Továbbra sem lel otthonra az eredetileg miskolci megvalósítással tervezett roma Világsátor-projekt. (Miskolc meghátrálásáról bővebben keretes írásunkban olvashat.) A szervezők ugyanis a borsodi megyeszékhely után nemrég Sárospatakon kaptak újabb elutasítást. A helyi polgármester, Aros János a magyarnarancs.hu-nak röviden így indokolt: csupán háttértárgyalásokat folytattak a szervezőkkel, a városi képviselő-testület elé már nem került az ügy. Úgy tudni, a mintegy 13 ezer lakosú zempléni kisváros vezetői nem látták biztosítottnak a működés finanszírozását, ráadásul az építkezésre kiszemelt, belvárosi telket a tulajdonos a reálisnál magasabb áron, nettó 250 millió forintért adta volna el, úgy tudjuk, amiatt, hogy évek óta konfliktus van közte és az önkormányzat között. A pályázat alapján erre a célra a költség 10 százalékát, vagyis 170 milliót lehet költeni, ám Sárospatakon ugyanakkor nincs más, a projekt céljaira megfelelő telek.
A helyi Jobbik – akárcsak Miskolcon – ezúttal is aktivizálta magát, és a sárospataki városvezetést is megtámadta a projekt miatt, igaz, némi ütemkéséssel. Mire közleményüket kiadták, addigra a városvezetés döntött arról, hogy nem támogatják a beruházást. (A meghiúsult miskolci projektről, illetve a Világsátor pontos paramétereiről lásd Becker András publicisztikáját a Magyar Narancsban.)
Miért lenne hasznos?
A jórészt uniós pénzből, összesen 1,7 milliárd forintból megvalósuló Világsátor a tervek szerint egy roma kulturális központ lenne, amely a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program kiemelt projektje. A programról szóló döntések állami kézben vannak, de a program szakmai együttműködő partnere például a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara, ezért is tervezték eredetileg a létesítményt az egyetemváros közelébe. Horváth Zita, a kar dékánhelyettese – a projekt egyik szervezője – azt mondja: a Világsátor a már meglévő alapokon túl lehetőséget adna olyan társadalmi, antropológiai és szociológiai kutatások folytatására, valamint újak indítására, amelyek segítenek alaposan feltérképezni a romák helyzetét és megtalálni a társadalmi felzárkózáshoz vezető utakat. Ehhez kapcsolódóan egyébként az intézményben lenne roma szakkollégium, különböző alapképzések és továbbképzések is, amelyek a tervezők szándéka szerint a cigányság munkaerő-piaci esélyeit javítanák. Mindezek mellett domináns szerepet kapna a roma kultúra, vagyis egyebek mellett koncertek, kiállítások, színházi események lebonyolítása, filmek készítése. Horváth Zita a beruházás előnyei között említette még, hogy a Világsátor közvetlenül is teremt munkahelyeket, hiszen az épületet üzemeltetni kell.
Budapesten kéne?
Dancs Mihály
Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom egyik alapítója (vele készült korábbi interjúnkat itt olvashatja) az elmúlt hónapok történéseit úgy összegzi: a Világsátor példáján jól látszik, mennyire a Jobbik akarata érvényesül Borsod megyében, amennyiben romaügyről van szó. Véleménye szerint a miskolci polgármester addig tartott ki, amíg a több mint húszezer aláírást össze nem gyűjtötték a szélsőjobboldali párt aktivistái. „Ennyi szavazatot egyetlen politikus sem hajlandó veszíteni a következő választásokon” – vélekedett. Dancs szerint azért könnyű Borsodban hangulatot kelteni a cigányság körül, mert a megyében mintegy 150 ezer roma él. Az embereknek pedig sokféle tapasztalatuk, vélt vagy valós sérelmük van a leginkább szegénységben élő cigány közösségekkel kapcsolatban. Ráadásul jelenleg a roma érdekképviselet is gyengélkedik a megyében – véli Dancs. Szerinte az elutasítások után, valamint a körülötte kialakult körülmények miatt a Világsátor immár értelmét vesztette Borsodban. Az aktivista úgy véli, az oktatási és kulturális központnak Budapesten kellene felépülnie, hiszen a művészek és kutatók többsége is ott él.
A történtek ellenére úgy tudjuk: a szervezők a sárospataki elutasítás után sem tettek le még teljesen Borsodról. A következő város, ahol megpróbálnak a projektnek otthont lelni, Ózd lesz.
| Így hátrált ki Miskolc „Az Európai Unió a magyar kormány segítségével a Kanadából hazatelepülő romákat akarja elhelyezni a Világsátorban” – csupán egy példa abból a számos tévhitből, amely tavaly decembertől kezdve közszájon forgott Miskolcon a városba tervezett roma oktatási és kulturális központ kapcsán. Ennek ellenére sokáig úgy tűnt, a város kiáll a projekt mellett. „A Világsátor nagyon magas szakmai színvonalú intézmény lesz, ahol elismert oktatók, kutatók, művészek jelennek meg, tehát nem a szoros értelemben vett célcsoportoknak szól, nem arról, hogy máshonnan cigány származású emberek kerülnek ebbe a központba” – nyilatkozta január végén Kiss Gábor. A borsodi megyeszékhely alpolgármesterének utolsó gondolatai már a helyi Jobbik aláírásgyűjtő kampányára utaltak, ugyanis a szélsőjobboldali párt képviselői tiltakozó kampányt indítottak a roma kulturális központ megépítése ellen, és néhány hét alatt több mint húszezer aláírást gyűjtöttek össze a városban. Pár hét múlva Kriza Ákos, a város fideszes polgármestere sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem lesznek partnerek a Világsátor megépítésében. A polgármester emlékeztetett rá, hogy az ötletet már korábban is csak úgy támogatták, ha az Miskolc számára az nem jár költséggel. Kriza szerint azonban az elmúlt fél év alatt nem sikerült megnyugtatóan rendezni a helyszín, az önrész, a fenntartás, valamint a határidőn belüli megépítés garanciáit. A polgármester ezzel együtt tagadta, hogy a Fidesz–KDNP-frakció döntésének köze lenne a Jobbik akciójához. Miskolcon kezdetben az önkormányzat MSZP-frakciója támogatta az ötletet, később azonban ők is kihátráltak mögüle. |
