"Hívő emberként örömmel jöttem a katolikus főiskolára - meséli K. L. -, de aztán először nem is mertem megosztani a többiekkel a főiskolán uralkodó káosz miatt érzett csalódottságomat. Sok diáktársam van, akik szerint egy egyházi felsőoktatási intézmény legyen sokkal inkább vallásos és lojális az egyházával, mint hogy csak a magas szintű szakmai oktatással foglalkozzon. De én pedagógiát jöttem tanulni, és a mi falunk általános iskolája történetesen nem is egyházi intézmény" - mondja K. L., akitől azt is megtudjuk, hogy a jelenlegi rektornő, Fülöpné Erdő Mária másfél évvel ezelőtti kinevezése óta követhetetlen léptékű átszervezés zajlik a főiskolán. (2014-es cikkünket most annak apropóján elevenítjük fel, hogy Erdő Péter húgát, Erdő Máriát a váci főiskola vezetőjét menesztették. A menesztéshez hozzájárultak állítólag a Narancs által feltárt visszásságok is, például ez - a szerk.)
| ||
"A miértekre nincs ésszerű válasz. A rektornő, amikor még csak adjunktusként tanított, ha megbotlott a küszöbben, attól is bocsánatot kért, a kinevezése után viszont a több évtizede katolikus intézményekben oktató tanáraink nagy részét kirúgta, és a rektori szárnyon beléptető rendszert helyeztetett el. Miközben azt állítja, hogy nagycsaládos, mélyen vallásos kollégák felvételére törekedett, nem egy nagycsaládos tanárt küldött el. Mennie kellett például egy ötgyermekes oktatónak az informatika tanszékről, akinek a tragikus hirtelenséggel elhunyt feleségét előtte egy évvel odaadó munkájáért a főiskola saját halottjának tekintette. De nincs már itt a régi portás, a gondnok, a tanszékvezetők és a rektorhelyettesek sem" - meséli.
Egy korábban végzett főiskolai hallgató kérésünkre összehasonlította a 2012 előtti és utáni alkalmazottak listáját, és megállapította, hogy alig talál ismerős nevet. Fülöpné Erdő Máriáról így nyilatkozott: "a kinevezése előtt be se jártunk az óráira. Egy ctrl C + ctrl V beadandó dolgozat, és megvolt az ötös" - írja a volt hallgató.
Belépő
M. J. főiskolai tanárt, aki először nevét vállalva nyilatkozott, majd, mivel munkaügyi perben áll az intézménnyel, a jogi képviselője tanácsára neve elhallgatását kérte, 2012 tavaszán, 19 év után az elsők között bocsátották el rendkívüli felmondással a főiskola kötelékéből. "Olyan el nem végzett munkával vádoltak, ami nem is volt a munkaköri leírásomban, és még azt sem engedték, hogy végigvigyem a szemesztert" - mondja M. J., aki sok más kollégájához hasonlóan indított munkaügyi pert korábbi munkáltatója ellen. M. J. szerint az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán megszokott humánus légkör a főiskola kilenc évvel ezelőtti, Zsámbékról Vácra kerülése után, az addigi rektor, Bence Lóránt professzor felmondásával kezdett eltűnni. Az új fenntartó, a váci püspökség Szilágyiné Szemkeő Juditot, az első Fidesz-kormány volt oktatási államtitkárát nevezte ki az intézmény élére, akinek azonban nem volt doktori fokozata, és "amikor az oktatási hivataltól kérték a doktorit, akkor olyan atyák jöttek rektornak, akiknek volt doktorijuk, Szemkeő Judit pedig a háttérből irányított". A sok-sok "álrektor" után Balázs Pált nevezték ki, aki humánus emberként békét, jó munkafeltételeket teremtett, bár az oktatás korszerűsítése nem foglalkoztatta. 2011-ben lejárt a három rektorhelyettes mandátuma; úgy mentek nyári szabadságra, hogy meghosszabbítják a kinevezésüket, de augusztus elején megjelentek a pályázatok az állásukra. Szeptemberben a diákok tüntetést tartottak emiatt, ennek hatására akkor még visszavették a tanárokat, kivéve Rostás Ritát. Az ő helyére került nagy meglepetésre Erdő Mária adjunktus, de csak két hónapra, amíg megszerezte a doktori címet. A változások évében, 2011-ben új rektort is választottak, Káposztássy Bélát, a szobi plébánia vezetőjét, akit ugyanannak a tanévnek a márciusában behívattak a püspökségre, ahol arról tájékoztatták, hogy helyette Erdő Máriára bízzák a főiskola vezetését, amire immár rektorként öt évre szóló megbízást kapott. Az új rektor kinevezése után azonnal elindított átszervezések, amelyek főként elbocsátásokból álltak, nem hoztak sikert. A Váci Polgár című helyi lapban tavaly megjelent felvételi statisztikai adatok között azt olvashatjuk, hogy "az immár 9 éve váci székhelyű Apor Vilmos Katolikus Főiskola a váci pályafutása során talán a legnagyobb arányú csökkenést szenvedte el a 2013. évi felvételiben. A főiskolára az idén 26%-kal kevesebben jelentkeztek, és a 2012. évhez képest 176 fővel, vagyis 52%-kal kapott kevesebb leendő hallgatót az intézmény (...) tanító szakon, nappali és levelező tagozaton összesen 37 hallgatónak van lehetősége felsőfokú tanulmányainak megkezdésére."
