„Tudom én, hogy ki akar szerkeszteni. Megkaptam már a kérdőívet” – méltatlankodott az Újkígyóson élő és ott háziorvosként praktizáló Majorosné dr. Hunya Sarolta azon kérdésünkre, hogy miért éppen rá esett a Békés Megyei Kormányhivatal választása, amikor üzemorvost keresett az új államigazgatási szervhez. Erdős Norbert január 1-jétől megyei kormánymegbízott, míg az anyósával február közepén kötött megbízási szerződést a hivatal. (A kérdőív egy kérdéssor, amelyet Erdős Norbertnek küldtünk el. – B. T.) A doktornő rövid idő után megszakította a beszélgetést.
Hiány, érzet
A Békés Megyei Kormányhivatal kétszeri próbálkozásunkra sem válaszolt arra, hogy Majorosné dr. Hunya Terézia valóban a kormánymegbízott Erdős Norbert anyósa-e. (A doktornő azonban ezt elismerte.) Annyit sikerült megtudnunk, hogy jelenleg hat üzemorvos van a Békés Megyei Kormányhivatal és szakigazgatási szerveinél dolgozó közel másfél ezer emberre. Az is kiderült, hogy az ügyben a nyolcmilliós értékhatárt el nem érő díjazás miatt nem kellett közbeszerzési eljárást tartani.
Erdős Norbert
Fotó: MTI
Fodor Zsuzsanna, a foglalkoztatás-egészségügyben dolgozó orvosok Békés megyei szakfelügyelője (egyben Kovács József fideszes országgyűlési képviselő, a törvényhozás egészségügyi bizottsága elnökének felesége) tőlünk szerzett tudomást a kormányhivatal foglalkoztatáspolitikájáról, ám Erdős lépése szerinte semmilyen etikai előírásba nem ütközik, ahogyan nem tiltja a szervezeti és működési szabályzat sem. Az érintett Majorosné a feszült hangulatú telefonbeszélgetés alatt megkérdezte, miért nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy 2011 februárját megelőzően miért nem lehetett üzemorvos a kormányhivatalban és annak szakigazgatási szerveinél. Bár jeleztük, hogy ez is érdekelne bennünket, mégsem volt hajlandó semmit elárulni.
A másik szál: a feleség
De nemcsak ez az egyetlen családi ügylet Erdőséknél. A képviselő felesége, Erdősné Majoros Orsolya (a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának kormánytisztviselője) 2011. március 1-jétől személyi titkára lett fideszes férjének az Országgyűlésben. A kormánytisztviselőkről szóló 2010/58. törvény egyik paragrafusa viszont így szól: „Hivatalára az a kormánytisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít (...), amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa. Ilyen magatartásnak kell tekinteni különösen azt, amely a pártatlanság, a befolyástól való mentesség, a hivatásetikai normák sérelmét eredményezi.”
|
Ennek alapján fordultunk a kormányhivatalokat felügyelő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM), azt kérdezve, hogy mennyiben egyeztethető össze a házasság és a betöltött pozíció. Rákérdeztünk arra is, hogy egy pártalapon szerveződött törvényhozásban miként valósulhat meg a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény idézett passzusában foglalt „pártatlanság és befolyástól való mentesség” alapkövetelménye?
A KIM nem egészen a kérdésre válaszolva leszögezte: a kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXIV. törvény egyik passzusa szerint „a szakigazgatási szerv kormánytisztviselői felett a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben dönt a dolgozók alkalmasságáról, illetve esetleges összeférhetetlenségéről”.
Veszélyeztet és eredményez
A kormánytisztviselőkről szóló 2010/58. törvény szerint az ebben a jogszabályban nem szabályozott kérdésekben a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992-es törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Vagyis a kormánytisztviselőkre is vonatkozik az 1992/32-es, a köztisztviselőkről szóló törvény (Ktv.), amely szerint „nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne”. Erdősné munkáltatói jogait közvetlenül valóban nem a férje, hanem a kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő Békés Megyei Munkaügyi Központ vezetője gyakorolja – viszont utóbbinak Erdős Norbert a munkáltatója. Így legalábbis a közvetett irányítás lehetősége fennáll. Ez a körülmény önmagában valószínűleg nem sért tételes jogot, de az egész ügy megítélése szempontjából aligha hagyható figyelmen kívül. Hiszen mint utaltunk rá: a munkáltatótól függ, hogy indít-e összeférhetetlenségi eljárást, vagy sem.
A kör – alighanem – itt zárult be.
