Kirúgták a színház igazgatóját, mert kilépett Vidnyánszkyéktól

Kis-Magyarország

Öt hónap után menesztették Szentendrén Csató Katát, akivel szakmailag minden rendben volt. A történet ékes példája, milyen szerepbe került a kultúra a NER-en belül.

Kínos szappanopera zajlik Szentendrén egy ideje: Verseghi-Nagy Miklós polgármester nemrég a Ferenczy Múzeum igazgatóját, Kálnoki-Gyöngyössy Mártont menesztette, utóda pedig a Műcsarnokot, majd a Velencei Biennálé nemzeti biztosi címét elvesztő Gulyás Gábor lett. (Ő L. Simon László barátja, aki jó kapcsolatokat ápol a szentendrei alpolgármester, Gyürk Dorottya családjával, különösen annak testvérével, Gyürk András fideszes EP-képviselővel.) A korábban szintén Kálnoki-Gyöngyössy Mártonhoz tartozó Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. vezetésével a szentendrei illetőségű, ismert bábrendezőt, Csató Katát kérték fel, majd májusban pályázat útján öt évre kinevezték. Úgy tudjuk, Csató gazdaságilag rendbe tette a hozzá tartozó szabadtéri színházat, növelte a nézőszámot, csökkentette a költségeket. Nem is volt semmi baj.

Csató Kata

Csató Kata

Fotó: Németh Dániel

Az igazgató júniusban jelezte Gyürk Dorottya kulturális ügyekért felelős alpolgármesternek, hogy kilépne a Magyar Teátrumi Társaságból (MTT). Érvei között szerepelt – mint ezt a magyarnarancs.hu-nak elmondta – a magas tagdíj, továbbá, hogy az elsősorban a kőszínházak érdekeit képviselő szakmai szervezettől semmilyen támogatást nem kapott a szentendrei színház, és szerinte a társasság elégtelenül kommunikált a tagjaival – így velük is. Bár meggyőződése volt, hogy a lépés szakmai, tehát az előadó-művészeti törvény értelmében az ő kompetenciája, de ebben az országban él, ezért előtte egyeztetett Gyürk Dorottyával, aki, elmondása szerint, jóváhagyta azt. Megkérdeztük erről az alpolgármester asszonyt is, de ő nem volt hajlandó nyilatkozni nekünk.

Csató júliusban el is küldte a levelet a MTT-nak, ám a nyár folyamán azután – Csató Kata elmondása szerint – Gyürk Dorottya meggondolta magát, és azt kérte, lépjenek vissza a teátrumi társaságba. Érvei között szerepelt, hogy ellenkező esetben pályázati forrásoktól esik el a színház. Aztán Csató szerint kiderült, a Teátrumi Társaság levélben kereste meg a várost, amiben bepanaszolta őt, és kérte, hogy a „megtévedt bárányt” munkaadói vezessék vissza a nyájba.

Megkérdeztük a történtekről Szabó Lászlót, a MTT titkárát, aki szerint szó sincs semmiféle levélről. Ő korábban azt sem tudta, hogy Csató Kata a világon van, azt ugyanakkor megjegyezte, az igazgatót egyetlen közgyűlésükön nem látta, így furcsállja, hogy épp az rója fel számukra a rossz kommunikációt, aki meg sem próbál velük kommunikálni, és kinevezése után – ahelyett, hogy például bemutatkozna – szinte azonnal szakít velük.

Forrásaink szerint ugyanakkor a város meg volt elégedve Csató Katával, nem akarta kirúgni, félt a botránytól is, hiszen egy év alatt ő lenne a második vezető, akit elfogyaszt a kisváros a kulturális kombinátja élén, ráadásul még elfogadható indokot sem tudtak gyártani ellene. Verseghi-Nagy Miklós nem akart elődje, Dietz Ferenc sorsára jutni, akinek a pártközpont végül elengedte a kezét, ezért igyekezett rábeszélni Csatót, hogy vonja vissza döntését, ám ő megmakacsolta magát. Az igazgató szerint – bár nyár végén már világosan látta, mire megy ki a játék – lehetetlen lett volna belemenni ebbe a kompromisszumba, hiszen ezzel megkérdőjelezték volna szakmai kompetenciáit. Szeptemberben aztán kenyértörésre vitte a dolgot a város vezetése, és közgyűlési határozatban szólították fel a „tagsági viszony helyreállítására” a kulturális központot. Csató ekkor épp külföldön rendezett, ezért „nem lehettem ott a közgyűlésen, nem mondhattam el érveimet, hiába kértem, hogy halasszák el a döntést, nem tették” – mondja a magyarnarancs.hu-nak.

