8,6 milliárd forintot fizet a kormány az újabb Seuso-kincsek kompenzációjáért

  • narancs.hu
  • 2017. július 12.

Kultúra

Nem vette meg az állam a kincseket, mert akkor el kellett volna ismernie, hogy annak nem ő volt a törvényes tulajdonosa. Pedig… Ezért csak úgynevezett kompenzációt fizet.

Szerda délután Orbán Viktor személyesen jelentette be a Parlamentben, hogy a Seuso-kincs néven ismert késő római ezüstkészlet újabb hét darabjának „visszaszerzésével” a teljes ismert leletegyüttes hazatért.

false

 

Fotó: MTI

„Kötelességünket teljesítettük, és visszaszereztük a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját” – fogalmazott szerdán Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzátette, hogy „a kormány álláspontja, hogy a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincseinknek, a »családi ezüstnek« Magyarországon van a helye”.

A Seuso-kincsek visszaszerzését eredményező, többéves tárgyalássorozat Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányításával zajlott, a magyar felet főtárgyalóként Baán László múzeumigazgató képviselte.

Baán László az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország sosem mondott le a leletegyüttes tulajdonjogáról, ezért az elmúlt években folyamatosan tárgyalt a most hazatért műtárgyakat őrző Marquess of Northampton családi alapítvánnyal, amely – a Wilson család alapítványával történt 2014-es repatriálási megállapodáshoz hasonlóan – nem tette vitássá, hogy a kincsek törvény szerinti tulajdonosa Magyarország, és csak a kincsek megszerzése, őrzése és tudományos földolgozása költségeinek kompenzálására tartott igényt.

Baán hangsúlyozta, hogy Magyarország a tárgyalások eredményeként – ugyanúgy, mint 2014-ben – most sem vételárat, hanem kompenzációs díjat fizetett a Seuso-kincs hét darabjáért a leletegyüttest eddig birtokló személyeknek. Három évvel ezelőtt 15 millió, most pedig a leletek még értékesebb darabjaiért 28 millió eurót (mintegy 8,6 milliárd forintot) csengettek ki.

A műtárgyak augusztus végéig ingyenesen láthatók a Parlamentben – közölte az MTI-vel Baán László főigazgató.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.