Pár hete a nyílt utcán az ózdi rendőrség tagjai két férfit rohantak meg és tepertek földre. Mint később kiderült: az akcióra azután került sort, hogy B. Csabát és fiát uzsoraügyletekkel gyanúsították, melynek keretében nemcsak pénzt, hanem élelmiszert (persze jóval a beszerzési ár felett) is „adtak kölcsön”. A helyi rendőrség 2010 óta már 35 személyt tartóztatott le amiatt, mert uzsorakamatra adtak különböző összegeket a szociálisan rászoruló családoknak, akik ha nem tudtak fizetni, sokszor fenyegetést kaptak. (Nem volt ritka, hogy a kihelyezett összegre biankó adásvételi szerződést írattak alá az ingatlanról, amit később az uzsorás érvényesített.) A legtöbben akkor fordultak a rendőrséghez, amikor már gyermekeik bántalmazását helyezték kilátásba. Riportalanyunk is így tett B. Csabáék esetében.
Betelt a pohár
| ||
„Nyilvánosan vállalom, hogy én tettem ellenük feljelentést az Ózdi Rendőrkapitányságon. Túllőttek a célon, amikor terhes páromat veréssel fenyegették, ahogyan korábban engem is. Két éven át vásároltunk tőlük, és most maradt 50 ezer forint adósságunk, amire haladékot kértünk, de idáig mindig fizettünk nekik. Most betelt a pohár” – meséli az Ózdhoz tartozó Bánszálláson élő Kiss György. Élettársa, a 26 éves Boglárka ötödik gyermekét várja, és egy vizsgálaton az orvos azt mondta, veszélyeztetett terhes, és a megyei kórházba kell mennie kivizsgálásra. Az utazásra kellett a pénz, ezért nem adták oda B. Csabáéknak a tartozást, ebből alakult ki a konfliktus.
Kissék szegényes körülmények között élnek az egykori bányászkolónia komfort nélküli lakásában. A hattagú család összes jövedelme nem éri el a 90 ezer forintot. A családfő elárulja, hogy minden hónap elején érkezik a családi pótlék, és ehhez jön még az, amit ő így-úgy még hozzászerez. Ekkor kerítenek sort a nagy bevásárlásra, ilyenkor akár 50-60 ezer forintot is otthagynak valamelyik nagyobb üzletben. Ha akciós terméket látnak, abból többet vesznek. B. Csaba uzsorás naprakészen tudta, mikor érkezik az utalás, és olyankor autójával elvitte Györgyöt a bankautomatához, hogy elvegye tőle a „neki járót”. (Ha kíváncsi egy olyan kezdeményezésre, amely sikeresen visszaszorította az uzsorát egy borsodi faluban, olvassa el ezt a cikkünket!)
Sokszoros árak
A feljelentő férfi sorolja az uzsorás árait: egy kiló csirkecombot az első időszakban ezer forintért kaptak, de mostanában már 1500-ért. Az olcsó, 70 forintos kóláért 300-at kértek, a kétliteres 600 forintos bort háromszoros áron mérték, a 300 forintos cukrot 800 forintért. A legutóbbi „számla” szerint 12 ezer forint értékű áruért 33 ezret kért az uzsorás. Kiss György azt mondja, a nyomozó nem akart hinni a szemének, amikor meglátta a B. Csaba által kitöltött „számlát”.
| ||
A férfi a magyarnarancs.hu-nak nincstelenséggel magyarázza, hogy családja miért ment bele a számára hátrányos üzletbe. Amikor a gyerekek enni kérnek és üres a spájz, akkor valamit tenni kell. Ő utoljára 2006-ban talált munkát a BKV-nál, azóta sehová nem vették fel, pedig szakmája is van, ám melegüzemi öntőre mostanában Ózd környékén nincs szükség. Távolabbra pedig nem akar menni, mert a családnak szüksége van rá. Néha egy-két hétre elmegy az Alföldre, ami azt jelenti, hogy valahol mezőgazdasági munkát vagy gyümölcsszedést vállal. Ezen a nyáron volt már Mezőcsáton és Vámosmikolán is, két hét munkáért tisztán 30 ezret vitt haza, de a szállást és az étkezést is a munkaszervező vállalta. Elárulja, hogy felesége analfabéta, ezért az átlagosnál nehezebben tájékozódik a mindennapokban. Legnagyobb gyermekük, a 11 éves Titusz viszont négyes tanuló, ami György szerint főként annak köszönhető, hogy a szegénység ellenére van náluk műholdas tv-adás. Most azt mondja, megfizették a tanulópénzt, és ezután vigyáznak, hogy ne kerüljenek uzsorások karmai közé.
