Komlóska

Megvágták a magyar adóparadicsomot a törvénymódosítással

  • Bódisz Attila
  • 2013. február 6.

Kis-Magyarország

A tavalyi százmillió forintról ez évben negyvenmillióra csökkennek a komlóskai adóbevételek egy idén életbe lépő törvénymódosításnak köszönhetően. A magyar adóparadicsomként ismert zempléni falu máris érzi a hatásokat.

Komlóska még 2008-ban került az országos médiába azzal, hogy egy helyi döntés nyomán eltörölték a hely iparűzési adót (hipa), és ezzel egy csapásra megteremtették a magyar adóparadicsom hamar ragadóssá váló mintáját. (Erről lásd keretes írásunkat.) Ez a 300 lakosú, zempléni ruszin kistelepülés elsősorban kamionos cégek otthona lett – legalábbis papíron –, melyek noha hipát nem, viszont súlyadót fizettek az önkormányzatnak, ez a felállás pedig mindkét félnek sokáig megérte.

Most azonban úgy tűnik, vége a szép adóbevételt hozó éveknek. A komlóskai önkormányzat gazdálkodásában ugyanis a gépjárműadóról szóló törvény módosítása jelentős bevételkiesést okoz, mivel a január elsején életbe lépett új jogszabály szerint az eddig teljes mértékben az önkormányzatoknál maradt összeg hatvan százalékát idén már a központi költségvetésbe kell befizetni: azaz az évi 100 millió forintos súlyadóból 60 milliót. A törvénymódosítás hivatalos indoklása szerint azért, mivel az állam több feladatot is átvállalt az önkormányzatoktól, és ehhez forrásokra volt szüksége. Köteles László polgármester azt mondja a magyarnarancs.hu-nak: Komlóska esetében ez most azt jelenti, hogy a helyi iskola átadásával 10 millió forintot spóroltak, míg az adóbevételekből hatvanmilliót vesztettek.

Ráadásul az utóbbi időben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakemberei is vizsgálták a komlóskai vállalkozásokat. Értesüléseink szerint a hivatal több elmarasztaló határozatot is hozott: akadt olyan társaság, amelyet azért vontak felelősségre, mert nem volt kinn a cégtábla, máskor azt állapították meg, hogy a település utcája nem alkalmas kamionforgalom lebonyolítására. A polgármester úgy véli: a hatóságok különbséget tesznek a kistelepülések és a nagyobb városok között. Véleménye szerint ugyanis nincsenek jobb körülmények az ilyen vállalkozások számára egy budapesti panellakásban, mint Komlóskán.

Van itt azért kamion


Van itt azért kamion

Csak bejelentkeztek

A magyar adóparadicsom megteremtőjeként elhíresült apró településről két éve közöltünk riportot. Akkor ezt írtuk: a hipa eltörlésével keletkezett „kiskapuval sokan éltek, főleg olyan vállalkozások, amelyeknek viszonylag kicsi az adminisztrációs központ iránti igényük: döntően fuvarozási cégek alkotják a mára közel százfősre duzzadt komlóskai vállalkozási parkot. Aligha van még egy olyan települése az országnak, ahol ilyen magas lenne az egy főre jutó kamionok száma – papíron. De a cégeken kívül a falunak is megérte, hiszen a kamionok után fizetendő súlyadó egy csapásra feltöltötte a helység kiürült kasszáját: a gazdasági önfenntartás működik, Komlóska 86 milliós költségvetésében legalább 50 millió a saját bevétel, és csak a fennmaradó 30 millió származik állami normatívából és más (pályázati és egyéb) állami pénzekből. A teljesen törvényes ügylet (az említett adónem önkormányzati hatáskörbe tartozik) belföldi adóparadicsommá tette Komlóskát.” (A zempléni településen egyébként sem építmény-, sem kommunális, sem idegenforgalmi adót nem kellett fizetni.) Azt is megírtuk: a cégek többsége valójában semmilyen tevékenységet – még adminisztrációst sem – végez, végzett Komlóskán, csak „bejelentkezett”.

