„Ilyen nincs, hogy nincs itt valaki. Itt vagytok” – fenyegetett óvással Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója október közepén a BKV igazgatósági ülésén Vitézy Dávid és Somodi László taktikázását látva. A BKK vezérigazgatója és helyettese (mindketten tagjai a BKV igazgatóságának) ugyanis meghökkentő módon akadályozták meg, hogy az igazgatóság felhatalmazza Bollát annak a szerződésnek az aláírására, amit nem más, mint a BKK erőltetett. Az aláírásra mégis sor került, a BKK örömmel hírül is adta az MTI-nek, hogy indulhat az első busztender, de az igazgatósági huzavona eddig nem kapott publicitást. Pedig meglehetősen sokatmondó és egyben komikus volt Vitézy jelenete.
Mint azt mi is megírtuk, a BKK és a BKV közösen írta ki a buszbeszerzésre a tendert, ám annak teljesítésére egyelőre nincs meg a fedezet. A BKV vezetése szerint a 150 busz tíz éven át való külső partner által történő üzemeltetése ugyanis évi 1,5 milliárd forintos lyukat ütne a költségvetésen (de testületi vitákban 3-3,5 milliárd forint is hangzott már el), a BKV jelenleg ennyivel olcsóbban tudna üzemeltetni ennyi járatot, igaz, a lerobbant Ikarus-állománnyal és nem a VT-Transman-féle Mercedes Citarókkal. És hozzávetőleg 1,5 milliárddal olcsóbb lenne az új buszok bérlése is – a BKV szerint. Várszegi Gyula, a BKV (főpolgármesterhez lojális) igazgatóságának elnöke a BKK híradásával egy időben az MTI-nek hangsúlyozta, hogy szerinte súlyos kockázatokkal járnak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) busztenderei, és amíg nem rendeződnek a finanszírozási kérdések, nem támogat semmilyen kiszervezést. Az elnök azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy miután továbbra sem biztosított a BKV finanszírozása, minden egyes tender „nagyobb szeletet vág ki az egész tortából”, vagyis egyre rosszabb helyzetbe hozza a társaságot. Rámutatott, hogy a kormány még nem döntött a BKV támogatásáról, így nem tudni, van-e fedezete a külsős szolgáltatói buszok működtetésének. Ha a mostani kondíciók maradnak, akkor nincs – jelentette ki –, illetve csak olyan módon, hogy a BKV-tól veszik el.
Az ominózus igazgatósági ülést a főváros rendkívüli közgyűlése előzte meg. Ezen a fővárosi képviselők nem mondták ki, hogy a BKK–BKV konzorcium kösse meg a szerződést, de azt se, hogy ne – ha van rá forrás, akkor tegyék. (A főpolgármester mindenesetre úgy látta, jelenleg nincs rá fedezet, ezért nem szavazta meg. A határozat Kaltenbach Jenő [LMP] téves szavazatával kapta meg a 18 fős többséget a közgyűlésben.) Másnap reggel ült össze a BKV igazgatósága. Itt először egyhangúlag megszavazták, hogy a BKK előteremti a szükséges fedezetet és azt is vállalja, hogy kifizeti a BKV ennek kapcsán keletkező indokolt költségeit. Ezt követően Várszegi Gyula igazgatósági felhatalmazást akart adni Bolla Tibor BKV-vezérigazgatónak a szerződés aláírására. Ám Vitézy Dávid és Somodi László, a BKK vezérigazgató-helyettese azt mondták, ennél a határozati pontnál ők nincsenek jelen, vagyis határozatképtelenné válik a testület. Bolla felháborodva szólt közbe, hogy megóvja az eljárásukat. „Ilyen nincs, hogy nincs itt valaki. Itt vagytok” – mondta. De mégis lett ilyen. Hiába kérte a BKV vezérigazgatója, hogy igazgatósági felhatalmazással írhassa alá azt a szerződést, amelyet Vitézy oly nagyon szorgalmaz, ebbe Vitézy nem ment bele. A BKK-vezér arra hivatkozott, a korábbi testületi ülésen erről már döntöttek, ezt azonban az it-tag Czinkos Pál, Várszegi, de a BKV jogi igazgatója és beszerzési osztályvezetője is cáfolta a vitában. Egyik ellenérv sem hatott, Vitézy és Somodi nem volt hajlandó szavazni arról, hogy ők hatalmazzák fel a vezérigazgatót az aláírásra. Végül annyit engedtek, hogy arról szavazzanak, szavaznak-e a felhatalmazásról. Persze leszavazták a szavazást. (A jegyzőkönyv idevonatkozó részét lásd keretes írásunkban – a szerk.) Kerestük a BKK vezérigazgatóját – aki ebbéli minőségében viszont gond nélkül aláírta a szerződést –, hogy megtudjuk, egyrészt miért gondolta úgy, hogy a BKV igazgatósága ne adjon felhatalmazást Bollának, másrészt, hogy vajon a BKK igazgatóságától ő kapott-e felhatalmazást a szerződés szignálására. A sajtóosztály napokkal ezelőttre ígért választ, az egyelőre nem érkezett meg.
