Lassan már kezdtünk hozzászokni az április végére, május elejére ajándékba kapott júliusi meleghez – nem kellett volna, hamarosan jöhetnek az elvonási tünetek. Parádés rekordsorozatnak lehettünk tanúi, sőt résztvevő megfigyelői: a négynapos hosszú hétvége minden egyes napján megdőltek a napi hőmérsékleti maximumok eddig érvényben lévő rekordjai – mind országos, mind budapesti viszonylatban (ráadásul mostantól több napra vonatkozóan is egybeesik a kettő!). Csak az emlékek kedvéért: szombaton a fővárosban, azon belül is Újpesten 30,5, míg a Tiszántúlon, Körösszakálon 31,3 fokot mértek. Vasárnap Budapesten 30,4, Győrben viszont 30,6 fokot regisztráltak – mindkettő új rekord. Hétfőn Újpesten már 32 fok volt a napi maximum (ami egyben országos csúcs!), kedden pedig 32,9 Celsius-fokot mértek – ráadásul Budán, a II. kerületben! A nagy meleg nem is ér véget csak úgy, hirtelen: szerdán (május 2.) például ugyanúgy meredeken emelkednek majd a hőmérsékleti görbék, s talán újabb rekordok is dőlnek – csak éppen délután az ország több táján már egyre magasabbra törnek a gomolyok, s – egyelőre még elszórtan – konvektív csapadékra (záporra, zivatarra) is lehet számítani a Dunántúlon és az Északi-középhegység környékén. Mindez már mutatja a nagytérségi folyamatokban beálló változások első fázisát – délnyugat felől már nedvesebb-labilisabb, de egyelőre még mindig meleg levegő érkezik hozzánk: mostantól egy nyugat felől közelítő sekély ciklon alakítja időjárásunkat. A zivatarok éjszakára sem tűnnek el, csütörtökön pedig már kiterjedtebb jelleggel is számíthatunk rájuk – főleg a Dunántúl keleti részén, a Duna völgyében, tehát a főváros környékén is –, no meg az ország északkeleti régiójában. Eközben a napi csúcshőmérséklet is mérséklődik – immár mindenhol 30 fok alatt marad, s 28–29 fokra is már csak a Tiszántúlon van esély. És ez így megy tovább pénteken is: már az éjszaka sem lesz csendes, napközben pedig hol itt, hol ott dörren meg az ég, miközben a csúcshőmérséklet a sokévi átlagoknak megfelelően mindenhol 25 fok alatt alakul. Hétvégén (pláne szombaton) átmenetileg talán kevesebb helyen pattannak ki záporok, zivatarok, de teljesen nem maradnak el. Vasárnap délutántól, kora estétől azután megint belehúz a természet, és a hétfő (meg talán a kedd) ismét csapadékosabb lesz. Ekkorra talán már megbarátkoztunk a gondolattal: voltaképpen még csak tavasz van, amikor a 18–23 fokos maximum-hőmérséklet teljesen normális. A különösen városokban, betonnal, kővel, bitumennel bélelt hőszigetekben tapasztalható meleg éjszakáknak is vége szakad egy időre: hétvégétől legalább egy héten át kifejezetten hűvösek lesznek a hajnalok.
Harmincról a húszig
Szerdán még dúskálhatunk a melegben: napközben zömmel 29–32 fok körüli maximumok várhatók – elszórt záporokkal, zivatarokkal tarkítva. Erre a szokásos 10–15 fok közötti hajnali minimumok következnek, de azért felhívnánk a figyelmet arra, hogy a városi flaszteren ennél jóval több őrződik meg – hála az imént méltatott hőszigeteffektusnak. Mellesleg éjszakára sok helyen borítják majd felhők az égboltot, s ezekből már ekkor is számíthatunk zivatarokra – és csütörtökön napközben is folyamatos lesz a konvektív rendszerek, zivatarfelhők (cumulonimbusok) keletkezése. Sajnos ezek pontos területi eloszlása, mozgása, életciklusa – lévén hogy nagyjából kaotikus folyamatról van szó – nehezen jelezhető előre.
A predikciók bizonytalanságát azonban jótékonyan oldja, ha a kedves olvasó néha rápillant a meteorológiai oldalakra, azokon belül is a negyedórás frissítéseknek hála egy mozdulattal beszédes mozgó animációvá alakítható radarképekre. A csütörtöki 23–29 fokos (kelet felé növekvő tendenciát mutató) nappali maximumok még mindig a nyarat idézik – péntek délután azonban már „csak” 21–26 fokra számíthatunk, s hála az említett sekély ciklon hidegfrontjának, megélénkül az északnyugati szél is. A hétvégén már egy másik rendszer melegszektorában leszünk, s ekkor éppen a délnyugati fuvallatok erősödhetnek hevesebb lökésekké, hétfőn pedig megint csak az északnyugati szél lehet erős – ki nem találják: ez ismét egy csapadékkal is járó hidegfrontnak köszönhető. Az éjszakák később se lesznek éppen bántóan hidegek – már ha a szombat hajnali 8–13 fokról kedd reggelre 6–11 fokig csökkenő minimumokat nem tekintjük annak. Annyi azonban biztos, hogy a természet most egy ideig nem gondoskodik helyettünk is a zsongító esti-éjszakai langymelegről – de a naplementével felerősödő illatorgiáról például egyáltalán nem kell lemondanunk. Mind több virágzat odőrje vegyül bele ebbe a valószínűtlen természetes parfümbe – kár, hogy a növények eme rovart-embert elkábító nászát folyamatos prüszkölésünk-orrfolyásunk sem hagyja feledni.
