Pánik tört ki Borsodban a miskolci gettórendelet miatt

  • Kovács István
  • 2014. május 9.

Kis-Magyarország

Több borsodi polgármester is felháborodott Miskolc szegénytelepet felszámoló terve miatt. Attól félnek, hogy saját településük gondjai nőnének, ha a kiköltözők náluk vásárolnak ingatlant a Miskolctól kapott „lelépési” pénzből.

Országos visszhangot kiváltó bejelentést tett Soós Attila, a miskolci Fidesz–KDNP-frakció szóvivője, aki kedden nyilvánosságra hozta pártja tervét. Ez arról szólt, hogy akár kétmillió forintot is fizetnének azoknak a családoknak, amelyek a lelakott önkormányzati bérlakásból Miskolc határain kívülre költöznek – a kormánypárti városvezetés ezt követően ledózeroltatná az üresen maradt épületeket, majd „városfejlesztésbe” kezdene ott. A szegénytelepek helyszínen járva kiderült: a helyieknek nem tetszik az ötlet. Egyikük a magyarnarancs.hu-nak azt mondta: „Normális ember ilyen üzletbe nem megy bele.” Az ötletet Miskolc ellenzéki pártjai is elvetették, jóllehet csütörtökön a miskolci közgyűlés többsége megszavazta az úgynevezett gettórendeletet. (Helyszíni tudósításunkat itt olvashatja.)

Miskolci állapotok

Miskolci állapotok

Fotó: A szerző felvétele

Az ötleten nem csak Miskolcon háborodtak fel. A magyarnarancs.hu-nak több borsodi polgármester is jelezte: rossznak, elvetendőnek tartják az ötletet. Az indulatokat csak fokozta a megyei napilap írása, amelyben konkrét településeket (Ormosbánya, Rudabánya) is megnevezett a szerző, ahol pár százezer forintért már elfogadható ingatlant lehet vásárolni. Az érintett települések vezetői megdöbbentek a nevesítésen – ami egyben jól jelzi a megyében uralkodó hangulatot is.

Ormosbánya szót kér

„Bűnös települések vagyunk, mert pár hónapja keményen felléptünk a hulladékszállítás területén ránk kényszerített helyzet ellen, és járt a szánk a rossz közbiztonság miatt is” – fakadt ki Sike Ferencné. A mintegy 1800 fős, egykor virágzó bányásztelepülés független polgármestere két hónapja szervezett egy tüntetést, mert az egyre romló bűnügyi mutatók ellenére másodszor utasították el térfigyelő kamerarendszerre benyújtott pályázatukat.

Jogsértés? Visszaélés?

Ha Ön vidéken él, és jogsértéssel, hatalmi visszaéléssel vagy felháborító esettel találkozik, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre, és mi utánajárunk!

 

Elmondta, hogy a megyei napilapban megjelent cikk elolvasása után felhívta a szerkesztőséget, mert nem értette, miért ők kerültek célpontba, amikor az észak-borsodi kistelepüléseken az övéknél is olcsóbbak az ingatlanok. Ormosbányán az elmúlt hónapokban adtak el lakást 150 ezer forintért is, ami vonzó ár is lehetne, csakhogy a megélhetési gondok a szénbánya bezárása óta jelen vannak. Ezzel párhuzamosan megnőtt a bűnözés, főleg az idős emberek élnek veszélyhelyzetben. (Ezzel kapcsolatos ózdi cikkünket itt olvashatja.) Gyakori a rablás, a helybeliek elégedetlenek az igazságszolgáltatással – ez volt az egyik oka a közelmúlt demonstrációjának, és a településvezető szerint az új beköltözők csak rontanának a helyzeten. A polgármester hozzátette, hogy 2013-ban Kazincbarcika akart hozzájuk költöztetni néhány szegénységben élő családot.

A polgármester nem titkolta: tüntetést szervez a közeljövőben a miskolci „nyomor exportálása” ellen. Sike Ferencné a cikk elolvasása után azonnal felhívta a térség országgyűlési képviselőjét, Riz Gábort (Fidesz) és a szintén a parlamentben ülő Egyed Zsoltot (Jobbik), és kérte a segítségüket, hogy védjék meg Ormosbányát. Összeült a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat is, amelynek elnöke tolmácsolta a testület egyhangú felháborodását. Kiss Róbert azt fejtegette, hogy akár az elhíresült érpataki modellt is átveszik, mert az a falu önellátó lett néhány jó ötlet nyomán.

Rudabányának se

Nem érti a leírtakat Rudabánya polgármestere sem. Elvárta volna, hogy a megjelenés előtt egyeztetnek vele. A szintén független Szobota Lajos elismeri, hogy tényleg sok jó állapotú, ám mégis olcsó ház áll üresen a kisvárosban, de most 2800 embernek kell elmagyaráznia, hogy őt is váratlanul érintette a miskolci bejelentés. Azt mondta, ha olyan sok pénze van az államnak, hogy jelentős összeget tud adni a miskolci telepek felszámolására és „a nyomor exportálására”, adjon nekik is az üres házak felvásárlására. Utána ők tudnának gazdálkodni a lakásállománnyal.

A településvezető azt is elmondta, hogy elege van a hasonló ötletelésből, mert szerinte a közmunkásokat is becsapták. A korábbi 220 közmunkás helyett most mindössze 65 főt vehettek fel, ami kevés a feladatok ellátására. Alapvetően „mocskos dolognak” tartja, hogy Miskolc a náluk kialakult, kezelhetetlen problémahalmazt exportálná más településekre, mert mindenkinek megvan a saját baja. A környék polgármestereinek is kialakult a véleménye a miskolci javaslatról, egész nap hívogatták egymást, és próbáltak megoldást keresni a helyzet kezelésére.

A közállapotokat mi sem jelzi jobban az áprilisi országgyűlési választásoknál, ahol az eddig kormányon lévő pártokban csalódott emberek a radikalizmust helyezték előtérbe. Rudabánya három szavazókörzetéből kettőben a Jobbik nyert, a többségében romák lakta városrészt tudta csak behúzni a Fidesz. Ormosbányán mindkét szavazókörzetben a Jobbik végzett az élen.

Kiköltöztetés – adott minta nyomán

Miskolc ötlete nem új keletű. Emlékezetes, hogy a székesfehérvári Rádió utca családjait Zámolyra „költöztette” a város. Eger és Ózd között is volt már vita ilyen költöztetés miatt, amikor az egriek a kohászvárosban vásároltak lakást egy testvérpárnak. Tavaly Kazincbarcikának „lett elege” néhány háztömb elgettósodásából. Ekkor terjedt el a hír, hogy az ott lakó családoknak Ormosbányán vásárolnak ingatlant. A községben fellángolt tiltakozás miatt a terv végül nem teljesült.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.