Amíg dolgozott, kirabolták
A család tágabb otthonául szolgáló Bánszállást eközben lassan felélik lakói. (Az ózdi házlopásokról szóló korábbi cikkünket itt olvashatja.) Jelenleg is sok a romos, félig vagy szinte teljesen lebontott épület. A rombolók már nem kímélik a magánházakat sem, megbontják az üresen álló ingatlanokat is. Először a nyílászárókat, majd a tetőanyagot adják el, abból élelmet, italt vagy cigarettát vásárolnak.
| ||
A Kissék szomszédságában élő József arról panaszkodott, hogy egy kiló vágott dohány náluk csak 3-4 napig tart, mert feleségével együtt cigarettáznak. Nyáron jobb a helyzetük, mert gombázni járnak, és az valamit pótol. Ha nem tudják eladni, amit összeszednek, akkor legalább jóllaknak. Lánya, a 29 éves Tünde jól öltözött, és két gyermek édesanyja. Párjával nem is akarnak több gyermeket, mert örülnek, ha a megszületetteknek normális feltételeket tudnak biztosítani. Legutóbb Győr mellett szedtek gyümölcsöt. Olyankor a nagymama vigyáz a gyermekekre, ahogyan most is történt. Csakhogy nemrég az egyik unokát orvoshoz kellett vinni, és mire hazaért az idős asszony, Tündéék lakását kirabolták. Elutazásuk előtt vásároltak 50 ezer forintért élelmiszert, azt mind elvitték a betörők a DVD-lejátszóval együtt. Nem hiszi el, hogy a szomszédok ne látták volna világos nappal az elkövetőket, noha ezt állítják.
Mennek a hipermarketbe
A pusztuló településen 20 éve üzemelteti élelmiszerboltját Ágnes. Elárulja, örömmel nyitna ő máshol is boltot, de ahhoz tőke kell. Ezért ragadt Bánszálláson, ahol jó kapcsolatot ápol a helyiekkel. Nála nem szoktak több tízezerért vásárolni, mert ha pénzhez jutnak a családok, a nagy áruházakba mennek, a Tescóba vagy a Sparba, és otthagyják a bevételüket. Azt tartja a legnagyobb problémának, hogy egyszerre szabadulnak meg a pénzüktől ahelyett, hogy beosztanák. Amikor már ismét nincs kenyérrevaló, érkeznek az uzsorások, akik ajánlatot tesznek a megsegítésükre, aminek a vége a kifosztás. Tudott olyan családról, akik Egyiptomba is eljutottak az uzsorázásból, de állítja, B. Csabáékról korábban nem hallott. Ami nem csoda: a boltosnak nem szokás azzal dicsekedni, hogy kuncsaftjai máshol is vásárolnak.
Az utcán közlekedők rendre elzárkóznak a beszélgetéstől, így nem sikerül megszólaltatni másik olyan családot, akik B.Csabáéktól vásároltak volna. Pedig többen is voltak, mert Kiss György állítja, mindig tele csomagtartóval érkeztek Bánszállásra lakóhelyükről, a szomszédos Centerből (Ózd egy másik városrésze – K.I.)
| ||
Érdeklődésünkre a 31 éves János viszont a köszönés után azonnal azt kérdezi: nem tudunk-e számára valamilyen munkahelyet? Bármit elvállalna, mert négy gyermekkel hatan élnek 110 ezer forintból, és az nagyon kevés. Dolgozott már közmunkásként is, de lejárt a szerződése, azóta csak segélyt kap. Náluk is szokás a nagybevásárlás, ami után néhány napig ennivaló is jut az asztalra, utána jön a nélkülözés. Abban bízik, hogy az oly sokszor hangoztatott munkahelyteremtés eléri az ózdi térséget is, és akkor talán jobbra fordul a sorsuk.