Ragadós volt
A komlóskai minta később több – jellemzően szintén kisméretű – településnek megtetszett. 2011-ben a Hírszerző már 500, ipát elengedő településről írt, megemlítve a Pest megyei Újlengyelt, amely „magához csábította Magyarország hetedik legnagyobb vállalatát, a Triton Kft.-t. Az elektronikus cégnyilvántartása adatai szerint ma már 883 cég székhelye vagy fióktelepe van bejegyezve az 1700 lakosú községbe”.

„A helyi adóparadicsom létrehozásának ötletét a kényszer szülte” – mondja a polgármester. Köteles László ezzel a csökkenő központi támogatásokra utal: a költségvetésből havonta utalt normatíva ugyanis folyamatosan csökken, ráadásul 2012-ben például két hónap is volt, amikor egyetlen fillér sem érkezett a számlájukra. Tavaly egyébként közel hatmillió forintot kaptak egész évre (2010-ben még hétmilliót – a szerk.), idén azonban a nettó költségvetési támogatás alig haladja meg az ötmilliót. Ebből az összegből kellene fizetniük az önkormányzati dolgozók bérét, a hivatal működését, az önkormányzati utak rendben tartását, de a közvilágítást is – erre viszont ez a pénz már nem elég évek óta.

Középen a polgármester


Középen a polgármester

A hipa eltörlésének évében húsz, utána közel nyolcvan vállalkozás helyezte át telephelyét Komlóskára, később pedig minden esztendőben további tíz cég jelentkezett át a kistelepülésre, főleg szállítmányozók, de másféle, például grafikai vállalkozás is található közöttük. A polgármester szerint a hozzájuk telepedett vállalkozások többsége elhagyta volna az országot, ha ők nem kínálják fel a cégek számára komoly megtakarításokkal kecsegtető lehetőséget. Ugyanakkor az elmúlt években csökkenő tendencia is mutatkozott: a korábban a Komlóskára bejelentett 1800 kamionból mára 1200 maradt, a többit tulajdonosaik értékesítették. (Komlóskáról egy elmaradt kormányzati támogatás kapcsán korábban már írtunk.)

Hanyatlás jöhet

Mostanáig összesen 139 vállalkozás telepedett meg a zempléni településen. A polgármester most azt mondja a magyarnarancs.hu-nak, hogy ezek összesen több mint ezer embernek adnak munkát országszerte, a magyar államnak pedig – különböző adók formájában – kétmilliárd forint bevételt jelentett a működésük. Ezenkívül az évi körülbelül 100 millió forintos adóbevétel 2008 óta nemcsak az önkormányzat és a település továbbélését biztosította, de több olyan programot is sikerült elindítaniuk, amely a falu önellátását célozta, és egyben gyakorlatilag megszüntette a munkanélküliséget. Az adóforintokból vásároltak például egy jelentősebb állatállományt, valamint eszközöket a bérbe vett földek megműveléséhez. Ezek segítségével nemcsak ellátják a helyi közétkeztetést alapanyaggal, de munkát is adtak a helybélieknek. (Nem mindenki látja ilyen pozitívan a helyi viszonyokat, lásd erről korábbi cikkünk Köteles polgármesteri kihívójával készült részét – a szerk.) A feladatok a helyi szabad munkaerőt teljesen lekötötték, sőt a környékbeli falvakból is jártak és járnak át dolgozni Komlóskára. Az adószabályok változásával az a pénzforrás apad ki a településen, amiből eddig ezeket finanszírozták. A polgármester – noha vannak további tervei, ipari telepet létesítene például – most pesszimista. „A maradék negyvenmillió elég ugyan az önkormányzati alapfeladatok végrehajtására, de az utóbbi esztendők markáns fejlődése megtorpanhat.”

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.