Várpalota

Bayer, a Jobbik és a Fidesz közös kedvence – íme, a Trianon Múzeum

  • Rózsa Melinda
  • 2013. január 16.

Kis-Magyarország

Ötvenmillió forint soron kívüli juttatást kapott a kormánytól az a Bayer Zsolt alapította Trianon Múzeum Alapítvány, amelyért a Jobbik már évek óta lobbizik. Pár hete az NKA is juttatott állami pénzt a várpalotai intézménynek.

Tavaly év végén a kormány a költségvetési tartalékokból jelentős összegeket, összesen mintegy 50 milliárdot osztott szét különböző intézményekre és célokra. Miközben az országban anyagi gondokkal küszködnek az állami tulajdonú múzeumok (erről lásd bővebben tavalyi cikkünket itt), a magánkézben lévő várpalotai Trianon Múzeum ötvenmillió állami forinttal gazdagodott – pár héttel azután, hogy az NKA hárommillió forinttal támogatta az intézmény működését. A helyszínen még nyáron jártunk, és fotóztunk is.  

Csonka határaink
A múzeum a város központjában álló, 1725-ben barokk stílusban épített, majd egy tűzvész után 1863-ban klasszicista-romantikus stílusban átépített Zichy-kastélyban található. Az épület két szintjén van minden, ami Nagy-Magyarország: terepasztalok a dicső és kevésbé dicső múltról, fotókiállítás az ország turulszobrairól (a szombathelyi turulról szóló fotógalériánk itt), Gömbös-idézetek, az Országos Keresztényszocialista Párt választási plakátja és irredenta szlogenek szép számmal.

Ebben az írásban tartózkodnánk a kiállítás kritikai megközelítésétől, annyi azonban elmondható, hogy a múzeum nem törekszik a távolságtartásra és az önreflexióra a kiállított anyagokkal kapcsolatban. Hol a pontatlanság, hol a félreérthetőség tűnik fel, a pinkafői vasútvonalról szóló leírásban például mindkettő: „Az egykori magyar vasútvonal végállomása Pinkfőn (sic!) volt, amelyet mostanra már a határon túlra is kiépítettek.” A kiállításról lásd bővebben fotógalériánkat.

A múzeumnak van egy vándorkiállítása is: erről azt írják, hogy „Kölcsönzését – szállítás, illetve a biztonságos őrzés és tárolás ellenében – a Trianon Múzeum térítésmentesen tudja biztosítani  csonka határainkon innen és túl.”

Tudósít az igazgató
A múzeumot működtető Trianon Múzeum Alapítványt 2001-ben magánszemélyek hozták létre. Első kuratóriumi elnöke Bayer Zsolt volt, de az alapítók között volt Szabó Pál Csaba is, a mostani kuratóriumi elnök, egyben a múzeum igazgatója.

Költségek 2011-ben
A Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Névjegyzékében közzétett legutolsó, tehát a 2011. évre vonatkozó közhasznúsági jelentés alapján ebben az évben a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától 45 millió forint támogatást kaptak. (2010-ben a Jobbik a helyszínen számolt be arról, hogy a következő évben érkező támogatás az ő kezdeményezésükre született.) A beszámolóban szerepel az is, hogy „a költségek az előző évhez képest a kapott támogatásoknak köszönhetően ötszörösére növekedtek”. Ebben az évben 1,2 millió forint érkezett egyszázalékos felajánlásból, illetve közel egymillió forint volt a belépőkből származó bevétel. A felnőtt belépő ára egyébként jelenleg 800 forint, de ahogy az a múzeum honlapján olvasható: „Külső-magyarországiak – azaz az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők – számára a Trianon Múzeum látogatása ingyenes!” Személyi kiadásra 2011-ben valamivel több mint tízmillió forintot fordítottak: „szervezetünk 1 főt foglalkoztat főállásban 2011. július hónaptól, a kuratórium tagjai (4 fő) bruttó 1 millió 781 ezer forint, a kuratórium elnöke bruttó 2 millió 676 ezer forint tiszteletdíjban részesült.” Érdeklődtünk volna Szabó Pál Csabánál, hogy jelenleg kik a kuratórium tagjai, ám telefonos, illetve elektronikus megkeresésünkre nem reagált.

