8,6 milliárd forintot fizet a kormány az újabb Seuso-kincsek kompenzációjáért

  • narancs.hu
  • 2017. július 12.

Kultúra

Nem vette meg az állam a kincseket, mert akkor el kellett volna ismernie, hogy annak nem ő volt a törvényes tulajdonosa. Pedig… Ezért csak úgynevezett kompenzációt fizet.

Szerda délután Orbán Viktor személyesen jelentette be a Parlamentben, hogy a Seuso-kincs néven ismert késő római ezüstkészlet újabb hét darabjának „visszaszerzésével” a teljes ismert leletegyüttes hazatért.

false

 

Fotó: MTI

„Kötelességünket teljesítettük, és visszaszereztük a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját” – fogalmazott szerdán Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzátette, hogy „a kormány álláspontja, hogy a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincseinknek, a »családi ezüstnek« Magyarországon van a helye”.

A Seuso-kincsek visszaszerzését eredményező, többéves tárgyalássorozat Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányításával zajlott, a magyar felet főtárgyalóként Baán László múzeumigazgató képviselte.

Baán László az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország sosem mondott le a leletegyüttes tulajdonjogáról, ezért az elmúlt években folyamatosan tárgyalt a most hazatért műtárgyakat őrző Marquess of Northampton családi alapítvánnyal, amely – a Wilson család alapítványával történt 2014-es repatriálási megállapodáshoz hasonlóan – nem tette vitássá, hogy a kincsek törvény szerinti tulajdonosa Magyarország, és csak a kincsek megszerzése, őrzése és tudományos földolgozása költségeinek kompenzálására tartott igényt.

Baán hangsúlyozta, hogy Magyarország a tárgyalások eredményeként – ugyanúgy, mint 2014-ben – most sem vételárat, hanem kompenzációs díjat fizetett a Seuso-kincs hét darabjáért a leletegyüttest eddig birtokló személyeknek. Három évvel ezelőtt 15 millió, most pedig a leletek még értékesebb darabjaiért 28 millió eurót (mintegy 8,6 milliárd forintot) csengettek ki.

A műtárgyak augusztus végéig ingyenesen láthatók a Parlamentben – közölte az MTI-vel Baán László főigazgató.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.