MaNcs, X. évf. 39. szám, (1998.09.24.) (1998-09-24)
Ahogy egyre több az ősz hajszálam, egyre kevésbé érdekel: S. Lajos üzleti élete, P. Béla nyolc napon túl gyógyuló világnézete, az ÁSZ-jelentés szerint jogtalan Fidesz-MDF-székházjuttatás, az FTC kisgazdásítása, de még az is, hogy a fél Fidesz-frakció megtapsolja ifj. H. Lóránt nemzetiszocialista virtuális püspököt. Nézzük azt, ami konkrét, tehát zsebre megy.
Soros György, a híres spekulátor, közíró és az instabil pénzügyi helyzetű fejlődő és fejlett gazdaságok valutáinak megrontója, illetve a nevezett helyzetben lévő kormányok esküdt ellensége (és még sorolhatnám) azt írta egy könyvében, hogy gyerekkorában azt képzelte, ő Isten. Végigtekintve életművének fontosabb állomásain (a világ tőzsdéinek mozgatása, valutaválságok kiváltása és gazdaságok erejének megingatása, valamint az így keletkező nyereség modern kori Robin Hoodként humanitárius célokra való fordítása), az ember egy sajátos divina commedia szemlélőjének érzi magát. Ugyanakkor nehéz nem összekapcsolni ezt a sajátos mindenhatóságot Voltaire, a maga idejében hasonlóan ellentmondásosan megítélt filozófus híres gondolatával, amely szerint ha Isten valóban mindenható volna, akkor tudna egy követ teremteni, amit saját maga sem tud felemelni. (E sorok visszatérő olvasói minden bizonnyal kitalálták, hogy az ilyetén filozófiai frappantériára mindig is gerjedtem.)
Kedves olvasó, ne hagyd magad megtéveszteni holmi látszatoktól, amit itt olvasol, azt nem olvasod igazán, hiszen a jelek, amelyek a szemed előtt vannak, csak betűknek látszanak. Most, ha nem vennéd észre, pusztán vizuális jeleket használok, amelyek véletlenül éppen egybeesnek az írásban közönségesen használt betűkkel. Ez itt most egy betűkből álló kép, ha nem vennéd észre, amelynek mindössze az a célja, hogy a fekete és fehér mintázatok egyformaságain, párhuzamosságain, ellentétein és változásain kóboroljon a szem, hogy nézd kicsit távolról is (így ni), és élvezd a monotónia és véletlenszerű váltakozás érdekes ritmusát. Ezek a betűk nem nyelvi, hanem vizuális üzenetet közvetítenek, képről, nem szövegről van szó. Ha tehát az van ideírva, hogy Pokol Béla hülye, akkor ez nem tényállítás, de nem is vélemény, hanem pusztán része ennek a képnek, ily módon nem helyreigazítható. Nagyot tévedsz, ha azt hiszed, hogy a fenti állítás jelent valamit, hiszen nem is állítás, pusztán vizuális jelek egymásutánja, amelyekből csakis a te piszkos fantáziád olvas ki bármiféle, természetes nyelvre lefordítható jelentést. Ez az írás, idáig, tehát puszta ornamentika, szöveg-kép, kicsit Apollinaire, kicsit a koncept art jegyében, erre fogunk rászokni, ez lesz az új magyar művészi kifejezésforma, forradalmasítjuk a vizualitást.
Rómában 160 állam képviselői 1998. július 17-én hivatalosan pontot tettek annak az államközi egyezménynek a végére, amely egy állandó nemzetközi büntetőbíróság felállításáról szól. Az utókor majd eldönti, hogy a határozat - beleértve az új intézmény alapokmányát - valóban a paradigmaváltás beköszöntét jelenti-e a nemzetközi viszonyokban. Avagy pusztán a George Bush amerikai elnök által 1991-ben bejelentett új nemzetközi rend létre nem jöttének szolgál egyik, átütő erejű bizonyítékaként történész utódaink vitáiban. A 160 állam közül 120 a határozat mellett, 7 pedig ellene szavazott; 21 küldöttség tartózkodott. A nemmel szavazók között volt Irak, Líbia, Kína, valamint - csöppet sem meglepetésként - az Amerikai Egyesült Államok (további nemmel szavazók: Katar, Izrael és Jemen). Szeptember 1-jén David Scheffer nagykövet, az USA külügyminisztériumának háborús bűnökkel foglalkozó különmegbízottja Hágában megerősítette, hogy Washington - a szöveg hiányosságai miatt - a római egyezmény felülvizsgálatát szorgalmazza. Azzal viszont minden valamirevaló háborús bűnös kortársunk tisztában van, hogy Amerika nélkül - és még kevésbé ellenére - nemzetközi büntetőbíráskodás nehezen képzelhető el. De ne vágjunk a dolgok elejébe.
