ki: Budapesten nem kellett bedönteni egy jól működő közműcéget, nem kellett tízmilliókat elkölteni jogi költségekre, nem kellett jól megtermett őrző-védőkkel székházakat foglalni, és nem kellett ártatlan fogyasztókat revolverezni. A pécsiek legfeljebb azzal vigasztalódhatnak, hogy a multimentes jövő náluk kezdődött el, még ha ezért sokat kellett és kell ezután is fizetni.

Politikai hullámverés

Több feljelentést is tettek az elmúlt napokban a vízműháborút lezárni hivatott megállapodás miatt. Lőrincz Miklós korábbi Fidesz-tag, jelenleg a Patacs-Rácváros Egyesület elnöke hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt fordult a Pécsi Rendőrkapitánysághoz, míg Tóth Bertalan városi MSZP-képviselő, korábbi alpolgármester a közvagyont ért vagyoni hátrány miatt tett ismeretlen tettesek ellen feljelentést a Baranya Megyei Főügyészségen. A vízszolgáltatás visszaszerzésének fontosságát egyik feljelentő sem vitatja, annak módját annál inkább: Tóth érvelése szerint amennyiben 2009-ben a városvezetés jogszerűen, a közgyűlési döntéseknek megfelelően járt volna el, úgy jóval alacsonyabb lenne a vízművisszaszerzés ára. A feljelentésekről lapzártánkig nem döntöttek a hatóságok.

 

szerző
Stemler Miklós
publikálva
2013/20. (05. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    truth-love
    2013. június 17., hétfő 09:58
    Magyar anzix Párizsba feladva.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Tarlós megszüntetné
Mi lesz a BKK-val?
Borsodi riport
Egy kegyetlen gyilkosság háttere
Interjúk
Parragh László, René Jacobs, Rob Brydon
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország