A legnagyobb szélsőjobboldali félkatonai szervezet a Magyar Gárda Egyesület volt, melyet 2009 júniusában a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen azzal az indokkal oszlatott fel, hogy „az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolja tevékenységét, félelmet kelt a cigányságban, illetve a romákon kívül más kisebbségek, például a zsidók emberi méltóságát is sérti”. A feloszlatás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gárdisták ezentúl nem szervezhetnek toborzásokat, tisztavatást, nem gyűlhetnek, vagyis nem léphetnek fel egységesen Magyar Gárdaként.
A kompánia villámgyorsan reagált, és működési formát váltva immár nem bejegyzett szervezetként Új Magyar Gárda Mozgalom néven zavartalanul működött tovább – jóllehet a bíróság a feloszlatásról szóló ítéletét a mozgalomra is kiterjesztette.
| ||
Tekintve, hogy a 2013-ban meghirdetett tisztújítás és az azt követő országos toborzás a hatóságoknak nem szúrt szemet, de legalábbis érdemi lépésre nem késztette sem a rendőrséget, sem az ügyészséget, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) 2013 elején a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult. Jogi álláspontunk az volt, hogy a mozgalom vezetői és szervezői akkor is megvalósítják az egyesülési joggal való visszaélés, illetve a törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás bűntettét, ha nem bejegyzett formában működnek és ezért feloszlatni sem lehet őket. Ráadásul az idézett bírósági ítélet alapján a mozgalom tagjai feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétellel szabálysértést követnek el. Az ügyészség több mint fél éves aktatologatás, panasz és fellebbezés után kötelezte csak a Kalocsai Rendőrkapitányságot a nyomozásra, melynek eredményeképpen végül idén nyáron a mozgalom „főkapitánya” és helyettese ellen vádemelési javaslat született.
Ugyanez lesz a jogi helyzet a több éves huzavona után idén jogerősen feloszlatott Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülettel kapcsolatosan is, akik az ítélet után pár nappal bejelentették, hogy „a magyarság megmaradásáért folytatott küzdelmüket” nem adják fel, és Magyar Önvédelmi Mozgalom néven újjá is alakultak.
Sokkal problémásabb viszont a jogi megítélése a 2008-ban Budaházy György, Tyirityán Zsolt és Toroczkay László által alapított Betyárseregnek. Ők ugyanis kezdettől nem bejegyzett társadalmi szervezetként, hanem tekintélyelvű, önszerveződő klánok laza szövetségeként működnek. Egyértelműen és nyíltan vállaltan törvényellenes a működésük:
| ||
„Betyárok vagyunk a szó szoros értelmében. A mi szemünkben a köztársaság törvényei nem sokat érnek, a puszta ősi törvényeit azonban bármilyen körülmények között betartjuk és betartatjuk. Éppen úgy, mint az egykori betyárokat, minket is a hatalom kényszerített arra, hogy törvényen kívüliek legyünk. Büszke muszájbetyárok vagyunk. Nem fogadjuk el a kettős mércét, az elnyomatást, idegenek uralmát, mert a puszták népének fiaiként szabadnak születtünk és azok is maradunk még a rabságban is. Hiszünk Istenben és a legősibb íratlan törvényekben, tiszteljük a betyárbecsület-kódexet, soha egymást el nem áruljuk. Szeretünk élni, szeretjük a jó bort, pálinkát, a szép nőket, de a harcot, a férfias küzdelmet is. S mindenekelőtt szeretjük a hazánkat, gyönyörű, nagy Magyarországot. Nem vagyunk egyenruhás reguláris hadsereg, sem bejegyzett egyesület. A puszták szabadcsapatai vagyunk, így fel sem oszlathatnak minket a Köztársaság kutyái.”