Változásokra van szükség
Találkoztunk Berki Lajossal, Ózd Roma és Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzatának elnökével is, aki csak megerősíteni tudta a Bánszálláson hallottakat. Szerinte Ózdon mára kilátástalan helyzetbe kerültek az emberek, egyre többen élnek mélyszegénységben, ami régóta nem csak a romákról szól. A városban élők száma egyre fogy, aki kicsit tehetősebb volt, már elköltözött a környékről is. A cigány lakosság számát 7-8 ezerre teszi, közülük a közmunkával együtt jó, ha 1300-1500-an dolgoznak felváltva. A többieknek marad a családi pótlék és némi szociális segély, amiből nem lehet megélni. A visszaminősített rokkantnyugdíjasok tovább növelik a szegények számát, mert ha volt is egy kis tartalékuk, azt előbb-utóbb felélik. Szerinte gyors és komoly változásokra van szükség, mert a nyomorba süllyedt emberek egyre nehezebben kezelhetők, amit ő naponta tapasztal az ügyfélfogadások során.
Centerben egyébként többen elmondták, hogy B. Csaba és családja láthatóan jól élt, miközben nem volt munkahelyük. (Így volt ez azzal a baranyai uzsorással, akinek történetével eddig többször is foglalkoztunk.) Éjszakánként több autó állt a házuk előtt, senki nem tudta, mi történik odabent. Emlékeztettek rá, hogy korábban Bánszálláson is volt egy uzsorás család, akik pénzt adtak kölcsön magas kamatra, majd börtönbe kerültek és az addig szerzett vagyont elveszítették. A helyiek abban bíznak, hogy most is működni fog az igazságszolgáltatás.
Nehéz élethelyzetek
Az ORFK Kommunikációs Irodáján csak megerősíteni tudták, hogy az uzsorakölcsönök létét összetett társadalmi és szociális okok generálják. Az ország elmaradott térségeiben, ahol a foglalkoztatottság szintje alacsony, ugyanakkor magas az időskorúak száma, a lakosság többszörösen nehéz helyzetben van. Jellemzően a rászorulók értéket képviselő ingó vagy ingatlan vagyonnal nem rendelkeznek. Az uzsorakölcsönt igénylő sértetti körről általánosságban elmondható, hogy rendszeres jövedelmet biztosító munkaviszonyuk vagy jelentősebb értéket képviselő vagyontárgyuk nincs, alkalmi munkákból tartják el családjukat, így pénzügyi szolgáltatókhoz – kölcsön igénylése céljából – nem folyamodhatnak. Az elkövetői körre viszont jellemző, hogy az adott településen vagy a közelben élnek, és tevékenységüket arra a térségre koncentrálják.
| Elfogott uzsorával foglalkozók 2012-ben (megye) | szám |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 28 |
| Szabolcs-Szatmár | 16 |
| Heves | 9 |
| Pest | 6 |
| Nógrád | 4 |
| Bács-Kiskun | 3 |
| Békés | 3 |
| Tolna | 3 |
Az ORFK tapasztalatai szerint a kiszolgáltatott helyzetben lévő, megfélemlített emberek általában csak utolsó lehetőségként fordulnak a rendőrséghez, mivel a kárvallottak rettegnek a fenyegetésektől, és ritkán mernek beszélni. (Vagy a kárvallott nem hajlandó az uzsorás ellen vallani, hogy miért, arról olvassa el tavalyi cikkünket.) Többnyire azok az ügyek végződnek vádemeléssel, ahol a nyomozást házkutatással kezdik, és találnak tárgyi bizonyítékokat (például feljegyzéseket az adósokról és adósságaikról). Az esetek többségében azonban a kölcsönről írásbeli megállapodás nem készül, így a bizonyítás és az esetleges büntetőjogi felelősség megállapítása nehézségekbe ütközik.
