Film

A sértés

  • 2018. december 22.

Mikrofilm

Egy erkélyről az utcára csöpög a víz. A tulaj nem hagyja megjavítani, mire a picsába küldik… Pimf torzsalkodás fajul, többszörös áttétek után, ádáz ellenségeskedéssé, utcai zavargássá. Rosszmájú beszólásból tör fel a mélyben mindig is ott szunnyadó gyűlölet, megbánt tettlegességből lesz a nyílt, tömeges erőszak. A libanoni Oscar-jelölt produkció feszültsége addig tart, amíg ez a folyamat kibontakozik. Amíg kölcsönösen sértett embereket látunk, akikről nem tudjuk, de érezzük, hogy nem csak saját indulataik foglyai, de talán generációk sérelmeit és sérüléseit, elfojtott haragját hordozzák. A keresztény gyűlöli a betolakodónak tekintett palesztint, a palesztin gyűlöli az őt kiközösítőket, de a muszlimok maguk közt is találnak ellenséget, és persze mumusként ott vannak még a zsidók is.

Addig jó a film, amíg mindez a tengernyi keserűség személyes. Amíg az elmaradt, sőt újabb inzultussá fajuló bocsánatkérés a bírósági tárgyalóteremig jut. Amíg azt látjuk, hogyan akarja a média, a különféle pártok és a véleményformálók egyike-másika saját pecsenyéjét sütögetni a két lúzer kölcsönös gyűlöletének tüzénél. Ám a film a tárgyaláson fennkölt fordulatot vesz, tanúk s az inzultustól független, zavaróan direkt, múltbéli motivációk beidézésével átalakul történelemórává. Az elszabadult gyűlölet pont azért rettenetes, mert nem kell hozzá közvetlen érintettség – ám itt a szereplőket konkrétan is kapcsolatba kell hozni Libanon történelmének emblematikus eseményeivel. A valóságos drámát felváltják a megbékélés szükségességét taglaló szónoklatok.

Forgalmazza a Mozinet

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.