Az igazgató, Szabó Pál Csaba várpalotai tevékenysége nem mindig merült ki a Trianon Múzeum működtetésében. A 1998–2002-es önkormányzati ciklusban a fideszes városvezetés a Szindbád Kulturális és Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatójának nevezte ki. 2002-ben a szocialisták leváltották. Három évvel később, 2005-ben maga készített – a fidesz.hu-n ma is megtalálható
– írást a Zichy-kastélyban tartott bálról, amelynek bevételét a múzeum működésére fordították. A beszámolóban a szerző úgy ír Németh Árpádról, a Fidesz helyi elnökéről, mint „aki mérvadó vélemények szerint, 2006-ban sikerrel veheti az önkormányzati választások akadályait és vezetheti polgármesterként emelkedő pályára Várpalotát”.

Bejegyzés a vendégkönyvben


Bejegyzés a vendégkönyvben

Miután 2006-ban Németh Árpád nyert, Szabót ismét kinevezték a Szindbád Kulturális és Szolgáltató Kht. élére. (Ma már azonban nem ő vezeti a többet között a Thury-várat is működtető önkormányzati céget.)

Bayer hangja is szólt érte
A Trianon Múzeum Alapítvány a kastélyt jelképes, egyforintos bérleti díjért kapta meg a 2002-es kormányváltás előtt tízéves használatra, a felújítás fejében az államtól. (A bérleti szerződést egyébként napokkal a kormányváltás előtt írták alá.) Bár Bayer Zsolt – akiről nem tudjuk, hogy ma is tagja-e a kuratóriumnak, vagy sem – pár évvel ezelőtt meleg hangon szólt a múzeumról a Magyar Hírlapban. „Ebben a múzeumban az a csodálatos, hogy a nemzeti emlékezetet el nem veszítő, arról lemondani nem hajlandó emberek hordták oda tárgyaikat. Tárgyaikat – emlékeiket. Trianonra, a trianoni aljas békediktátum tarthatatlanságára emlékező, arra figyelmeztető falvédők, újságok, plakátok – s még ezernyi apróság: gyufacímkék, szalvéták, iskolai felszerelések, ceruzák, tolltartók, tankönyvek, képeslapok, ilyesmik. (…) Ilyesféle emlékeket gyűjtött össze a várpalotai Trianon Múzeum. S e mellé persze Trianon hiteles dokumentációját, a papírra vetett aljasságokat és hazugságokat. S az országon kívül rekedt, rekesztett nemzetrészek kollektív emlékezetét, azt a cudar, nyakas mégis megmaradást.”

Tagadják, szeretik: a Jobbik és a múzeum
„Bár a Trianon Múzeum megnyitásakor sokan attól tartottak, hogy a létesítmény a hazai szélsőjobb kultuszhelyévé válhat, Szabó (Pál Csaba igazgató – a szerk.) szerint ez a félelem alaptalannak bizonyult. Mint elmondta, a múzeum legfőbb célja az ismeretnyújtás, amelyből következik, hogy a Trianon-kérdéskört igyekeznek minél több nézőpontból megközelíteni” – írta a Népszabadság 2010-ben. Fél évvel később azonban már a Jobbik országgyűlési képviselői tartottak sajtótájékoztatót a várpalotai helyszínen, nem mással, mint Szabó Pál Csaba igazgatóval közösen, míg 2012-ben a szélsőjobboldali párt helyi szervezete a múzeum előtt tartotta trianoni megemlékezését.
A múzeumnak van egy vándorkiállítása is: erről azt írják, hogy „Kölcsönzését - szállítás, illetve a biztonságos őrzés és tárolás ellenében - a Trianon Múzeum térítésmentesen tudja biztosítani  csonka határainkon innen és túl.”

Tudósít az igazgató
A múzeumot működtető, Trianon Múzeum Alapítványt 2001-ben magánszemélyek hozták létre. Első kuratóriumi elnöke Bayer Zsolt volt, de az alapítók között volt Szabó Pál Csaba is, a mostani kuratóriumi elnök, egyben a múzeum igazgatója.