Verseghi-Nagy Miklós polgármester középen

Verseghi-Nagy Miklós polgármester középen

Fotó: Németh Dániel

Az igazgató nem tett eleget a közgyűlési határozatnak. Egyrészt mert szerinte a szakmai szervezeti tagságról való döntés igazgató hatáskör, másrészt a tagsági viszony a lemondó levél MTT-be érkezésével automatikusan megszűnt, így nem lehetett „helyreállítani” azt. (Ezt Szabó László is megerősítette érdeklődésünkre.)

Csató Kata szerint ekkor már világos volt, hogy a város döntött. A képviselők megszavazták menesztését, mert nem hajtotta végre a szeptemberi határozatot. Csató a magyarnarancs.hu-nak elmondta: felmondása kézhezvétele után dönt arról, jogi útra tereli-e az ügyet.

Így zajlott a közgyűlés

Az október 8-i testületi ülés szokványosan kezdődött Szentendrén miután – a polgármester és a képviselők felülemelkedtek a sajtó és a nyilvánosság, ha nem is nagy, de ezek szerint a szokásosnál nagyobb érdeklődésén –, gyorsan megszavazták a napirendet, hamar végignyargaltak az első hét napirendi ponton, majd előre véve a nap ügyét, mintegy 20 perc elteltével következett a Szentendrei Kulturális Központ személyi kérdése. Ám e napirendi pont sorrakerülésével a három érintett közül kettő kérése után a közgyűlés 9 igen szavazattal 4 ellenében megszavazta, hogy az ülés e részét zártnak nyilvánítsák. Így érdeklődés ide, nyilvánosság oda, mindazok, akik nem képezték a közgyűlés tagsági körét, kiszorultak a szentendrei városháza díszterméből. Közel fél óra elteltével pedig már Csató Kata személyesen számolt be arról, mi történt a napirendi pont tárgyalása során, hogy esett meg személye, a Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának jogviszonyának felmondása.

Ezek szerint, miután meghallgatták Csató Katát, arról folyt a helyi Fidesz és az ellenzék közötti vita, miként lehet a városvezetés olyan felelőtlen, hogy 5 éven belül 6 kulturális vezetőt cserél le, hogyan lehet mindezek után bármiféle pályázati kiírásról beszélni, hiszen vajon, ki akar majd ilyen körülmények között pályázni. Valamint arról is beszéltek a képviselők, hogy mivel az ideiglenesen megbízott ügyvezető kinevezése nem végzettséghez kötött, vajon tényleges félelem-e a TAO elvesztése, a kiemelt pályázatoktól, valamint az egyéb lehetőségektől való elesés. De felmerült az a korántsem elhanyagolható kérdés is, milyen indoklással „hívják vissza” Csatót e pozícióból, ha semmiféle szakmai probléma nem merült fel vele kapcsolatban. (Erre mondjuk, nem született lényegében érdemi válasz, lévén azt hangsúlyozták, hogy Csató Kata szakmai munkájával és gazdálkodásával nem volt probléma.) A baj, csupán a Magyar Teátrumi Társaságból való kilépés volt, illetve Verseghi-Nagy Miklós polgármester pontosítva úgy fogalmazott, hogy volt egy testületi határozat – miszerint lépjen vissza az SZKK a Teátrumi Társaságba –, aminek Csató nem tett eleget, így „megrendült benne a bizalom”. És ahogy az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény, úgy e testületi határozat jogi teljesíthetetlensége sem érdekelt senkit, ideiglenes ügyvezetőnek – legfeljebb hat hónapra – Solymosi Helénát a város Kommunikációs Központjának vezetőjét nevezték ki, aki a felügyelőbizottság eddigi elnöke volt, míg ez utóbbi poszt betöltésére Hidegkuti Dorottyát kérték fel. Az ügyvezetői pozíció betöltésére pedig újabb pályázatot írnak ki, amely érdekes módon – jelen információink szerint – nem tartalmazza, hogy a vezetői beosztás betültéséhez olyan végzettség szükséges, amely megfelel az előadó-művészeti törvénynek, így az lényegében bárki lehet.

Czenkli Dorka

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.