Lovas járőrök cirkálnak Ózdon, de Janiczak börtönt is építene a romatelep mellé

  • narancs.hu
  • 2015. február 1.

Kis-Magyarország

A helyiek eddig támogatják a börtön építését. A közbiztonságon pörgő polgármester drónt is vásárolna Ózdnak, hogy a rendőrség mindent nyomon követhessen a levegőből.

„Hétfőn három lovas járőr áll munkába. Ők egyelőre Hódoscsépány és a hatalmas pusztítást elszenvedett Somsály településrészeken végeznek figyelőszolgálatot” – mondja a magyarnarancs.hu-nak Janiczak Dávid. A jobbikos polgármester hétfőn saját Facebook-oldalán jelentette be: a „mai nap egyik nagy eredménye, hogy sínen van egyik újabb programelemünk megvalósítása! Három kedves, tenni akaró és tetterős ózdi jelentkezett nálam, hogy ők szeretnék elkezdeni a lovas városőrséget. Pár napon belül szolgálatba állnak és saját lovaik hátán fogják felügyelni a város biztonságát, főként az esti órákban! Köszönet nekik előre is!”

Ahova egy kocsi nem

A polgármestertől úgy értesültünk, hogy a lovas járőrök kiemelt figyelmet fordítanak majd azokra az utcákra, amelyekben rendszeressé vált a házrombolás (az ózdi házrombolásról szóló riportunkat itt olvashatja), de az erdők védelmét, a falopás megakadályozását is fokoznák. „Ha beválnak”, a lovas őrök más településrészen is megjelennek majd.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

Érdekes, hogy novemberben az abcug.hu épp az alábbi címmel közölt riportot: „Lovasrendőrök rohamától félnek az ózdi cigányok”. Ózd egyik szegregátumában, Bánszálláson élő romák az alábbiakról számoltak be a portálnak: „a cigánytelep lakói csak a szóbeszéd alapján ismerik az újonnan megválasztott jobbikos polgármester terveit. Bánszálláson attól félnek a legtöbben, hogy elözönlik a telepet a lovas rendőrök, este hat óra után kijárási tilalmat vezetnek be, megszüntetik a közmunkaprogramot és bezáratják a telepen működő óvodát. Janiczak hivatalos programjából azt lehet kiolvasni, hogy a jobbikos vezetés valóban nagy hatással lesz a bánszállásiak mindennapjaira.”

A cikk idézett Janiczak programjából is: „Mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy a beilleszkedni képtelen emberek önként elkívánkozzanak a városunkból. Párizs, Róma, Kassa mind európai városok, csakúgy, mint Ózd. Ha ezekben a városokban buldózerekkel, kitoloncolással, falak emelésével meg lehetett oldani a cigánykérdést, akkor a mi elképzeléseink sem megalapozatlanok.” (Bánszálláson egyébként nagyobbrészt Fürjes Pálra szavaztak, de például a korábban említett Somsályon, amely szintén szegregátum, Janiczak nyert – a szerk.)

Érdekli Ózd?

Akkor olvassa el a városról írt portrécikkünket.

Kérdés ugyanakkor, hogy mit tehetnek a lovas őrök tettenérés esetén, hiszen nekik a rendőrökkel ellentétben semmilyen jogosítványuk nem lesz. Ezzel kapcsolatban megtudtuk: ha a lovasok „rendellenességet észlelnek”, úgy egyből értesítik majd a rendőrséget. Amíg pedig azok ki nem érnek, addig igyekeznek a feltételezett elkövetők nyomában maradni. Azt remélik: a lovakkal a legeldugottabb, gépjárművel megközelíthetetlen helyekre is eljutnak majd az járőrök.

Börtönt is építene

Ennél Janiczaknak nagyobb volumenű ötlete is van: börtönt építene Ózdra. Ennek elvileg meg is van a lehetősége, mivel büntetés-végrehajtási intézmény létesítéséről a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága pályázatot írt ki hazai önkormányzatok részére. Az ózdi polgármester ebben az ügyben találkozott már Lajtár József vezérőrnaggyal, a bv. országos parancsnok gazdasági és informatikai helyettesével. A polgármestertől megtudtuk: négy hektár önkormányzati területre lenne szükség az építkezéshez, ami 250 munkahelyet jelentene a komoly foglalkoztatási gondokkal küzdő észak-borsodi térségben. (A létszám 25 százalékát diplomások jelentenék, de számítani lehet külső beszállítók alkalmazására is.) Információink szerint a szóban forgó önkormányzati terület épp a főleg romák lakta Bánszállás-telep mellett található.

Janiczak Dávid

Janiczak Dávid

 

A börtönépítés lehetőségéről a hét végéig minden ózdi lakáshoz eljut az önkormányzat tájékoztatója – ehhez szavazólapot is mellékelnek. Egyetlen kérdésre kell igennel vagy nemmel válaszolni: „Támogatná-e Ön, hogy Ózd városában egy 250 főnek munkahelyet biztosító börtön létesüljön?” A szavazólapok összesítése után dől el, hogyan vélekedik a többség, és benyújtja-e a pályázatot Ózd városa.

A közösségi portálon máris összecsaptak az érvek és ellenérvek vélelmezői. Utóbbiak attól félnek, hogy a fogvatartottak látogatóinak jelenléte esetleg tovább ront a közbiztonságon, de megemlítik a tömegközlekedési eszközökön esetleg előforduló – feltételezett – atrocitásokat is. Ezzel szemben többen példaként hozzák fel Eger, Miskolc és Sátoraljaújhely büntetés-végrehajtási intézetét, amely városok középpontjában működik a börtön, és nincs negatív eredményük. A város honlapján már javában zajlik a szavazás, péntek délben 71,26 százalék az igenek, vagyis a börtönépítést támogatók aránya.

Úgy tudjuk, Janiczak úgynevezett önfenntartó börtönt „építene” Ózdra. Ez nem idegen pártjától, 2012-ben Novák Előd erről így beszélt a Magyar Narancsnak: „Ma olyan wellnessbörtönökben töltik az idejüket az elítéltek, hogy az továbbképző intézménynek is tekinthető a bűnözők számára. Mi az önfenntartó börtönökben hiszünk, ahol megtermelik nem csupán az ellátásuk, de lehetőleg a rendfenntartás költségeit is. Például a mecseki uránbányák újranyitásával egyrészt az őrzés költségei is alacsonyra redukálhatók, hiszen elég lenne a két kijáratot őrizni.”

A közbiztonság javításáért egyébként külön alapítvány működik Ózdon, amely most saját „drónra gyűjt”. Janiczakék azt remélik, hogy a drón jókora területekről tud képes információt küldeni a rendvédelmiseknek. Ennek ára 700 ezer forintnál kezdődik – ezért is várják a helyiek és az Ózdért aggódók felajánlásait.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.