Seszták Miklósnak a saját ingatlanától néhány méterre bérel az állam képviselői irodát

  • Magyar Krisztián
  • 2016. december 15.

Kis-Magyarország

Méghozzá egy olyan vállalkozástól, amely Seszták feleségének egyik cégével bizniszel.

A csütörtökön az újságárushoz került karácsonyi dupla számunkban terjedelmes portrét közlünk Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterről. A cikkből kiderül, hogy az 1998-as országgyűlési választásokon még a Fidesz ellen indult Seszták Miklósból hogyan lett a kormány egyik legfontosabb tagja, és azt is bemutatjuk, milyen ügyletekkel alapozta meg a mára több száz milliósra duzzadt vagyonát.

A jó tanuló: Seszták egy kisvárdai iskolában

A jó tanuló: Seszták egy kisvárdai iskolában

Fotó: MTI

A politikus után Kisvárdán is kutattunk, ahol többek között annak jártunk utána, hogy miért is bérel a magyar állam, pontosabban az Országgyűlés Hivatala képviselői irodát Sesztáknak ott, ahol több saját ingatlana is van a miniszter cégeinek és azon vállalkozásoknak, amelyeknek a felesége a résztulajdonosa.

Seszták Miklósnak több éven át a Kölcsey út 4. szám alatti autószalonjának otthont adó ingatlanában volt a saját képviselői irodája. Vagyis a honlapja szerint még mindig ott van, de közben az Országgyűlés Hivatala (OH) bérel neki egy másik irodát is. Az OH nyilvános adatbázisa szerint a Naracom Kft.-től kapja használatra az ingatlant Seszták, havi 259 ezer forintért.

A honlapon ott a cím

A honlapon ott a cím

 

A bárki számára kereshető adatok között azonban nem található a képviselőknek bérelt irodák címe, és amikor Kisvárdán kérdezősködtünk, többen is azt mondták, hogy korábban a Fidesz irodája ott volt, ahol most Sesztákné kávézója található, az utóbbi években pedig az autószalonba szervez pártrendezvényeket a miniszter. Ezért megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és az Országgyűlés Hivatalát is, hogy adjanak bővebb tájékoztatást. Előbbi helyről azt a választ kaptuk, hogy minden törvényes és szabályos, a címet majd ismerteti az OH, a hivatal pedig nem siette el a dolgot, majdnem két hét volt, amíg átküldték a bérleti szerződést.

A friss Magyar Narancsban megjelent portréig nem jött meg az Országgyűlési Hivatal válasza, így abban csak találgatni tudtunk, hogy vajon a Naracom mely ingatlanában bérelhetnek Sesztáknak irodát. A napokban aztán láthattuk a bérleti szerződést, pontosabban egy sima word dokumentumot, amelyen ott van ugyan a kontraktus szövege, de azon se dátum, se aláírások nem szerepelnek. A lényeg ettől függetlenül rajta van: Kisvárdán a Várday utcában van az iroda.

Az iroda

Az iroda

Fotó: A szerző felvétele

A szerződésen Várday István utca 38. szerepel, de ez alatt a szám alatt egy családi ház található, így a papírokon feltüntetett helyrajzi szám alapján a kisvárdai földhivatalban kértünk eligazítást. Ott egy olyan épülethez irányítottak, amely mindössze néhány 10 méterre van Seszták Miklós vállalkozásának a székhelyétől, onnan, ahol eddig is működött a képviselő helyi irodája. Az új helyen se egy pártlogó, se egy zászló, még egy matrica sem volt, az ablakok el voltak sötétítve, viszont ottjártunkkor az ajtó nyitva volt. Érdeklődésünkre odabent két hölgy megerősítette, hogy igen, ez a nemzeti fejlesztési miniszter kisvárdai irodája, majd amikor arról kérdezősködtünk, mióta vannak az épületben, egy kis gondolkodás után egyikőjük azt mondta, hogy körülbelül május óta. Közben Seszták Miklós Facebook-oldalán olyan fotókat is találtunk, amelyek szerint augusztusban még a többszintes autószalonba szervezett egy eligazítást a kvótanépszavazás miatt a választókerületi csoportelnököknek, de korábban a CÖF is rendezett ugyanott fórumot, szintén a menekültügy témájában. Ezek akkor voltak, amikor már a másik irodát béreltette magának a nemzeti fejlesztési miniszter.

Elvileg minden országgyűlési képviselőnek lehetősége van bérelni irodát közpénzen, ezt sokan ki is használják, de vannak olyanok is, akik nem élnek a lehetőséggel, vagy a piaci környezethez képest reális áron kötnek szerződéseket. Az ingatlant is látva Seszták Miklós 259 ezres havi bérleti díja nem az az ár, ami Kisvárdán és környékén reálisnak mondható, és ha ehhez hozzátesszük, hogy csak néhány tíz méterre ott van a nagy autószalon épülete, ahol a miniszter politikai rendezvényeket tart, felmerül a kérdés, minek fenntartani közpénzen egy másik irodát.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.