Orbán ünnepelteti magát, és egyre vadabb hülyeségeket hord össze

  • narancs.hu
  • 2015. május 10.

Hírnarancs

Orbán nem enged a saját cinizmusából, továbbra is osztja az észt az idegenellenesség témájában, Tőkés expüspök és Kovács Kokó exbokszoló pedig megvilágosodtak Fidesz-ügyben.

A sikertelenségtől – ah, mit is mondunk –, szóval a meg nem értettségtől láthatóan frusztrált Orbán Viktor a hétvégén a bevett módon megünnepeltette magát. A 2011-ben létrehozott Magyarország Barátai Alapítvány igazi funkciója ugyanis pontosan az, mint a hasonló céllal kreált megannyi Orbán-kompatibilis „civil” szerveződés: meghatározott időnként összejönni, rituálisan egyetérteni Orbán Viktorral, majd az együvé tartozás eufóriájában demonstratívan teljes támogatásról biztosítani nevezett személy ország-, nemzet-, sőt újabban kontinens- és világépítő munkáját.

false

 

Orbán ezeken a szeánszokon aktuális lázálmait vezeti elő, illetve a korábban elővezetett lázálmait igazoló „eszmefuttatásokba” bonyolódik. Most közelmúltbéli xenofób és halálbüntetés-párti gondolatfutamait igyekezett szélesebb kontextusba helyezni, miszerint Európa bajban van, politikai korrektségről, multikultiról, a nemi identitás szabad választhatóságáról folytat „terméketlen” vitát, és nem a mindennapok gondjaival törődik, például a bevándorlással, ellentétben Ausztráliával, ahová viszont példás módon senki idegent be nem engednek – ha jól értettük a kormányfő előadását. A vita mellett a munkára sem jut idő: manapság az autokratikus államok gazdasága tartja lendületben a világot, míg Európa azon lamentál, hogy fiú legyen vagy lány. Aztán jött a szokásos önfényező szakasz (leküzdöttük, kiharcoltuk, elhárítottuk), aminek mindig egy a lényege, hogy a szabad Magyarország legeslegújabb kori történelme 2010 áprilisában kezdődött. És persze megint elhangzott egy olyan önleleplező megjegyzés is, ami nyilvánvaló tette, hogy miért van (volt és lesz) szükség az efféle önámító aktusokra. Szombaton ez a komplexus az alábbi sértett kijelentésben öltött testet: „Lesajnált és reménytelen helyzetből, külföldi támadások és kritikák közepette fogtunk munkához öt évvel ezelőtt.” Nos, igen, ez bántja a miniszterelnököt, hogy a világ még mindig nem hever a lábai előtt politikai zsenialitását elismerve. És attól retteg, hogy azok köre, akik viszont itthon elismerik, napról napra egyre szűkül. Nem dőlünk be a vudunak, nincs tabu – hirdette továbbá a miniszterelnök; árulkodó elszólás volt ez is, de ennek mélyebb elemzésébe szakirányú végzettség híján nem megyünk bele.

Európa tehát csak rinyál mindenféle emberi jogok miatt, amíg a Kelet dolgozik – adott lesújtó látleletet Orbán Viktor a világ állapotáról. Ehhez képest kormányának egyik tagja, Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a margitszigeti Európa-napon arról beszélt, hogy a viták ellenére hazánk 2004-es uniós csatlakozása óta 63 ezer beruházás valósult meg uniós pénzekből. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője pedig többek között azt említette meg, hogy Magyarország az EU egyik legnagyobb nettó haszonélvezője, 2004 óta több mint 8000 milliárd forint érkezett az országba, és hasonló nagyságrendű összegre lehet számítani a következő hét évben is. 2014 és 2020 között Magyarország mintegy 8000 milliárd forinttal többet fog kapni az Európai Uniótól, mint amennyit oda befizet. Vagyis e hét évben átlagosan napi 3 milliárd forint európai támogatás érkezhet Magyarországra.

A támogatásokból bőven jut a mindenféle közelieknek is. A felcsúti gázszerelőből lett milliárdos, Mészáros Lőrinc, lapunk többszörös főhőse (például itt, itt vagy itt) – aki saját bevallása szerint a szerencséjének, a jóistennek és Orbán Viktornak köszönheti párját ritkító gyarapodását – ugyancsak jogosult egynémely jogcímeken uniós támogatásokra. De lett is ám eredménye, amint azt a Mészáros-birtokról az Átlátszón közölt drónfölvétel is mutatja.

Mészáros kékben

Mészáros kékben

 

Az orbánizmus két (ha különbözőképpen is) jellegzetes alakja, Tőkés László expüspök, nemzeti hős és jelenlegi fideszes EP-képviselő, valamint Kovács Kokó István olimpiai bajnok exbokszoló, nemzeti hős és jelenlegi fékezett habzású médiaceleb nyilatkozataikkal jelezték, hogy változóban a széljárás. Előbbi tudniillik már nem érti Orbán nemzetpolitikáját, utóbbi pedig sosem volt fideszes, csupán az általa is „vallott értékek” sokszor és huzamos ideig egybeestek a Fideszéivel. Mivel ez egyfelől túlontúl magas labda, másfelől a hétvégére amúgy is bőven kaptunk a NER erkölcséből a nyakunk közé, Tőkésék vallomásán a továbbiakban rugózzon az, akinek két anyja van.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.