Angela Merkel nagyon csúnyán nyilatkozott Magyarországról – Vajon mi lesz a magyar kormány ellenlépése?

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. augusztus 27.

Külpol

Semmi, de attól még érdemes figyelni arra, miket mondott a magyarok menekültellenességéről a német kancellár.

Az biztos, hogy a németekkel nem mer úgy keménykedni az Orbán-kormány, mint tette azt a napokban a hollandokkal, mindenesetre Angela Merkel egy vasárnap közölt interjúban nem zengett éppen dicshimnuszokat Magyarországról. A kancellár a Welt am Sonntag című lapban közölt interjúban – amelyet az MTI is szemlézett – elmondta, mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a menekültügyet uniós szinten szabályozó „régi dublini rendszer” nem bírja tovább a terheket. Nem lehet elfogadni, hogy minden terhet Olaszország és Görögország viseljen, csak azért, mert földrajzi fekvésük miatt hozzájuk érkeznek meg az EU-ba igyekvő menekültek.

Angela Merkel szerint „szolidárisan el kell osztani a menekülteket a tagállamok között”, és az elosztásnál ugyan természetesen figyelembe lehet venni az adott tagállam gazdasági erejét, a munkanélküliséget és más tényezőket, de „nincs rendben”, hogy „egyes országok” teljes mértékben elzárkóznak, és egyetlenegy menekültet sem hajlandók befogadni. A befogadás megtagadása „ellentétes az európai szellemiséggel”, de „le fogjuk győzni”, ehhez „türelem és kitartás kell, de sikerülni fog”.

Igazi úriember!


Fotó: Sióréti Gábor

A fenti utalások után az interjú során meg is nevezi Magyarországot: az itthon 2015. szeptember elején történtekkel kapcsolatban rámutatott, hogy Németországba már augusztus végéig mintegy 400 ezer menedékkérő érkezett, és a szövetségi belügyminisztérium augusztus közepén adta ki előrejelzését, miszerint az év végéig 800 ezren érkezhetnek. Végül 890 ezren jöttek, vagyis a prognózis „nagyon precíz volt”. Így amikor 2015. szeptember 4-én a magyar–osztrák határ felé gyalogoló emberek ügyében kellett döntést hozni, „az emberek sorsát tartottam szem előtt, de összességében tisztában voltam a (menekültügyi) helyzettel” – mondta Merkel.


Akkor arról kellett határozni, hogy a korábban vonaton és busszal érkezett 400 ezer fő után „azokat az embereket is beengedjük-e, akiket Magyarország egyszer csak nem engedett felszállni a vonatokra, hanem megtévesztették őket, és ezért ezrével elindultak gyalog Ausztria és Németország felé”, vagyis egy „humanitárius katasztrófa elhárításáról” volt szó.

A német kancellár azt is megjegyezte: korábban hibáztak azzal, hogy Németország a megelőző években túlságosan ragaszkodott a dublini rendszerhez, és nem figyelt eléggé arra, hogy a szíriai polgárháborúból és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet terrorja elől Irakból elmenekült emberek „borzalmas” helyzetbe kerültek, mert csökkentették az ellátást a libanoni és jordániai menekülttáborokban, sok gyerek évekig nem tudott iskolába járni, a családok megtakarításai elfogytak, és így végül kialakult az EU felé irányuló menekülthullámhoz vezető szükséghelyzet.

Angela Merkel szerint most már helyben, a származási ország térségében kell segíteni a menekülteknek, és törekedni kell a menekülésre késztető okok megszüntetésére, méghozzá nemcsak Irakkal és Szíriával, hanem az afrikai országokkal kapcsolatban is.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.