A múlt hét meteorológiai szenzációjává európai léptékben nézve is Yvette, a mediterrán ciklon lépett elő. Ám a dicsőség e téren is mulandó: ezen a héten (no persze: az árvizektől eltekintve) látszólag híre-hamva sincs e hol szélviharos-esőzéses, hol záporos-zivataros időt okozó alacsony nyomású rendszernek. Helyette a nyugat-európai ciklonrendszer előoldalán déli áramlással kifejezetten meleg, száraz, afrikai eredetű levegő árasztja el a Kárpát-medencét. Ráadásul hétvégéig egy magassági gerinchez kapcsolódó magas nyomású övezet (anticiklon) terpeszkedik fölénk – azaz szárító hatású, leszálló légáramlások uralják kontinensünk közepét. A nap minden tekintetben perzselőn süt majd – az erejét a tekintetben is érezhetjük, hogy szerdától kifejezetten erős lesz az UV-B sugárzás is.
Ezzel együtt a kezdetben hűvös éjszakák is megenyhülnek – aki a múlt heti hidegben újrakezdte a fűtést, az nyugodtan elzárhatja a gázcsapot, lecsavarhatja a termosztátot. A hétvége időjárása tekintetében azonban még van némi bizonytalanság: az biztos, hogy nedvesebb, labilisabb levegő érkezik, ahogy megközelít minket a most még Nyugat-Európában tanyázó alacsony nyomású övezet (ún. teknő) - ez az időjárási mező sekély, ami annyit jelent, hogy nyomási viszonyai jellegtelenek, nagy szélre tehát csak a zivatarok környezetében kell számítani. Már péntek kora estétől a Dunántúlon záporok, zivatarok pattanhatnak ki, szombaton, vasárnap pedig akár országszerte megdörrenhet az ég és sokfelé zuhoghat - ennek dacára marad a meleg, lehűlés nem várható. Időjárási fordulattól tehát nem kell tartanunk: Orbán, az utolsó fagyosszent (május 25. vasárnap) már nem tartogat több meglepetést.
Yvette fájdalmas utóhatásait alaposan megérzik déli szomszédjaink: Szerbia, Horvátország számos körzetében és a most harmadában víz borította Bosznia-Hercegovinában szinte sosem látott árvizek pusztítanak. Ez utóbbi, nemrég még háború sújtotta országban (ahol már 24-en vesztették életüket) attól tartanak, hogy a sok esőtőt kilazult talaj mozgásai, a sorozatos földcsuszamlások elmozdítják helyükről a háborús aknamezőket is – mindenesetre a veszélyt jelző táblákat sok helyen elmosta a víz. Szerbiában 21 halálos áldozatot követeltek az árvizek, és óriási károk keletkeztek az ország legfontosabb szénmezőjén is (A Balkánon Tamarának nevezett ciklon pusztításairól, az árvíz fejleményeiről tájékozódhatunk a katasztrófa folyamatosan frissülő angol nyelvű wikipedia-oldalán). Nálunk is vagy 320 kilométer folyószakaszon kell védekezni: elsősorban az északnyugati és az északkeleti régióban (de a Dél-Dunántúlon is) áradnak a patakok, kisebb folyók. Budapesten ebből annyit lehet észrevenni, hogy a korábbi igen alacsony szinthez képest e hét elején már elérte a Duna vízszintje az öt és fél métert (ez még mindig 70 cm-re van az első fokú készültség elrendelésétől…)
Mennyi? Harminc!
Hétfőn alapvetően kellemes időnk lesz: az ország nagy részén a napsütés fog dominálni – legfeljebb északkeleten-keleten lehet intenzívebb gomolyosodás, és itt záporok, esetleg zivatarok is előfordulhatnak. Főleg a Nyugat-Dunántúlon kifejezetten élénk lehet a déli szél. A napi csúcshőmérséklet már 19 és 24 fok között alakul. Keddre virradó éjjel kevés felhő borítja az eget: a zömmel derült időben még viszonylag mélyre, 6, 12 fok közé hűl a levegő. Kedden tovább melegszik az idő: már 23, 26 fok várható – ismét a nyugati határvidéken lehet erősebb a déli szél. Ugyanakkor délután elsősorban a középső és az északkeleti országrészben törnek magasra a gomolyok, és itt néhol záporok is előfordulhatnak (de azért e tájakon is a napsütés fog dominálni). Szerdára virradó éjjel a maradék felhők is eltűnnek az égről: 7, 13 fok lesz a hajnali minimum. Szerdán napközben felhőt csak elvétve látunk, egész nap szikrázó napsütés várható 25, 28 fokos csúcshőmérsékletekkel. A csütörtökre virradó éjszaka sem sok felhő takarja majd a csillagokat – s ekkor már csak 9, 15 fokig hűl a levegő.
Csütörtökön ismét a nap uralja majd a ragyogó kék égboltot – ez idelenn, a talaj közelében 26, 29 fokos maximumokkal egyenértékű. A Nyugat-Dunántúlon (például Sopron környékén) kifejezetten erős lehet a délkeleti szél. Péntekre virradó éjjel sem lesz sok felhő: hajnalig mindössze 11, 17 fokig csökken a hőmérséklet. Pénteken még melegebb időre számíthatunk: 26, 30 fok is lehet, és ezen a napon is a napsütésé a főszerep. Késő délutántól, kora estétől a Dunántúlra már záporok, zivatarok érkeznek nyugat felől, s itt éjszaka is zenghet az ég – az ország többi részén azonban még nem várható csapadék. Hajnalra 13, 18 fok várható.
Szombaton egy hullámzó frontrendszer előterében leszünk, egy sekély alacsony nyomású mező terül el felettünk, s ez kedvez a konvektív jelenségeknek. Délelőtt még csak a Dunántúlon: délutántól már a középső országrészben (így Budapest környékén), sőt a keleti országrészben is várhatók záporok, zivatarok. A hőmérsékletek a Dunántúlon sokfelé már csak 21-23, keleten viszont még 26 és 30 fok körül tetőznek (a zivatarok környezetében persze gyorsan hűl a levegő és feltámad a szél is). Vasárnapra virradóan is lehetnek még záporok (de átmenetileg kevesebb helyen): hajnalban 12, 17 fokot mérhetünk. A hét utolsó napján kezdetben változóan felhős idő lesz, délután azután kiterjedten, nagy területen számíthatunk záporokra, zivatarokra. A kora délutáni maximumok többnyire 26 és 30 fok között állnak be - de a Dunántúl belsejében sokfelé "csak" 25 fok körüli-alatti meleg lesz. Jövő hétfőtől pár napra állandósulnak a szinte monszunszerű körülmények.
