Sid Jacobson–Ernesto Colón: Anne Frank

  • Baski Sándor
  • 2015. január 23.

Könyv

Képregény készült Anne Frank naplójából, de vajon alkalmas-e a műfaj a nácik elől rejtőző kamaszlány élményeinek visszaadására?

A történelmi kataklizmák képregényes feldolgozása már régóta nem számít blaszfémiának, a Pulitzer-díjas Maus óta pedig azt is tudjuk, hogy a kellően kreatív próbálkozások akár még irodalmi rangra is emelkedhetnek.  Az Anne Frank-képregény alkotóinak jóval szerényebb ambícióik voltak, művük ennek megfelelően csak komoly megkötésekkel említhető egy mondatban Art Spiegelman (interjúnk vele itt) klasszikusával, vagy akár csak Marjane Satrapi Persepolisával.

false

„A hivatalos életrajz átirata – Együttműködésben az Anne Frank-házzal”, így az alcím, amely egyértelművé teszi, hogy Sid Jacobson és Ernie Colón megbízatása nem a művészi önkifejezésre, hanem az ismeretterjesztésre szólt. A Marvelnél és a DC Comicsnál edződött veterán páros korábban Amerika terror elleni háborúját és Che Guevara életét is képregényesítette, de ezúttal még a korábbiaknál is szigorúbban kellett a tényekhez ragaszkodniuk. A fülszöveg szerint nemcsak a sztori stimmel, de a rajzok is hitelesek, mivel a Frank család régi fényképeinek rekonstruálásával készültek.

false

Sok kockázatot tehát nem vállaltak Jacobsonék, a képi világ kimért és tisztelettudó, a történet pedig precízen követi az eseményeket a Frank szülők házasságkötésétől Anne naplójának utóéletéig. Elsőre talán aránytévesztésnek tűnhet, hogy a család háború előtti hétköznapjainak bemutatására közel annyi oldal jut, mint a rejtekhelyen töltött évekre, de pont ezeknek a banális pillanatoknak a felvillantása nyújthat új perspektívát. A képregény igazi célközönségét persze azok jelentik, akik itt találkoznak először Anne Frank nevével; könnyen és gyorsan fogyasztható oktatási segédanyagként nem is okoz csalódást a dolgozat.

Fordította: Juhász Viktor. Ulpius-ház, 2014, 158 oldal, 3499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.