Az általunk megkérdezett gazdasági joggal és büntetőjoggal foglalkozó ügyvéd szerint arról lehet szó, hogy egy igazgatósági felhatalmazás büntetőjogi felelősséggel jár. Vagyis egy esetleges büntetőügyi perben az igazgatóság tagjai felbujtással vádolhatók, viszont Bolla mentesülhetne a személyes felelősség alól. Legvalószínűbb, hogy ezt próbálhatta meg Vitézy és Somodi előre elkerülni, sikerrel.
Tarlós múlt hétvégén közleményben tudatta, amennyiben a kormány a BKV finanszírozásáról szóló végleges, számszerű döntése előtt újabb tendert írnak ki – ami pedig folyamatban van –, úgy semmilyen felelősséget nem vállal a BKV 2013-as működési biztonságáért. Nem látja biztosítottnak a fővárosi közösségi közlekedés kielégítő szintű szolgáltatásának jövő évi fedezetét.
(Cikkünk megjelenése után megérkezett a BKK válasza eredetileg feltett kérdéseinkre, lásd a keretes írás alatt.)
| „Nem vennék részt ebben a szavazásban” Várszegi Gyula: A 3. pont? Az aláírási felhatalmazás. Ki fogadja ezt el? Vitézy Dávid: Azt hiszem, hogy erről már döntöttünk, erről most nem szükséges. Várszegi: Jó, most újból felteszem a kérdést, mert elhangzott egy ilyen javaslat. Vitézy: Én nem látom szükségesnek, hogy erről szavazzunk, elnök úr. Az eljárást lezáró döntést meghoztuk a múltkor, nincs erre szükség. Nem tudom, hogy került ide, az eredetiben nem volt benne, nincs szükség erről most dönteni, erről már döntöttünk a múltkor. Czinkos Pál: Ha nincs akadálya, én szívesen szavaznék erről, elnök úr! Várszegi: Nincs semmi akadálya, azért teszem fel a kérdést, ha már egyszer döntöttünk, akkor megerősítjük azt a korábbi döntésünket. Vitézy: Akkor csatlakozom elnök úrhoz, és nem vennék részt ebben a szavazásban. Somodi László: Én sem. Várszegi: Akkor erről nem szavaztunk. Illetve szavaztunk, olyan értelemben, hogy egy ellenszavazattal. Vitézy: Nem, mert nem határozatképes az igazgatóság. Várszegi: Ha senki nincs jelen, akkor… Vitézy: De három úr van jelen, úgyhogy ez azt jelenti, hogy nem tudnak határozatot hozni. (Bolla Tibor: De ilyen nincs!) De van! Bolla: Akkor én bejelentem óvásomat, ilyen nincs, hogy nincs itt valaki. Itt vagytok. De mindegy, menjünk tovább. Várszegi: Igen, ez már előfordult többször, Pali terjesztette el ezt a szokást, hogy jelen van, de nem vesz részt a szavazásban. Ez mondjuk szerintem illegális. Úgy is fel lehet fogni, hogy tartózkodik, de ez elegánsabb. De én pusztán formai okokból teszem ezt, mert akarom jelezni, hogy én szolidáris vagyok a főpolgármesterrel. Bolla: Azt kérném, hogy az előző határozatot nézzük meg, mert ha erre nem hatalmazta fel az igazgatóság a vezérigazgatót, akkor nem fogja tudni aláírni a szerződést. Tehát nehogy az legyen a hiba, bár… Várszegi: Az előzőben nincs ilyen. Környei Éva (a BKV megbízott jogi igazgatója): Ebben nincs benne, de a közbeszerzési döntésekbe bele szoktuk írni, úgy emlékszem. Vitézy: A közbeszerzési szabályzat rendezi a BKV-nál, hogy ha egy közbeszerzési eljárást lezár az igazgatóság, ami a hatáskörébe tartozik, akkor azt kik írhatják alá. Egyébként nem is a vezérigazgató szokta aláírni, jegyzem meg. Várszegi: Nem értem, hogy mi a probléma ezzel, hogy miért nem lehet megszavazni, mert meg lehet szavazni. Bolla: Mivel közös ajánlattétel volt, ezért csak közösen lehet lezárni, de úgy, hogy a BKV kinyilvánította, hogy ebből lehívni ő nem fog. Nem tudom, hogy a szerződést közösen kell-e aláírni. Ha módosítjuk… Schifner Marianna (a BKV