Takács Péter, az új egészségügyi államtitkár

„Van most némi csodavárás”

Belpol

Az egészségügyi ágazat májustól a Belügyminisztérium alá tartozik, Pintér Sándor illetékes beosztottja pedig egy orvos végzettségű fiatalember, akinek van közigazgatási tapasztalata. A szakma véleménye is érdekli, bár azt nem tudni, milyen stratégiával áll elő, és mekkora mozgástere lesz.

„Olyan anyag nem kerülhet a kabinet elé, amit a szakmával nem egyeztettünk.” „Az ágazattal kapcsolatos döntések 85 százalékát meg lehet hozni a budapesti íróasztalok mellett is.” Ezek a mondatok a Magyar Orvosi Kamara (MOK) I. kongresszusán hangzottak el május végén, és mindkettő az újonnan kinevezett egészségügyi államtitkártól. Takács Péter a kongresszuson azt is elárulta, csupán egy héttel korábban tudta meg, hogy rá esett Pintér Sándor választása, az egészségügyért is felelős belügyminiszter döntése alapján ő felel majd az ágazatért.

 

Ugrás a közigazgatásba

Sajtóhírek szerint Pintér hetekig castingolt, míg végül a nyilvánosságban kevésbé ismert Takácsot választotta. A szakmában azonban az újdonsült államtitkár neve régóta forog. „Mindenkihez kedves, nyitott fickó, aki ugyan határozott, de nem autokratikus, nem nyomja el a munkatársait, tud delegálni feladatokat. Jó véleménnyel vannak róla azok, akikkel korábban együtt dolgozott. A gondolkodása problémacentrikus, úgy akarja megoldani a helyzeteket, hogy az minden szereplőnek jó legyen.” Nagyjából így jellemezték a Takácsot ismerők a negyvenes évei elején járó friss politikust; beszéltünk volt munkatársaival és olyanokkal, akik még az egyetemről ismerik, vagy akik az évek során valamilyen munkakapcsolatba kerültek vele.

Takács Péter 1979-ben született Pápán, és a közeli Vaszaron nőtt fel. A Semmelweis Egyetem (SE) Általános Orvostudományi Karán szerezte orvosi diplomáját 2005-ben. Rezidens éveit szintén a Semmelweisen töltötte igazságügyi orvostani területen, majd néhány évig gyógyszerbiztonsági vizsgálatok tervezésével és szervezésével foglalkozott. Orvosként később nem dolgozott, a közigazgatásban viszont sok tapasztalatot szerzett. 2012-ben kezdett a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetben (GYEMSZI) dolgozni egészségügyi szakreferensként. Amikor 2015 márciusában a GYEMSZI megszűnt és helyét átvette az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), Takács orvosszakmai tanácsadó és megbízott térségi igazgató lett a szervezetnél. 2017-től már az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségpolitikai főosztályvezetőjeként dolgozott, szintén két évig. 2019 nyarán interjút adott a Hegyvidék című XII. kerületi önkormányzati újságnak, ahol addigi pályájáról is beszélt. Az Emmiben végzett feladatait úgy foglalta össze, hogy a „főosztály feladatkörében az alapellátástól a mentőszolgálaton és a sürgősségi ellátáson át a közegészségügyig, továbbá egy évig, a teljes népegészségügyi portfóliót is beleértve, az egészségügy szinte teljes spektrumának minisztériumi koordinációját végezhettem a csapatommal”. Emellett másfél évig hozzá tartozott „az egészségpolitikai kommunikáció, az általam vezetett főosztály lektorálta vagy adta a szakmai választ a sajtómegkeresésekre. (…) Minden reggel hallgattam a rádiót, és ha bármilyen egészségüggyel kapcsolatos hír volt, tudtam, hogy nekem aznap dolgoznom kell azzal”.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.