Nagy felbolydulást okozott Pomázon az a felröppent hír, miszerint a településre egy építési hulladékot feldolgozó cég költözne, ráadásul a lakosság előzetes tájékoztatása nélkül. A város LMP-s önkormányzati képviselője csütörtök estére lakossági fórumot hívott össze, ahol szó esett egészségügyi hatásokról, polgári engedetlenségről, jogszabályokról és esélyekről. Pomázon rég mozgatott meg helyi ügy ennyi embert, és úgy tűnik, a korábban határozottan „feldolgozópárti” polgármester sem olyan biztos a dolgában.
Túl közel
„Kívánjuk Kállai úrnak, hogy sikeres legyen a vállalkozása. De ne itt!” – hangzott el egy résztvevő szájából a csütörtök esti lakossági fórumon, a pomázi Művelődési Házban, ahol a nagyszámú érdeklődőre tekintettel meg kellett nyitni a nagytermet, hogy beférjen a legalább 100-150, többnyire dühös lakos.
„Kállai úr” annak a Kállai-Baunak a névadó tulajdonosa, amely a jelen állás szerint hulladékfeldolgozó telepet építene a pomázi lakóházaktól nem is olyan messzire. Egy birtokunkba került térkép szerint a telepítés helye itt lenne.
| ||
TÉRKÉP
| ||
Ez pedig nagyon közel van a lakosokhoz. Mert bár igaz, hogy Pomáz iparterületén, de alig 100 méterre az Erkel Ferenc utca lakóházaitól, illetve 300–500 méterre több óvodától és iskolától.
A hulladékfeldolgozó hírét a fórumon megjelentek Hardi Péter, a város LMP-s önkormányzati képviselőjének Facebook-oldaláról tudták meg: egy évi 212 ezer tonna bontási és építési hulladékot (beton, salak, aszfalt stb.) feldolgozó cég, az ürömi illetőségű Kállai-Bau Kft. kíván betelepülni.
Bár végleges döntés nem született, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya engedélyt adott a tevékenységre, ugyanennél a szervnél a hulladékszállítási engedély elbírálása pedig folyamatban van. (Ez ellen már fellebbeztek is.) Minderre Hardi figyelmét Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport tagja hívta fel az önkormányzat előzetesen erről senki sem tájékoztatott. Igaz, erre is akad magyarázat: ahogy a fórumon jelen lévő jegyző, Szabóné dr. Bartholomaei Krisztina elmondta, ez nem is az önkormányzat, hanem a kormányhivatal feladata lett volna. A kormányhivatal munkatársai közül senki sem tette tiszteletét csütörtök este, Hardinak küldött levelükben viszont leírták, a területen előzetes hatásvizsgálatot folytattak le, melynek eredményeképp megállapították, hogy a tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, ezért egy bővebb, több, mindenre kiterjedő hatásvizsgálat nem indokolt.
A pomázi fórumra eljött a cég ügyvezetője, Kállai József és ügyvédje, dr. Sipos Ferenc, illetve megbízott környezetvédelmi szakembere, Hegedűs József. Elmondták, hogy egy telephelyet kívánnak létrehozni (a területet egyébként egy magánszemélytől vásárolták meg, az ipari park egy része ugyanis nem az önkormányzat tulajdonában van), a 15 éve működő cég ugyanis itt egy ún. hulladékudvart akar létesíteni. „A munka nagy része a bontási területeken zajlik, ahonnan aztán a betonzúzalékot ideszállítanánk lefedett kamionokkal, itt kezelnénk azt, majd értékesítenénk” – mondta az ügyvezető. Hozzátette: bár az engedély évi 212 ezer tonnára szól, örülne, ha az üzem tényleges kapacitása ennek csak egynegyede is lenne, két mobil törőgépével el sem tudna érni többet. Egy évek óta hulladékgazdálkodásban dolgozó lakos elmondta, az ország összes ilyen típusú üzemében megfordult már, de a maximális kapacitás egyiknél sem haladta meg a 40 ezer tonnát, így nem érti, mire fel ez az óriási mennyiség.
| ||
Ezzel kapcsolatban számos kérdés érkezett a céghez: miért kellett ilyen nagy mennyiségre engedélyt kérniük, ha úgysem használják ki? Ráadásul mivel megkapták azt, hiába mondják, hogy ennél sokkal kevesebb anyag kerül itt feldolgozásra, az engedély őket védi, ha bővítik a céget és végül kihasználják a 212 ezer tonnát. Ehhez Lenkei hozzátette: az unió egyre inkább az építési hulladék újrahasznosítására kötelezi tagállamait, így ennek Magyarországon is egyre nagyobb piaca lesz.
