Ahogy október eleji cikkünkben megírtuk, a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás (továbbiakban: Társulás) és az általa fenntartott szociális intézmények számtalan, főként jogi szaktudást igénylő és mindenféle tanácsadásra (vezetői, szervezetfejlesztési, konyhai) vonatkozó szerződést kötött egy jól körülhatárolható vállalkozói körrel, nevezetesen a Haranginé Ádám Zsuzsanna által vezetett Joghatás Kft.-vel, magával Haranginéval, volt férjével, H. László Attila ügyvéddel és fiukkal, H. Lászlóval.
| ||
Az ügyet címszavakban a következőképp foglaltuk össze:
– idén nyárig összesen 116 millió forinthoz jutott a cég
– ezért például havi több mint egymillió forintért adtak tanácsot „konyhai” ügyekben (sic!)
– a mostani békéscsabai önkormányzat hónapok óta vizsgálja a cég megbízásait
– eközben az előző polgármester, Vantara Gyula kormánypártiként az országgyűlésben ül
– a szerződések megkötésekor ő volt a Kistérségi Társulás elnöke
– egy birtokunkba került vizsgálati dokumentum szerint több szerződés jogszerűtlenül és nem értékarányosan, túlárazva került megkötésre
– több esetben nem írtak ki közbeszerzést, ez pedig törvénysértő
Az üggyel ez év eleje óta foglalkozik mind a Társulás tanácsa, mind Békéscsaba képviselő-testülete, a 2011 novembere és 2015 júniusa között kötött szerződések (melyből csak a Joghatás Kft. cirka 116 millióhoz, az egész kör 167 millióhoz jutott) sorsa végül egy mindenre kiterjedő vizsgálat lett. Nyár óta lezajlott két könyvvizsgálói, két pénzügyi, egy informatikai, egy közbeszerzési (ezek eredményeiről már előző cikkünkben beszámoltunk) és egy jogi vizsgálat, melyet követett egy jogi felülvizsgálat is. Ez utóbbi két jelentés eredményeit a megyei jogú város közgyűlése most szerdai, november 25-i testületi ülésén tárgyalta. Amin természetesen ott voltunk. Utóbb kiderült: érdemes volt elmennünk rá.
A vizsgálat
„A két jelentés igen sok kritikát fogalmaz meg, ami után ezt az ügyet nem lehet figyelmen kívül hagyni és további lépéseket kell tenni. Így gondolja a Társulási Tanács és jómagam is” – jegyezte meg Szarvas Péter független polgármester már a napirend pont és előterjesztés ismertetésekor. Szarvas egyébként már előző cikkünkre reagálva is elismerte, hogy az elődje ideje alatt kötött szerződésekkel kapcsolatban „látszanak szabálytalanságok.” Előterjesztése szerint további vizsgálatokat sürgetne és tárgyalásokat kezdeményezne a visszafizetésekről.
De nézzük meg, milyen szabálytalanságokat találtak a vizsgálatra felkért jogászok!
Formai szempontból mindössze egyetlen szerződést (a Harangi László Attilával kötöttet) talált szabályosnak az első vizsgálatot végző Farnas József ügyvéd, akinek nem volt könnyű dolga a jelentés elkészítésekor, sok esetben ugyanis olyan kifizetésekkel is szembe került, amihez nem tartozott szerződés, a hiányzó anyagok miatt csak következtetni lehetett a kifizetések mögött álló feladatokra. Emellett problémaként merült fel a rengeteg túlóra és útiköltség elszámolása, a következetlen, nem szerződés szerinti kifizetések, az értékaránytalanság, vagy az, hogy napidíj esetén minden hónapot 31 naposnak számoltak. Nézzünk néhány példát!
– A Társulás Munkaszervezete és a Joghatás között létrejött szerződésre 2012. január 16-án 400 ezer forintot fizettek ki 2011. decemberi megbízási díj címén, holott a szerződés 2012. január 1-én köttetett (január 1-e egyébként sok helyen szerepel, mint a szerződések megkötésének dátuma, amit a jogi jelentések is kiemelnek és kérdésesnek titulálnak).
| ||
– 2014 júliusától decemberéig Haranginé rendezvényszervezés jogcímén (régimódi vasárnap hivatkozással) 420 ezer forintról, majd 2015. január, február, március és május hónapokra újabb 280 ezer forintról állított ki számlát, pedig a Joghatás 2014. július 1-vel keltezett szerződésmódosításában vállalta, hogy a régimódi vasárnap nevű program bekerül az étkezési tanácsadás kereteibe.
