Könyv

Egy banánköztársaság bukása

Mario Vargas Llosa: Vad idők

Kritika

Banánköztársaság – ezt a szót jobbára csak átvitt értelemben használjuk az eltorzult gazdasági-társadalmi berendezkedésű, nagyhatalmi érdekek hálójában vergődő országocskákra, alig gondolva azokra a kicsiny közép-amerikai államokra, amelyek tényleg szinte kizárólag a banánexportjukból tartják fenn magukat.

Vargas Llosa új regénye az egyik ilyen igazi banánköztársaság, Guatemala kérészéletű demokratikus kísérletének kegyetlen eltiprásáról szól. A fikció és a valóság határán mozgó, súlyos politikai üzenetet hordozó könyv az 1950-es években játszódik – számos utalással a jelenkor nemzetközi viszonyaira.

A regény mottója Winston Churchilltől való: „Hetvenkilenc éves koromig soha nem hallottam erről a Guatemala nevű nyavalyás helyről.” A magyar olvasó alighanem hasonló előítélettel veszi kézbe a könyvet. Az első benyomás ez: sosem látott, sosem hallott helyszíneken megjegyezhetetlen nevű latin-amerikai politikusok, intrikusok, katonák, kémek és kegyencnők kavarognak áttekinthetetlenül bonyolult viszonyokban. Idővel aztán – ahogy ez a nagy epikus alkotásokban lenni szokott – magunk is egyre biztosabban mozgunk Közép-Amerika távoli térségeiben. A több szálon futó, sokszereplős, időfelbontásos regényfolyam magával ragad.

 

Politikának álcázott bűnözés

Dióhéjban a lényeg ez: Guatemalát kezdetben az észak-amerikai United Fruit Company irányította. A „Gyümölcsbolt” gúnynevű, hírhedt kereskedelmi társaság egyetlen fillér adót sem fizetett Közép-Amerikában, ahol nemcsak banánt termeltetett, hanem földeket, földbirtokosokat, minisztereket és államelnököket is megvett. A lakosság 70 százaléka nincstelen, írástudatlan, félpogány indián volt. A II. világháború után azonban – amikor az egész világ változóban volt – Guatemala demokratikus érzelmű elnökei úgy képzelték, hogy náluk is elérkezett a modernizáció ideje. Az 1945-ben hatalomra került, zavarosan idealista Juan José Arévalo és utódja, az 1950-ben beiktatott Jacobo Árbenz elnök tétova próbálkozásokat tettek arra, hogy felszámolják a feudalizmust, és hazájukat liberális, kapitalista demokráciává alakítsák át. Árbenz földhöz juttatta a nélkülöző tömegeket, és az is fölmerült benne, hogy a „Gyümölcsbolt” akár némi adót is fizethetne, miként azt az Egyesült Államokban az összes vállalat teszi.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.