Mindeközben a rektor az intézmény strukturális átalakítására hivatkozva a kinevezését követően megszüntette a váci főiskolán a Hitéleti Intézetet. Az Egyházfórum azt írja, hogy az érvényes szabályozás szerint a hallgatóknak biztosítani kell, hogy kimenő rendszerben befejezhessék képzésüket, de erre nem kaptak lehetőséget, hanem átirányították őket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Hittudományi Karára, a főiskola érintett oktatóit pedig elbocsátották. Egy, a főiskola működését belülről ismerő forrásunk szerint ennek takarékossági okai voltak, mivel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karára is közel 24 százalékkal jelentkeztek kevesebben. Érdekesség, hogy a PPKE mellett az Apor Vilmos Katolikus Főiskola is jelentős állami dotációt kap felnőttképzésre. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint, a nevelőszülői szakmunkásképző program a roma befogadó szülők számának növelését is célul tűzte ki, erre egymilliárd forint áll rendelkezésére a főiskolának.
Megkérdeztük Erdő Mária rektort is a hallgatói létszám drasztikus csökkenésének okáról és a példátlan méretű elbocsátásokról. Mivel a főiskola rektori tanácsától nem a konkrét kérdéseinkre kaptunk választ, ezért annak csak a lényegi részét közöljük. "Tudható, hogy a felsőoktatás egészére jellemző, hogy átgondoltabb és takarékosabb gazdálkodást kell folytatni, mint a korábbiakban. (...) Szintén fontos a felsőoktatásban a jogszerű működés biztosítása, amely kiterjed arra is, hogy oktatóként csak olyan személyek alkalmazhatók, akik a felsőoktatási törvényben előírtaknak megfelelnek. Ettől eltérni jogszerűtlen és törvénysértő. Az intézmények képzéseinek szakmai színvonalát a MAB véleményezi rendszeres időközönként (...) A teljes intézmény működését összességében értékelő akkreditáció 2013-ban bonyolódott a főiskolán, amelyről nagyon pozitív véleményt kaptunk, és az intézményi szintű akkreditációt is az adható maximális időtartamra kapta meg a főiskola. Ezek objektív tények, amelyeket az erre hivatott hatóságok kiforrott és átfogó minősítési rendszer alapján állapítottak meg.(...) Az AVKF diákjai pozitívan vélekednek oktatóikról, a főiskolán folyó munkáról, az intézmény hangulatát kifejezetten jónak tartják. A végzett hallgatók elhelyezkedési esélyei kiemelkedően magasak. A diplomás-pályakövetés adatai alapján a munkáltatók elégedettek a főiskolán végzett diákok felkészültségével, tudásával."