Kár a gőzért, pestiesen szólva, ugye, a magyar futballnak nevezett kóros tünetegyüttesről már eddig is a megengedettnél, célszerűnél és értelmesnél jóval több betű lett leírva. Ezért most avval nem is foglalkozunk, csupán érintőlegesen, bemelegítés gyanánt. Komoly ember evvel már nemigen törődik, az viszont, ami a múlt szombaton a Megyeri úti UTE-stadionban és környékén történt, aktívabb hozzáállásra serkenti a sportág szerelmeseit. Nem kéne mégis inkább kifejezetten betiltani az egészet? Még mielőtt valaki belehal?
Kezdetben vala Schamschula. Mikor már tökmindegy volt, még átadott néhány autópálya-szakaszt. Úgy kellett lefogni az utolsó, kis híján háromméteres szakasz felavatásán.
Négy éve is indult - akkor a kisgazdák és a MIÉP szavazói hiányoztak a győzelemhez. Azóta sok minden változott: az Antall-kormány ipari miniszterét kizárták a KDNP-ből, majd átigazolt a Fideszhez, a kisgazdák pedig az MDF-fel, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel és a Néppárttal közösen támogatják jelöltségét. Az alábbi interjúból kiderül: Latorcai János lényeges szempontnak tartja, hogy kormánypártiként többet tudna kiharcolni a kormánynál a fővárosért.
Hobo arcaiImmár ötödik alkalommal rendezték meg a magyarországi Rolling Stones Fesztivált, nem hiányozhatott természetesen Földes László sem, aki szinte közvetlenül Mick Jagger után fejest ugrik Vlagyimir Viszockij bőrébe: Adjatok a kutyáknak húst címmel szeptember 25-26-án a Merlin Színházban mutatja be a legendás orosz kolléga dalait.Lou Reed a Fehér Házban Václav Havel kérésére Lou Reed szórakoztatta a vendégeket a Fehér Házban, a cseh elnök tiszteletére rendezett vacsorán. A műsor egyik pontján a Clinton és a Havel család is fellépett a színpadra, Havel dedikáltatta is Lou Reeddel az énekes Prágában nemrég megjelent kottáit.U2: 50 milliós szerződés Három best of-albumra szóló, 50 millió dolláros szerződést írt alá a U2 és a PolyGram: az első részlet novemberben várható The Best Of U2 Volume One 1980-1990 címmel, mellette várható egy kislemez B oldalakat tartalmazó válogatás is.
Személyautók gyártása kezdődik 1999 januárjában az Ikarusban, nyilatkozta Széles Gábor, a részvénytársaság elnöke. Ráadásul nem is egy, hanem mindjárt három típussal szeretnének megjelenni a piacon, egy taxisoknak, vállalkozóknak szánt járművel, egy családi kocsival, valamint egy törpeautóval. A tervek szerint ezek a kocsik lényegesen olcsóbbak lennének, mint a hasonló kategóriájú más típusok. Hogy mennyire vehetjük komolyan Széles Gábor kijelentéseit, alig három hónap múlva kiderül.
Újabb mulasztásos alkotmánysértés terheli az Országgyűlés lelkiismeretét: szeptember 1-jén lépett hatályba az Alkotmánybíróság néhány házszabályi rendelkezést megsemmisítő ítélete. A hézagok pótlása látszólag technikai jellegű feladatot rótt a Házra, ám hamar kiderült, hogy a probléma újabb erőpróba ürügyéül szolgál a koalíció és az ellenzék számára.
Miközben az ellenzék új médiaháború fellobbanásától tart, a jobboldali értelmiség meg emiatt vádolja őket új kultúrharccal, a kormánypártok az általuk is rossznak tartott médiatörvény betűjét őrzik-védik kínos precizitással. Nem is csoda. A slendriánul megfogalmazott jogszabály most hosszú évekre bebetonozhatja a jobboldali többséget a médiakuratóriumokban.
A parlamentben is szó esett szeptember 6-áról, arról a vasárnapról, amikor ismeretlenek támadtak a presszóban és az utcán tartózkodó vértesacsaiakra, valamint egy pékség dolgozóira: Kelemen András MDF-es frakcióvezető-helyettes napirend előtt intézett kérdést Pintér Sándor belügyminiszterhez azt kifogásolva, hogy a rendőrök későn szálltak ki a helyszínre. Kelemen attól is tart, hogy az ügy etnikai feszültséghez vezethet. A falu megleckéztetését egyébként állítólag egy hiúságában sértett strici rendelte meg.
Albánia az egyetlen olyan rendszerváltó ország, ahol effektíve polgárháború van, vagy legalábbis valami hasonló szokott néha lenni. Albániában ugyanis nem az a helyzet, hogy lakói, mert különféle etnikai csoportokhoz tartoznak, szét akarnák szedni kisebb országokra. Nem. Albániában mindenki többé-kevésbé albán, és mégis lő a másikra, ha ideje engedi. Albánia elsősorban ideológiai repedés mentén hasadt ketté, és ez azért még ebben a borult Ká-Európában sem mindennapi eset.