megbízott beszerzési osztályvezetője): Sajnos, kell, mert a szerződésbe bele van írva… Várszegi: Ezt már tisztáztuk a múltkor. Schifner: …amit kiküldtünk ajánlattételre kötelező érvénnyel, amit megszavazott a tisztelt igazgatóság és behoztuk ide júliusban azt hiszem, amikor kiküldtük, abba bele van írva szó szerint, hogy a konzorciumi megállapodás alapján még jobban meg van itt erősítve, hogy a BKV mint konzorciumi tag aláírja, és a becsült értéknél fogva vezérigazgató úr. Czinkos: Nincs benne az elmúlt határozatban, hogy felhatalmazza a vezérigazgatót. Október 2-án kapott öt napot a vezérigazgató arra, hogy végrehajtsa az előminősítési rendszer megszüntetését. Várszegi: Őszintén szólva nem értem, hogy miért nem lehet ezt megszavazni, hogy felhatalmazza az igazgatóság az aláírásra. Vitézy: Ez a lezáró döntésből egyértelműen következik és ma nem hoztunk lezáró döntést. Szerintem ez egy olyan plusz döntés, ami most nem illik ide. Hoztunk egy közbeszerzési eljárást lezáró döntést, akkor kellett volna ezt jeleznie valakinek, ha ezzel gondja van. Most szerintem egy eredményhirdetés az eljárásból következő cselekmény, ha a szerződés aláírásakor gond merül fel, akkor majd visszatérünk erre. De most eljárásilag nem időszerű jelenleg ilyenről dönteni. Tehát az eljárást lezáró döntést az igazgatóság meghozta, vissza nem vonta, ez alapján lesz egy eredményhirdetés, és majd utána a szerződést alá kell írni. Ha a szerződés aláírásakor valamilyen formai probléma merül fel, majd ezt megvizsgáljátok, hogy jogilag valóban felmerül-e, vagy kell-e ehhez az igazgatóság döntése, de szerintem nincs ilyen hatáskörünk, az igazgatóság ügyrendjében nem látok ilyet, hogy nekünk fel kellene hatalmazni a vezérigazgatót aláírásra. De ha probléma merül fel, akkor visszajöttök vele. Várszegi: Akkor arról szavazunk, hogy erről szavazzunk, vagy ne szavazzunk! Aki azt mondja, hogy szavazzunk a 3. pontról, jelezze! (Szavazás.) 2 igen. Aki ellene van? (Szavazás.) 3 nem. Akkor nem szavazunk. Ezzel ezt a napirendet lezártam.” |
A BKK válaszai cikkünk megjelenése után:
Megkérdeztük, adott-e a BKK igazgatósága felhatalmazást Vitézynek az aláírásra. Tisztábban nem látunk a BKK válaszától:
„Igen. A BKK igazgatósága meghozta a közbeszerzési eljárás lezárásához szükséges mindazon döntéseket, amelyek alapján a BKK cégképviseleti joggal rendelkező vezetője, Vitézy Dávid vezérigazgató úr a szerződéseket aláírhatta, illetve alá is kellett írnia.”
Vitézy Dávidnak a BKV igazgatósági ülésén tanúsított magatartásáról, a BKV igazgatójának felhatalmazásával kapcsolatos álláspontjáról a következőket tudtuk meg: „A jelzett kérdésben nem volt szavazás. (Persze, hogy nem, pont azt akadályozta meg Vitézy és Somodi – a szerk.) Ugyanakkor a BKK és a BKV igazgatóságainak némileg eltérő hatásköri szabályaira is tekintettel a BKV igazgatósága ugyancsak meghozta mindazon, a közbeszerzést lezáró döntéseket, amelyek alapján a BKV cégképviseleti joggal rendelkező vezetője, Bolla Tibor vezérigazgató úr a szerződéseket szabályszerűen, tekintettel a BKK megrendelői pozíciójára természetesen csak egy záradékkal aláírhatta, és amely döntéseket eljárások szabályos lezárásához és a szerződés megkötéséhez meg kellett hozni."
A BKK szerint a busztender nem minősül fedezet nélküli kötelezettségvállalásnak, mivel „a feladatellátási és közszolgáltatási keretmegállapodás konkrét szabályokkal leírja az éven túli kötelezettségvállalások módját”.