Már csak emlék
Az, hogy a váci egyházmegye központjának az egyházi óvodákon, általános iskolán és a gimnáziumokon, valamint szakközépiskolákon kívül katolikus főiskolája is van, Beer Miklós váci püspök elkötelezettsége mellett a véletlennek köszönhető. 2003-ban ugyanis leégett a zsámbéki tanítóképző főiskola épülete. A zónázó menetrend bevezetésének köszönhetően Vác és Budapest között a menetidő mindössze 25 percre csökkent, és a város viszonylag könnyen elérhető a szlovákiai magyarlakta településekről is. De nem csak a jó közlekedés miatt mutatkozott ideális helyszínnek a püspöki székhely: az ötvenes években államosított váci belvárosi általános és középiskolák korábban egyházi fenntartásban voltak, így aztán az egyházi ingatlanok 1990-es években kezdődött reprivatizálása során a váci diákoknak menniük kellett az állami iskoláikból, amelyek valóságos campusként működtek az "átkos" évtizedeiben. Az, hogy a rendszerváltás után minden belvárosi iskola újból egyházi kézbe került, sok váci család érdekét sértette - talán ez is magyarázza, hogy a püspöki várost a rendszerváltást követő első ciklust kivéve egészen 2010-ig szocialista városvezetés irányította. A belvárosi épületekből kiebrudalt több ezer diáknak egy, a város melletti volt laktanya területén építettek iskolákat, a visszanyert belvárosi egyházi épületek évekig kongtak az ürességtől. A régi gimnázium épülete, ahol korábban több mint 600 diák tanult, az egyházhoz kerülés után papneveldeként működött, ahol előfordult, hogy még a húsz főt sem érte el a tanulólétszám. Jó ötletnek tűnt tehát, hogy a váci püspökség helyet ad a főiskolának, a városnak úgysem volt felsőoktatási intézménye. Bár az Apor Vilmos Katolikus Főiskolát bemutató YouTube-videón Erdő Mária rektor azt mondja, "ez a város nagy szeretettel befogadott minket", a valóság az, hogy a katolikus főiskolának szinte semmilyen kapcsolatot nem sikerült kialakítania a helyi lakosokkal. A főiskola nem vesz részt és nem is ad helyet városi rendezvényeknek, még az épületben korábban Madách Imre Gimnáziumként működő középiskola volt tanítványainak sem engedik, hogy akár néhány percre bemehessenek emlékezni volt iskolájukba.
| ||
A katolikus főiskola főprofilja a tanító- és óvodapedagógus-képzés, de szociálpedagógusi, csecsemő- és gyermekgondozói diploma is szerezhető itt. 2005-től hittudományi szakok is indultak (amelyek azóta átkerültek a PPKE-re), valamint felnőttképzésre is lehet jelentkezni. Ilyen például az etikatanár-képzés. "Mi azt szeretnénk, ha egy gyermek esetleg az etikát választja, akkor is olyan szellemben tudja azt tanulni, amely nem áll távol a katolikus egyház szemléletétől" - vallja a rektornő, akinek szavai kelthetnek némi megrökönyödést a szabad vallásgyakorlás iránt elkötelezett olvasóban. Kinevezése után a rektor asszony bevezette az "értékorientált pedagógia" című tantárgyat, amely a katolikus értékek szerinti nevelést tanítja. Az előadásokon többek között a következők hangzottak el: "Az iskola küzdőtér. A küzdő felek: a gyerek és a tanár. A gyerek megtanul győzni és veszíteni is." "A jutalmazás lehet erkölcsi és anyagi (édességgel)." "A követelés a pedagógus részéről háromféle lehet: serkentés, kényszerítés (parancs), gátlás." "A lusta vagy felületes gyermek fejlődését is segíteni kell a rosszabb jegyek kiszabásával, hogy lássa, válaszút elé érkezett." "Az elsős gyereket is meg lehet buktatni, hogy megtanulja az élet törvényeit." "Magyarországon 1989-ben kezdődött az értéksemleges gondolkodásmód és nevelés. Mit jelent? Konstruktív életvezetés az alapja. Az egyén adott helyzetben alkalmazkodni képes az elvárásokhoz, körülményekhez. A pillanatnyi boldogulást, eligazodást az adott helyzetben megtalálja, leginkább a saját érdekei alapján hoz döntést. Az ilyen ember rugalmasan alkalmazkodik az elvárásokhoz. Mi jellemzi? Nincsenek elvei és értékei, így ezeket nem is tudja változtatni, átgondolni" - olvas fel jegyzeteiből egy hallgató, majd hozzáteszi: két oszlopba kellett leírni, hogy mi a jellemző a semleges értékrend és a katolikus értékrend szerint nevelt gyerekre. Ez a tananyag több diáknál is meglelhető, hiszen az órán az anyagot szó szerint diktálják, és számon is kérik. "Az a szomorú, hogy az ember vagy belesimul, levizsgázik, vagy tiltakozik ellene, és akkor akár ki is szállhat a képzésből, mindenképp a főiskola az erősebb. A szakmai oktatás avítt, korszerűtlen, nulla kétszer áthúzva, egy-két szuper tanár kivételével" - teszi hozzá.