Korlátlan időre szóló, de legalább hat hónapig tartó tűzszünetet kínáltak fel a spanyol kormánynak a baszk szélsőségesek - bár nyugodtan mondhatjuk őket terroristáknak is. Ez rendben volna, bár nem igazán világos, pontosan mit kellene Madridnak cserébe teljesítenie.
Nem tudni, puszta véletlen-e, vagy netán a műkincspiaci fellendülés fuvallatát érezték meg szerkesztők és kiadók, mindenesetre tény, hogy néhány héten belül kettővel több folyóirat próbálja majd megszólítani a szépművészetekre fogékony polgárok "tömegeit", mint amennyi néhány héttel ezelőtt tette.
Az nincs, hogy pont, de ezek a dolgok történtek. (Történni, mondom a nagy német költővel, mi az?) Na, ezt írtam le: "Még ha nem lehetek is egyedül, itthon jóval jobb, mint másutt, ott túl rideg, elszánt, nagyon kell valamit csinálni, vagy mit vagy ott, akkor." Elment: moziba menni, rockot hallgatni (eseménysorát követni), némely élvezetekre vágyón gondolni, cigarettázni, olvasni (kivétel újság, hetilap, folyó), elment a ló (!!), elment a nagyobb városjárás, elment (a pénzzel együtt) minden aktívkodás pénzügyekben, elment a műfordítás (munkanélküli lettem, bár ilyen már volt), elment az igyekezet vágya, hogy ez ellen - vagy bármi ellen - bármit is tegyek. Jött viszont: sportra figyelés, házi dolgokból a magam/magunk 27 éve játszott Nagy és Kisebb Koala Kártyabajnoksága, néha egy kis negyedórát a régi tornakönyveket bújom, megerősödött megint, hogy "madaraink". Van: a nap bizonyos másfél-két óráján kívül nem óhajtok (alig is bírok) bárhová menni, elviselhetetlennek tartom, hogy bármi találkozót bármikorra megbeszéljek, évekkel előre is idegesít (tűrhetetlen) az ilyesmi. Ennek ellenére lesz ez-az, de jószerén magam elől is eltagadom, legyen meg, aztán felejtsük el.
Magyar-angol nagyszótár; Országh László-Magay Tamás: Angol-magyar nagyszótár
Van az úgy, hogy elhal egy távoli rokon, az ember bele se gondol, néhány kellemetlen, nejlonruhákba izzadt vasárnapi zöldbableves és madártej emlékét talán jobb föl se idézni, csak kis görcs a gyomorban meg egy váratlan összeg, örökség. Ahhoz kevés, hogy adósságaink rendezéséhez akár hozzá is lássunk belőle, ahhoz képest meg, mi naponta cincog a zsebben, sok. Ugye olyan összeg meg nincs is, amiből megváltoztathatnád életed, ám e probléma nem is ide tartozik. Ilyenkor fogja a lét a lét foglya, és bemegy egy utazási irodába, befizet egy távoli, úgymond egzotikus útra szóló csoportos izére, a lehetőségek korlátozott volta miatt persze egymagának, hiszen a felebarátok cserbenhagyásához még villamosra sem muszáj szállni, az ilyesmit meg úgy is megértik, ha észreveszik - hiányunkat és a távolságot. Pár nap csendes rettegés, hogy kik között kell majd három hétig szociábilisen viselkedni. Oszt, uccu.
Jelezném már az elején, hogy érintve vagyok a dologban, amennyiben egy rövid jelenetben szerepelek ebben a filmben. Elfogult is vagyok, pozitívan, és nemcsak amiatt, mert szerepelek a filmben, hanem mert a film alkotói jó cimboráim. Úgyhogy aki nem akar egy elfogult kritikát olvasni az Országalmáról, az most rögtön térjen át A csahos fenevad című alkotásról szóló recenzió tanulmányozására, mindjárt itt a szomszéd oldalon.
A Baloldali Ifjúsági Társulásról (BIT) sokféle információ kering a hazai közéletben. Vannak, akik a legtörekvőbb magyar ifjúsági szervezetet vélik benne felfedezni, mások szerint csak az MSZP zászlaját lengetik. A BIT a hét végén rendezte meg jubileumi évadzáró táborát Tatán, a Narancs pedig kihasználta az alkalmat, és a helyszínen járt utána a dolgoknak.
Azbesztruhás, gázálarcos aknakeresők a főtéren, Silicon Graphics szilíciumerőműre komponált virtuális boszniai horrorshow a Jövő Múzeuma alagsorában, embervadászatra programozott robotkamerák a kortárs művészeti kiállításon és laptopon molyoló zapatista hackerek a CNN veterán haditudósítójának előadásán. Tűzálló üveg tetejű, indusztriál-technótól dübörgő vasúti kocsikból izzó acélba bámuló, betépett, napszemüveges médiacsorda a linzi vasöntöde ipari vágányán éjfél után - egy máskor csendes felső-ausztriai iparvárosban kitört az infoháború: művészek, teoretikusok és technológusok hordták össze e témával kapcsolatos vízióikat intenzív médiaérdeklődés közepette.