KERET
Költségek 2011-ben
A Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Névjegyzékében közzétett legutolsó, tehát a 2011. évre vonatkozó közhasznúsági jelentés alapján ebben az évben a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától 45 millió forint támogatást kaptak. (2010-ben a Jobbik a helyszínen számolt be arról, hogy következő évben érkező támogatás az ő kezdeményezésükre született.) A beszámolóban szerepel az is, hogy „a költségek az előző évhez képest a kapott támogatásoknak köszönhetően ötszörösére növekedtek.” Ebben az évben 1,2 millió forint érkezett egy százalékos felajánlásból, illetve közel egymillió forint volt a belépőkből származó bevétel. A felnőtt belépő ára egyébként jelenleg 800 forint, de ahogy az a múzeum honlapján olvasható, „Külső-Magyarországiak - azaz az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők - számára a Trianon Múzeum látogatása ingyenes!” Személyi kiadásra 2011-ben valamivel többet, mint tíz millió forintot fordítottak: „szervezetünk 1 főt foglalkoztat főállásban 2011. július hónaptól, a kuratórium tagjai (4 fő) bruttó 1 millió 781 ezer forint, a kuratórium elnöke bruttó 2 millió 676 ezer forint tiszteletdíjban részesült.” Érdeklődtünk volna Szabó Pál Csabánál, hogy jelenleg kik a kuratórium tagjai, ám telefonos, illetve elektronikus megkeresésünkre nem reagált.

Az igazgató Szabó Pál Csaba várpalotai tevékenysége nem mindig merült ki a Trianon Múzeum működtetésében. A 1998-2002-es önkormányzati ciklusban a fideszes városvezetés a Szindbád Kulturális és Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatójának nevezte ki. 2002-ben a szocialisták leváltották. Három évvel később, 2005-ben maga készített – a fidesz.hu-n ma is megtalálható
http://varpalota.fidesz.hu/index.php?Cikk=172016&menu=nyomtathato

- írást a Zichy Kastélyban tartott bálról, amely bevételét a múzeum működésére fordították. A beszámolóban a szerző úgy ír Németh Árpádról, a Fidesz helyi elnökéről, mint „aki mérvadó vélemények szerint, 2006-ban sikerrel veheti az önkormányzati választások akadályait és vezetheti polgármesterként emelkedő pályára Várpalotát.” Miután 2006-ben Németh Árpád nyert, Szabót ismét kinevezték a Szindbád Kulturális és Szolgáltató Kht. élére.   (Ma már azonban nem ő vezeti a többet között a Thury-várat is működtető önkormányzati céget.)

Bayer hangja is szólt érte
A Trianon Múzeum Alapítvány a kastélyt jelképes, egy forintos bérleti díjért kapta meg a 2002-es kormányváltás előtt tízéves használatra, a felújítás fejében az államtól. (A bérleti szerződést egyébként napokkal a kormányváltás előtt írták alá.) Bár Bayer Zsolt - akiről nem tudjuk, hogy ma is tagja-e a kuratóriumnak, vagy sem - pár évvel ezelőtt meleg hangon szólt a múzeumról a Magyar Hírlapban. „Ebben a múzeumban az a csodálatos, hogy a nemzeti emlékezetet el nem veszítő, arról lemondani nem hajlandó emberek hordták oda tárgyaikat. Tárgyaikat - emlékeiket. Trianonra, a trianoni aljas békediktátum tarthatatlanságára emlékező, arra figyelmeztető falvédők, újságok, plakátok - s még ezernyi apróság: gyufacímkék, szalvéták, iskolai felszerelések, ceruzák, tolltartók, tankönyvek, képeslapok, ilyesmik.(…) Ilyesféle emlékeket gyűjtött össze a várpalotai Trianon Múzeum. S emellé persze Trianon hiteles dokumentációját, a papírra vetett aljasságokat és hazugságokat. S az országon kívül rekedt, rekesztett nemzetrészek kollektív emlékezetét, azt a cudar, nyakas mégis megmaradást.”


KERET
Tagadják, szeretik: Jobbik és a múzeum
„Bár a Trianon Múzeum megnyitásakor sokan attól tartottak, hogy a létesítmény a hazai szélsőjobb kultuszhelyévé válhat, Szabó Pál Csaba igazgató szerint ez a félelem alaptalannak bizonyult. Mint elmondta, a múzeum legfőbb célja az ismeretnyújtás, amelyből következik, hogy a Trianon-kérdéskört igyekeznek minél több nézőpontból megközelíteni” – írta a Népszabadság
http://nol.hu/lap/kult/20100603-trianon_a_vitrinben
2010-ben. Fél évvel később azonban már a Jobbik országgyűlési képviselői tartottak sajtótájékoztatót a várpalotai helyszínen, nem mással, mint Szabó Pál Csaba igazgatóval közösen, míg 2012-ben a szélsőjobboldali párt helyi szervezete a múzeum előtt tartotta trianoni megemlékezését.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.