Jól fogy a hittankönyv
Míg a tematikájukban sokat vitatott erkölcstankönyvek kiadásáért több kiadó is versenyben áll a piacon, a hittankönyvnél nincs versenyhelyzet. Az Értékorientált pedagógia című, 22 kötetes katolikus közismereti tankönyvsorozat és internetes modulsorozat Erdő Mária szerkesztésében kizárólag a Szent István Társulatnál kapható. Csakúgy, mint az óvodások, alsós és felső tagozatosok, valamint a gimnazisták hittanoktatásához szükséges tankönyvek. (A Szent István Társaság fővédője Erdő Péter bíboros.) Nem tudjuk, milyen szakmai egyeztetéseket követően vette fel a minisztérium e hittankönyvek teljes sorozatát, amelyek a társulat webáruházának hirdetése szerint előre meghatározott didaktikai és pedagógiai irányelvek szerint készültek. Mindenesetre a sorozat egyik, a negyedikes gyerekeknek szánt, Élet a hitben című hittankönyvben, amelynek Fülöpné Erdő Mária a szerzője, az erkölcstani fogalmak tisztázásakor (bűn, kegyelem, bűnbánat, erények stb.) ez áll: "A homoszexuális cselekedet azonos nemű személyek közötti szexuális kapcsolatot jelent. Ezek súlyos, halálos bűnök." Tegyük mindjárt hozzá, hogy a szerző nem tett mást, mint hogy a tankönyvben egyháza álláspontját ismertette, amely a homoszexuális cselekedetet halálos bűnnek tekinti - ugyanakkor pedagógusok szakmaiatlannak tartják, hogy negyedikesek fejét homofób tanításokkal tömjék akár egyházi iskolákban is.
A Szent István Társulat, az apostoli szentszék könyvkiadója webáruházának honlapján megtudjuk többek között, hogy a fent említett hittankönyvsorozat jelenleg az egyetlen hazánkban, amely minőségi és formai tekintetben megfelel az általános és középiskolai tankönyvekkel szemben támasztott egyházi és világi követelményrendszernek, s egyben teljesen lefedi a 12 évfolyamos alap- és középfokú oktatást. A 12 kötetes sorozat alsósoknak szóló könyveit, az elsős Beszélgetés Istennel, a másodikos Isten szava, a harmadikos A mennyei atya gyermekei és a negyedikeseknek szóló Élet a hitben című kötetet mind Fülöpné Erdő Mária jegyzi. Arra, hogy milyen forrásból és mennyiért készült el a 12 kötetes sorozat, mindössze az Egyházfórumban találtunk utalást: "Az erkölcstant és a hittant szerves egységben láttató sorozat miatt Erdő Péter bíboros némi pénzügyi jellegű elégedetlenségen kívül nyilvánosan semmi érdemi kifogást nem emelt." Az viszont a KSH adatai alapján könnyen kiszámítható, hogy ha az 1,1 millió általános és középiskolás korú gyereknek kb. a fele választotta tantárgyként a hittant, a most 10 százalék kedvezménnyel 1170 forintért kapható hittankönyvek jóval több mint 500 milliós bevételt hoztak egy tanévben a kiadónak.
A szlovák és lengyel kapcsolat
A Fülöpné Erdő Mária negyedikeseknek írt hittankönyve miatt kibontakozott sajtóbotrány ráirányította a figyelmet a rektornő szakmai előéletére és munkásságára. Mindez azért történhetett, mert egy, a főiskolán magasabb fokozattal rendelkező oktató, ha névtelenség mögé bújva is, de engedett némi betekintést a főiskola ügyeibe. A 2002 óta a főiskolán tanító Erdő Mária váratlan kinevezését meglehetős értetlenség övezte, "olyan tanár volt, aki addig nem vett rész igazán az iskola életében, felöltözve ment be az utolsó órájára, majd sietett a vonathoz". Olvastam a pályamunkájának néhány oldalát, tele volt demagógiával, álkeresztény frázisokkal - állítja egy kirúgott kolléga.
Erdő Mária szakmai önéletrajzából tudható, hogy először tanítóként, majd 1989-ben a József Attila Tudományegyetemen pedagógia szakos előadóként végzett. Doktori fokozatát már nem az anyaegyetemén, de még csak nem is Magyarországon szerezte. Szűkszavú szakmai önéletrajza szerint a Katolícka Univerzita v Ruzomberku nevű szlovák egyetemen adta be a pályamunkáját. Az önéletrajzában megjelölt nyelvismeret: angol, orosz, lovári, de hogy milyen szintű állami nyelvvizsgát szerzett ezekből a nyelvekből, az nem derül ki. A főiskolai történéseket belülről ismerő forrásunk szerint a rektornő állítólag angolul védte meg a dolgozatát, bár többen is megerősítették a főiskolán, hogy a rektornő a külföldi hallgatókkal való találkozások alkalmával tolmács segítségét veszi igénybe. A szlovák kapcsolatra utaló közbevetés csupán, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2010-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről készített akkreditációs értékelésében Pileczky Marcelt a PPKE Szlavisztika - Közép-Európa Intézetének szlovakista oktatójaként említi - ő ma már az AVKF tudományos rektorhelyettese. Ha nem névazonosságról van szó, az egyetemi docens Pileczky 1990-ben a Nyitrai Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén oktatott.