Bár ők is gyakran az önvédelem mottójával takaróznak, a honlapjukon található szövegek nem titkoltan rasszisták, uszítók és nyíltan romaellenesek. Erődemonstráció, megfélemlítés, jelenlét, rendrakás a hívószavaik, és ha kell, tömegesen vonulnak egy-egy helyszínre. Pár hete Balatonon
| A jogszabály 2011. évi XL. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról 1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 174/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 2. § A Btk. 216/B. §-át követő alcíme helyébe a következő alcím lép, és a Btk. a következő 217. §-sal egészül ki: „Közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése 217. § (1) Aki a) olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy b) a közbiztonság, közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a helyi polgárőr szervezet tagjának a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott feladatai ellátását úgy szervezi meg, hogy a helyi polgárőr szervezet a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott együttműködési kötelezettségét nem teljesíti.” 3. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. |
és Dócon léptek fel (de Nagykátán is ott voltak a Jobbikkal együtt), utóbbi akciójukat ezzel a címmel hozták nyilvánosságra: „Újra a Betyársereg tette rendbe a cigányokat a dóci tanyavilágban!” (Tevékenységüket bővebben a magyarnarancs.hu riportban dolgozta fel.) A rendőrség csak helyben és csak kizárólag konkrét bűncselekmény (garázdaság, közösség tagja elleni erőszak stb.) miatt hajlandó fellépni, már ha egyáltalán tudomást szerez róla (cikk végi keretes írásunkban olvashatja Pintér Sándor és a rendőrség válaszát – a szerk.). A klánfőnököket a bejegyzés és a feloszlatás hiánya miatt nem üldözi. Pedig kis kreativitással lenne rá jogi lehetősége, méghozzá a hajdúhadházi és gyöngyöspatai események miatt 2011-ben szigorodó büntető törvénykönyv alapján.
Mint ismeretes, ezeken a településeken 2011 tavaszán a Jobbikhoz több szálon kötődő Szebb Jövőért Egyesület tagjai a „cigánybűnözés visszaszorítása érdekében” demonstratív jelleggel hetekig járőröztek nagy riadalmat és etnikai feszültséget keltve. E jelenséggel szembeni hatékony fellépés érdekében született módosítás új tényállást vezetett be (oldalt olvasható a jogszabály, illetve itt) , mely szerint, aki olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy a közbiztonság, közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A tényállásnak szabálysértési alakzata is van, a főnökeiket követő „betyárok” – más súlyosabb bűncselekmény megvalósulásának hiányában – eszerint lehetnének büntethetőek. De fel lehetne velük szemben lépni a közösség tagja elleni erőszak előkészülete miatt is, ami szintén két év szabadságvesztéssel büntetendő, hiszen tevékenységük sok esetben erre irányul. (Ahogy ebben az esetben is történt.)
De ne legyenek vérmes reményeink. A bűnüldöző szervek a gárda nyílt továbbműködése miatt sem erőltették meg magukat, az utóbbi években a hivatalból elszórva indult büntetőeljárások pedig vagy elutasítással, vagy csekély súlyú büntetéssel végződtek. 2012 júniusában például László Attila, a gárda Békés megyei kapitánya a Szegedi Ítélőtáblától a bűncselekmény megállapítása mellett csupán próbára bocsátást kapott.
Addig, amíg a szélsőséges mozgalmakat életben tartó klánfőnökökre és gárdakapitányokra nem sújt le teljes szigorral a törvény, továbbra is működhetnek félkatonai szervezetek Magyarországon – melyek tevékenységét a harmadik legerősebb parlamenti erő nyíltan támogatja.
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda
| Se Pintér Sándor, se rendőrség: nem lépnek A Betyársereg dóci és balatoni felvonulásával kapcsolatban a magyarnarancs.hu megkerest Pintér Sándort, hogy lépnek-e a szervezet ellen. „Abban az esetben, ha bűncselekmény valósult meg, és az az adott bűncselekmény tekintetében hatáskörrel és nyomozati jogkörrel rendelkező nyomozó hatóság előtt ismertté válik, a büntetőeljárás megindul annak érdekében, hogy az elkövetőt vagy elkövetőket felelősségre vonják. A rendőrség a rendelkezésükre álló eszközök teljes körű, törvényes alkalmazásával képes felderíteni és azonosítani a törvénysértéseket elkövető személyeket, amit eddig is megtett, és ez után is meg fog tenni” – kaptuk a választ, amitől nem lettünk okosabbak. Az ORFK-tól is megkérdeztük vizsgálják-e a dóci, illetve a balatoni eseteket. „Nem, tekintettel arra, hogy a megkeresésében hivatkozott cikkben leírtakkal ellentétben a rendelkezésre álló adatok alapján a Betyársereg sem a 2014. június 7-ei dóci falunapon, sem a 2014. szeptember 21-ei dóci családi napon, valamint 2014. november 22-én Balatonon sem jelent meg tüntetőleg közterületen, jogsértő cselekménnyel kapcsolatban érintettségük nem merült fel.” Hozzátették: „Amennyiben a rendőrség jogsértő cselekményt tapasztal, vagy egy vélelmezett jogsértést a tudomására hoznak, valamennyi esetben megvizsgálja, hogy annak elbírálása a hatáskörébe tartozik-e. Amennyiben igen, úgy megteszi a szükséges intézkedéseket, alkalmazza a vonatkozó hatályos jogszabályban rögzített szankciókat.” |