– 2013. január 10-án bruttó 1 millió 558 ezer megbízási díjat fizetett a Kistérség Egyesített Szociális Intézménye Haranginénak, mint magánszemélynek, a megjelölés szerint a 2012. szeptember 21-től november 8-ig tartó időszakra, amiről szerződés ugyan nem született, a vizsgálat során azonban feltárták, hogy a kifizetés jogcíme „pályázathoz kapcsolódó előadás tartási munkával függ össze”.
– 2013. december 30-án 60 órányi túlórát számolt el a Joghatás az intézménynek, nettó 12 700 forintos órabérrel számolva, amire rájött még az ÁFA, így közel egy millió forintot fizettek ki, holott a szerződés bruttó összeggel számol, ennek értelmében a plusz áfa számítás a szerződésben foglaltakkal ellentétes.
– Az útiköltségek elszámolásával több problémát is talált a jelentés. Egyrészt nem stimmelnek a kilométerek (a Békéscsaba-Kaposvár útvonalat 890 kilométerrel számolták, holott 780-ból megoldható lett volna, a Békéscsaba-Budapest 540 kilométerrel lett elszámolva, a reális 420-430 helyett, egy másik helyen viszont ugyanerre az útra már valóban csak 430-at számoltak el); másrészt az útiköltséget a megbízási díj már eleve tartalmazza, a megbízott lakhelye és a megbízás székhelye között pedig semmiképp sem számoltatható el közlekedési költség, ehhez képest Harangi László többször is vett fel többszázezres összegeket a Békéscsaba-Szeged vonalra; harmadrészt előfordult az is, hogy H. László ugyanazon a napon, ugyanolyan paraméterekkel és relációval, ugyanolyan költséget számolt el a Kistérségi Egyesített Szociális Központ és a Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ felé is. Azaz nagyon úgy tűnik, hogy itt a kettős könyvelés esete áll fenn.
– A kifizetések között többször találni olyat, ahol egy V. Mihály nevű férfinek fizetnek, például süteménykészítés, bibliakör vezetése, vagy gazdasági szakest megtartása (!) jogcímen összegeket, ez utóbbiért például 229 ezer forintot (az nem teljesen világos, ő hogy kapcsolódik az intézmények életébe és a körhöz, bár értesüléseink szerint Haranginé közeli ismerőse ő is).
Summa, summa!
Mindezek alapján Farnas jelentésében megállapította, hogy bár az intézményekben kellett kontroll és menedzselési funkció, az korántsem volt szerencsés, egy mindez (és a jogi funkció is) egy kézben összpontosult, az pedig végképp nem, hogy egy családi vállalkozás formájában valósult meg.
Ráadásul morálisan nagy kárt okoztak azzal, hogy az látszott, „a hozzátartozói kör számára minden járulékos feladat elvégzésére lehetőség nyílik.” A jogi vizsgálat kiemeli továbbá Haranginé domináns személyét, aki megbízottból gyakorlatilag ügydöntővé avanzsált, hiszen „a vele való konzultáció nélkül lényegileg önálló döntést nem igen hozhattak” az intézmény vezetői. És bár „nem mindenben volt kellően szakszerű a jogi munka végzése”, az intézményekben végzett tevékenységet a jelentés végül hasznosnak értékeli.
Az ügyvéd a testületi ülésen elmondta továbbá, hogy ami a következményeket illeti, egyelőre óvatosan fogalmazna, ő személy szerint a polgári jogi vonalon menne tovább, további vizsgálatokat kezdeményezne és a visszafizetésről tárgyalna, bár azt ő is kiemelte, hogy a jogosulatlan tevékenység kapcsán zugírászat gyanúja merülhet fel.
A Jogi és Ügyrendi Bizottság által a jelentés felülvizsgálatára felkért Bagdi László ügyvéd ennél sokkal karakterisztikusabban nyilatkozott.