A szlovák nyelven kívül más nemzetközi vonatkozása is van a dolgozatnak. Jan Zimmy, a lengyelországi Katolicki Uniwersytet Lubelski Jana Pawla II professzorának oldalán olvasható, hogy ő kapta meg bírálatra Fülöpné Erdő Mária dolgozatát. (Recenzja rozprawy doktorskiej: Mgr Fűlőp Andrásné Erdő Mária., "Mediálna kultúra - nové moznosti katolíckej vychovy a vzdelávania". Ruzomberok 22.VI.2011, ss.173. Pedagogická Fakulta. Katolícka Univerzita v Ruzomberku.) Az nem derül ki, hogy milyen nyelven íródott a dolgozat, hiszen a professzor is tudhat szlovákul vagy akár magyarul, és mint mondtuk, a dolgozatot is írhatta szerzője angolul. Erdő Mária egy interjúban beszél a Jan Zimmy professzorhoz fűződő kapcsolatáról, akivel "a gondviselés hozta össze". A Szent István Társulat a Lublini Katolikus Egyetem professzorait, köztük Jan Zimmy professzort kérte fel, hogy a 2009-ben alapított Katolikus Pedagógia című lapban közvetítsék Magyarországon is a katolikus pedagógia szemléletmódját. Magyarországi szakmai műhelyek híján kezdetben a négyszáz oldalas, színes nyomtatású kiadvány lengyel cikkek fordításából és saját anyagokból állt össze, majd 2012-től az Apor Vilmos Katolikus Főiskola vette át és finanszírozza. A szerkesztőbizottság azóta is nemzetközi maradt, a terjesztést a Szent István Társulat végzi.
Határokon átívelő PhD-dolgozatáról természetesen megkérdeztük Fülöpné Erdő Máriát is, hogy milyen nyelven írta, és milyen nyelven védte meg, valamint, hogy fellelhető-e az interneten a dolgozat védéséről készült jegyzőkönyv és annak honosítása. Kérdéseinkre a rektornő helyett ismét a főiskola rektori tanácsa válaszolt:
"A felsőoktatásban oktatók pontosan tudják, hogy a főiskolai tanári kinevezést a mindenkori miniszterelnök, az egyetemi tanári kinevezést pedig a köztársaság elnöke írja alá. E címek odaítélését hosszas folyamat előzi meg, amelyhez minden végzettséget és tudományos eredményt igazoló dokumentumot a hatályos törvényeknek és előírásoknak megfelelő módon alaposan alátámasztva szükséges benyújtani. Ezen anyagokat átfogó ellenőrzésnek vetik alá. Ha szükséges, hiánypótlást kérnek. Amennyiben bármilyen szempontból kifogásolható, vagy eltér a szabályostól és előírttól a beadott dokumentáció, vagy annak háttere nem rendezett, akkor a jelölt nem kapja meg a kinevezést. A fent bemutatott eljárási rendből következik, hogy aki ezen eljárás keretében főiskolai tanári vagy egyetemi tanári kinevezést kapott, annak megalapozottságával és hitelességével kapcsolatban semmiféle kétség nem merülhet fel.
A szakdolgozatok és PhD értekezések elérhetősége is szabályozott. E dokumentumokat nem szokás a világhálón elhelyezni.
A publikációk nyilvántartására az intézmények eltérő rendszereket használnak, az AVKF oktatói a hazánkban leginkább elterjedt rendszerben rögzítik folyamatosan a publikációikat. Naprakészen követhető, ki, mikor, hol és mit publikált.
A különféle uniós pályázatokhoz kapcsolódó kormányzati célokról a sajtó rendszeres tájékoztatást ad. E projektekhez kapcsolódó források felhasználását számos hatóság ellenőrzi és szabályozza, az átláthatóság teljes.
Az internetes források - különösen, amennyiben névtelenek - erős fenntartásokkal kezelendők. Ezek információtartalma nélkülözi az objektivitást, így még a problémafelvetés szintjén sem tekinthetők kiindulási alapnak. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy az Ön által küldött felvetések bármely sajtóorgánumban történő publikálása sajtóetikai problémákat vet fel."
