„Ez volt a minimális kompromisszum” – mondta Hoppál Péter kulturális államtitkár egy tegnapi háttérbeszélgetésen arról, hogy egy törvénymódosítás jóvoltából jövőre már a Magyar Művészeti Akadémia adja a legnagyobb mecénás szervezet, a Nemzeti Kulturális Alap kurátorait.
Az államtitkár kérdésünkre megerősítette, Fekete György, az MMA elnöke egy évvel ezelőtt jóval vérmesebb követelésekkel lépett fel. A Narancsnak arra a felvetésre, hogy számos szakmai szervezet, köztük az ellenzékinek épp nem mondható Magyar Írószövetség is kifogásolta a döntést, azt válaszolta az államtitkár, hogy már tárgyalni hívta őket. Arról, hogy miért nem korábban tette ezt – a szervezetek épp azt kifogásolták ugyanis, hogy egyeztetések nélkül döntött a kormány –, nem beszélt az államtitkár.
| ||
Ujjé!
A Liget Budapest projektről azt mondta: „Maradéktalanul optimista próbálok maradni.” Majd hozzátette: „15 milliárd forintot költöttünk eddig a projektre, nem fordulhatunk vissza az egyirányú utcába.” Hangsúlyozta azt is, hogy a zöld felület 5 százalékkal nőni fog, a Liget megújul, az új múzeumokra szükség van, s a kritikus hangok ezért elsősorban politikai motivációjúak.
Hoppál Péter elárulta az is, hogy két múzeum élén is váltás lesz: a Nemzeti Múzeumban Csorba László, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) pedig E. Csorba Csilla mandátuma lejár, s mivel elérték vagy hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt, ők nem indulnak a pályázatokon. A Nemzeti Múzeum vezetésére december 5-ig, a PIM igazgatására december 16-ig lehet pályázni. A Nemzeti Múzeummal kapcsolatos kavarásról itt olvashat.
Molyok
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) költözése kapcsán úgy tűnik – legalábbis átmenetileg –, győzött a józan ész. Ugyan Lázár János nemrég azt jelentette be, hogy a Nemzeti Múzeum mögött, a Magyar Rádió területén épül fel az új nemzeti könyvtár, illetve a 30 milliárdosra becsült beruházás megtervezésére ötletpályázatot ír ki a kormány. Ehhez képest Hoppál most azt jelentette be, hogy az OSZK jelenlegi, Budavári Palotában található székhelyén gépészeti, és főleg informatikai fejlesztéseket hajtanak végre. Az összeg nagyságáról nem beszélt, de az intézmény főigazgatója lapunknak adott interjújában egymilliárdos gyorssegélyt kért a kormánytól.
Az OSZK informatikai rendszere valóban katasztrofális állapotban van, amiről szintén beszélt a főigazgató a lapunknak, mondván, a már digitalizált tartalmak is veszélyben vannak. Hogy az OSZK fejlesztésébe fog a tárca, azt is jelentheti, hogy a költözés valójában nincs napirenden. Ráadásul Hoppál szerint is csak 2018 után kezdődhet meg a beruházás…
Az OSZK új archiválási raktárat is kap, azaz olyan biztonságos épületet, ahol a már digitalizált példányokat őrizhetik. E 3,5 milliárd forintra becsült beruházás az államtitkár szerint már 2018 előtt elkezdődhet.
Hoppál Péter beszélt arról is, hogy végre rehabilitálják a Nemzeti Múzeum kertjét, erre ötletpályázatot írnak ki, és 300 millió forintos forrást biztosítanak. A magyar történelemben és kultúrtörténetben kiemelkedő helyet elfoglaló Múzeumkert, a Muzi ma meglehetősen elhanyagolt állapotban van, egyik része murvával felszórt parkolóként üzemel.
Lesz itt meló!
Hoppál Péter a tárca egyik legnagyobb sikerének a kulturális közfoglalkoztatási programot nevezte, melyből immár a negyediket indítják a Belügyminisztériummal karöltve. Jelenleg 6100 érettségizett vagy diplomás közfoglalkoztatott dolgozik országszerte kulturális intézményekben: könyvtárakban, művelődési házakban, múzeumokban. A következő ciklusra 4500 szervezet több mint 13 ezer fő munkaerőt igényelt. Ezen igényeket valamelyest figyelembe véve már 7700 fő fogja megkezdeni a munkát, több mint 2000 településen. Hoppál szerint azért is sikeres a program, mert a közfoglalkoztatottak 20 százaléka a program közben, részben annak segítségével, vissza tud térni a valóságos munkaerőpiacra.
Aprítás tejbe-vajba
Az államtitkárság másik sikeres projektjének azt nevezte, hogy a jövőre lejáró tao-törvényt ismét sikerült jóváhagyatni az unióval, változatlan formában. Kérdésünkre, hogy miért nem használták fel a lehetőséget arra, hogy az égbekiáltó visszaéléseket – melyekről itt olvashat – orvosolják, Hoppál Péter azt válaszolta, céljuk elsősorban az volt, hogy az uniót meggyőzzék a törvényről, ezért inkább „nem bolygattuk a problémákat”. Ismeretes, egy kis ügyességgel akár könnyűzenei koncertek után is igénybe lehet venni a jegybevétel 80 százalékát jelentő támogatást. Számos együttes pedig irreálisnak tűnő jegybevételt számol el: Román Sándor együttese, az ExperiDance-t működtető Rivalda Stúdió például 1200 előadás jegybevétele után igényelt 2 milliárd forintnyi taót, holott az együttes honlapján mi csupán 212 előadást számoltunk össze az adott évben. Hoppál szerint többek között az ominózus eset miatt döntöttek úgy, hogy maximálják az igénybe vehető tao összegét, ez 1,5 milliárd forint. Román Sándoréknak, ha kicsit meg is kell húzni a nadrágszíjat, de azért lesz mit a tejbe aprítani.