Ő egyrészt kiemelte, hogy sok szerződés szerint szervezetfejlesztési tanácsadást is végzett a Kft., holott az ezzel kapcsolatos szaktudásra semmiféle bizonyítékot nem talált, hogy több esetben nem volt arányos az ügyvédi munkadíj, hogy az intézmények súlyos anyagi károkat is szenvedtek, hogy a szerződésekben olvasható „visszavonásig érvényes” megszűnési típust a tételes jog nem ismer, másrészt megjegyzi – és nagyjából itt tér el a véleménye Farnasétól –, hogy „az ügyvédi tevékenység esetén fogalmilag kizárt a túlóra díj számlázása”, így nemcsak a közlekedési költségek kifizetése, hanem a túlóráké is jogellenes volt, ami együttesen nagyjából 15 millió forintot tesz ki a 167-ből. Bagdi szerint a zugírászat mellett a hanyag- és hűtlen kezelés gyanúja is fennáll, így ezekkel kapcsolatban a feljelentés jogos lenne. „A vizsgálat során nagyon fura dolgokat találtunk, el kell, mondjam, 30 éves ügyvédi pályafutásom alatt én ilyet még nem láttam.” – tette hozzá a testületi ülésen.
A döntés
A képviselők hozzászólásaikban üdvözölték a vizsgálatok eredményeit és megjegyezték, volt olyan időszak, amikor a családnak egyszerre 19 szerződése volt a Társulással és az általa fenntartott intézményrendszerrel, Haranginé neve alatt (magánszemélyként és a Joghatás ügyvezetőjeként) pedig egyszerre 9 szerződés futott – eseti és tartós megbízásokra. „Mindezt egy olyan intézményrendszerben, ahol jelenleg nincs pénz fűnyírásra és nincs pénz a konyhai dolgozók sapkájára” – tette hozzá Herczeg Tamás tanácsnok.
Ahogy a képviselők, úgy a jelentések is feltették a releváns kérdést: hogy lehetséges az, hogy a Társulás és az intézmények vezetői nem érzékelték ennek a súlyos törvénysértő állapotnak a kialakulását? Farnas jelentésében kiemelte, hogy „a Társulási Tanács vélhetően az elnök ajánlása alapján fogadta el a Harangi házaspár közreműködését a rendszer kontrolljában és menedzselésében.” A Tanács akkori elnökségét Vantara Gyula, akkori polgármester, jelenlegi országgyűlési képviselő látta el, ő azonban a meghívás ellenére nem vett részt az ülésen. Ahogy Haranginé Ádám Zsuzsanna sem, bár ő küldött egy levelet Miklós Attila képviselőnek, melyben azt kéri, halasszák el a napirendi pont tárgyalását 2016 elejére, hogy jól fel tudjon készülni ő is és részt tudjon venni személyesen az ülésen.
Miután erre nem került sor, a jelentéseket viszont ismertették, a Jogi és Ügyrendi Bizottság javaslatot tett a Társulás általi feljelentés megtételére, Takács Péter képviselő pedig elővette júliusban benyújtott indítványát – melyet társai akkor arra hivatkozva szavaztak le, hogy várják meg a belső vizsgálat eredményeit –, és némi módosítás után újra benyújtotta, miszerint a képviselő-testület felkéri a jegyzőt, tegyen feljelentést a 2011. november 3-óta a Társulással és intézményeivel kötött szerződések miatt a Békéscsabai Rendőrkapitányságon, zugírászat, csalás, hanyag- és hűtlenkezelés, illetve számviteli fegyelem megsértése miatt, ismeretlen tettes ellen (megnevezett személyek ellen nem tehetnek feljelentést). A másfélórás értékelés után ez utóbbi határozatot a képviselő-testület 15 igennel és 1 tartózkodással megszavazta, így a jegyző azonnali határidővel köteles megtenni a feljelentést. (És hogy ki tartózkodott? Hát Szarvas Péter polgármester, mire Hanó Miklós alpolgármester megjegyezte: „Ez érdekes, nem azt mondta ugyanis a polgármester úr, hogy a vizsgálat élére áll?”)
