Érzéki és titokzatos: a Félvilág ma este a Duna Tv-n

Film

Fülledt erotika, fojtogató feszültség és a századelő leghíresebb kurtizánja az új magyar tévéfilmben. De ki ölte meg Mágnás Elzát? A főszerepben Kovács Patrícia, Gryllus Dorka, Döbrösi Laura és Kulka János.

Ritka pillanat, tévénézésre biztatunk mindenkit. Hosszú idő után kivételesen megint érdemes a köztévé egyik csatornájára kapcsolni; nem, nem a botcsinálta hírgyárosokra, hanem a Dunára, ahol ma este, 21.25-től Szász Attila legújabb tévéfilmjét vetítik. (Majd egy hétig itt online elérhető.)

Úgy tűnik, végképp divatba jött a tévéfilm. Vagy az történt, hogy Köbli Norbert forgatókönyvíró és rendező társai  – ezúttal ismét Szász Attila – megtalálta azt a piaci rést, ahol különösebb bravúr nélkül nagyszerűen lehet minőségi filmeket bemutatni. (Az alkotópáros A berni követ – kritikánk itt – esetében már egyszer bizonyított.) Verseny ugyan nem nagyon van a tévéfilmek mezőnyében, de a jóra mindig van kereslet, a Félvilág pedig van annyira jó, hogy simán felveheti a versenyt a magyar mozifilmek többségével. Vásznon is megállta volna a helyét, sokkal inkább odavaló, mint egynémely mozifilmnek mondott hazai próbálkozás.

false

Utazókosarat vet partra a Duna, benne egy gyönyörű nő holtteste. Ő Mágnás Elza (Kovács Patrícia), a Monarchia talán leghíresebb kurtizánja. Élete úgy indult, mint a dualizmus korabeli szegény leányzók legtöbbjéé, de Elza elég törekvő volt ahhoz, hogy egy jobb élet reményében  áruba bocsássa magát. Nem is akárhogyan!  Híresen szép, ellenállhatatlanul vonzó és társasági emberként sem utolsó kéjnő vált belőle, majd, ha úgy tetszik, övé lett a főnyeremény; egy tehetős úr kitartottja lett.

false

Max Schmidt (Kulka János) bútorgyáros lényegében megvásárolta a nőt, játékszerként kedvére használta, de óvatos ember lévén egyszersmind kalitkába zárta, mint egy egzotikus madarat. Nagy hibát követett el, mert az izgalmakra, a finom gondoskodásra, az újabb és újabb szerelmekre áhítozó nőt ezzel ideje korán elveszítette. Méghozzá kétszer is. Ám nem csak a dúsgazdag férfi epekedett a kurtizánért, Elzát lépten-nyomon kíváncsi tekintetek övezték, oda volt érte a fiatal költő (Sándor Péter), a friss cselédlány (Döbrösi Laura), vagy a barátnőből és munkatársból lett komorna (Gryllus Dorka), akit hol a szerelem, hol a kibírhatatlan féltékenység emészt.

Rossz vége lett az élvhajhász szerelemnek, a kegyes vagy kegyetlen hazugságoknak, a kínzó féltékenységnek. Még jó, hogy rossz vége lett, mert az nem lehet, hogy a három nő – Kató, a naiv cseléd, Rózsi, a zsémbes komorna és a csodás Elza – közötti titokzatos, szenvedélyes viszony és a végletes hatalmi játszmák végül ne torkolljanak tragédiába.

false

A miliő csodás, a  remekül fényképezett film illúziókeltő képet ad az első világháború előtti rejtélyes gyilkosság világáról. Szász Attila kosztümös pszichodrámát rendezett, profi produkciót, melyben nem annyira az akción, sokkal inkább az összetett jellemeken, a karakterek fejlődésén vagy épp bukásán van a hangsúly, meg persze a fülledt erotikán, a jeleneteket átható, erős atmoszférán. Remek e drámai közeg, lubickolnak is benne a színészek: Kulka János megannyi filmes remeklés után most sem adja alább, és Kovács Patrícia, Gryllus Dorka és Döbrösi Laura triójáról is csak a legjobbat lehet mondani.

Premier: december 30., 21.25, Duna Tv (majd egy hétig itt online elérhető.)

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.