Kártékony hatás
A lakosokat ugyanis a tevékenység egészségre káros mivolta érdekelte leginkább. A cég környezetvédelmi szakembere elmondta, hogy a beérkező hulladék nem minősül veszélyes anyagnak, a kiporzás ellen pedig porlekötő rendszerek kiépítésével és az anyag, illetve az út locsolásával védekeznek. Erre Lenkei kifejtette, a kiporzást a víz nem állítja meg, megköt valamennyi port, de közel sem mindet. És bár az építési hulladék valóban nem veszélyes anyag, lehet benne:
1. beton, ami szilícium-dioxiddal jár, és szilikózishoz vezethet;
2. bitumen, ami rákkeltő; salak, amiben a radioaktív anyagok bedúsulhatnak;
3. és többnyire elkerülhetetlen, hogy ne keveredjen a hulladékba azbeszt, ami súlyosan rákkeltő, ráadásul rostjait vízpermettel nem is lehet leválasztani, így óhatatlanul bekerül a levegőbe. (Korábbi azbesztriportunkat itt olvashatja.)
| ||
„A törőtevékenységnek továbbá lesz zaja, számolnunk kell az üzem közelében lévő ingatlanok értékcsökkenésével és a durván megnövekvő forgalommal.” A hulladékot szállító kamionok Szentendre felől érkeznének, amely szakasz már így is különösen forgalmas, a cég betelepülése pedig napi 64 teherautó pluszt jelentene – vagy akár többet is. A fórumon jelen volt még a Szentendrei Tüdőgondozó vezető tüdőgyógyásza is, aki megjegyezte: félti a betegeit, a szilikózis ugyanis hosszú évek alatt alakul ki és nem gyógyítható, a finom porlerakódás pedig sok más egyéb betegség kialakulásában is szerepet játszhat.
Farol a polgi
„Én is jobban örülnék, ha egy muskátliüzem költözne az ipari területre” – próbálta csitítani a kedélyeket Vicsi László, Pomáz polgármestere, de hozzátette, hiába kiabál az önkormányzat és a lakosság, ha a kormányhivatal kiadja az engedélyt, semmit sem tudnak tenni ellene. Megerősítette ezt a jegyző is, azzal kiegészítve, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint nem kell megkérdezni a lakosság véleményét, így nincs mit tenni.
Ez hangos elégedetlenséget szült a teremben.
Többen polgári engedetlenséget és az üzem felé vezető út eltorlaszolását javasolták, néhányan pedig felszólaltak, hogy tudnak más településekről, akik meg tudták akadályozni hasonló cégek megtelepedését városuk közelében. „A környezettel kapcsolatos információkhoz mindenkinek joga van hozzáférni. Ahogy jogorvoslatra is van lehetőség” – fogalmazott Lenkei Péter. A környezetvédelmi szakember megjegyezte, hogy természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek – és bárki, akinek az érdekeit sérti – bejelentkezhetnek a kormányhivatalhoz ügyfélként a még meglévő eljárásba (tehát a hulladékszállítási engedély elbírálásába), ahogy ezt a pomázi Klímakör meg is tette. Elnökük, Kelemen Gábor elmondta, hogy bár a kormányhivatal határozata már megszületett, 15 nap áll rendelkezésükre fellebbezni, amit természetesen meg is tesznek.
„Megértettem a lakosság kérését” – jegyezte meg a fórum végén a pomázi polgármester. Hardi Péter pedig aláírásgyűjtő íveket osztott szét, amit a jövő héten csatolnak a Klímakör fellebbezéséhez, és megkérte a lakosokat, hogy ők maguk is bombázzák levelekkel a Pest Megyei Kormányhivatalt. A jegyző ehhez hozzátette, a következő testületi ülésen meg kell hoznia a képviselő-testületnek egy határozatot arról, hogy a jövőben milyen tevékenységű cégek települhetnek be Pomáz iparterületére, elkerülve ezzel az ilyen jellegű konfliktusokat és veszélyeket. A pomázi kőbontót építő Kállai-Bau jelezte: állnak elébe egy alaposabb hatásvizsgálatnak, ha a hivatal úgy rendeli.
| Megfordult a polgármester? Hardi pénteken már ezt írta Facebook-oldalán: „…a polgármester aláírásával (…) az aláírásgyűjtő ívek 4. lapjának 13. sorában nevét adta ahhoz, hogy »kifejezetten ellenzi« a cég megtelepedését és kéri »az érintettektől ennek megakadályozását«. És nagyon nagy előrelépés a jegyzőnek az az ígérete is, amely szerint már a legközelebbi, november 17-i testületi ülésre rendeletet készít elő. Ez rendezi végre az iparterületet a tekintetben, hogy ne települhessen meg Pomázon nemkívánatos tevékenységet folytató cég. |
