Ferenc pápa fennakadt a magyar kerítésen

  • narancsblog
  • 2015. október 2.

Narancsblog

Most már igazán senki nem mondhatja, hogy a kerítés megépítése értelmetlen volt: lám, a katolikus egyházfőt például megakadályozza benne, hogy Magyarországra jöjjön.

„Elvághatta egy időre magát a magyar politikai és egyházi vezetés a római katolikus egyház feje előtt, ezért elmarad Ferenc pápa magyarországi látogatása” – írja a Bors, és egyben felidézi, hogy 2013-ban Áder János vatikáni látogatása során hívta meg a pápát Magyarországra. Áder diadalmasan világgá kürtölte, hogy – mint az MTI akkor fogalmazott – „Ferenc pápa a megbeszélésen elfogadta az államfő javasolta magyarországi látogatás 2016-os időpontját”. A Vatikán szóvivője persze rögtön sietett leszögezni, hogy „a szentatya 2016-os programjait természetesen még nem állították össze, ezért korai lenne a magyarországi látogatás pontos időpontját megjelölni”. Mindezzel együtt, ha Áder ezt be merte jelenteni, akkor elég konkrét ígéretet kaphatott. De ebből nem lesz semmi: a pápa 2016-os programja már ismert, és Magyarország nem szerepel benne.

Áder 2013-as látogatása - középen Semjén Zsolt térdel

Áder 2013-as látogatása – középen Semjén Zsolt

Fotó: MTI

Az okokat természetesen csak találgatni lehet, de nem véletlenül gondol mindenki rögtön ugyanarra. Magyarország menekültellenes politikája éles ellentéte a pápa menekültpárti álláspontjának, és a populista és embertelen szólamokat hangoztató kormány mellett a vele szorosan együttműködő magyar katolikus egyház is kompromittálta magát. Nemcsak Ferenc pápa konkrét kérését tagadták meg (mármint hogy minden plébánia fogadjon be egy menekült családot), hanem az elesetteknek általában sem nyújtottak segítséget kellő időben és elvárható mértékben. (Ahogy Erdő Péter bíboros felejthetetlen módon megfogalmazta: ők „inkognitóban” tették a dolgukat.) Nem a legfontosabb, de talán a legbeszédesebb momentuma volt ennek a pár hónapnak, amikor Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök nyíltan kijelentette, hogy ő Orbán Viktorral teljes mértéken egyetért, Ferenc pápának viszont fogalma sincs a menekültkérdésről. Múlt havi szerkesztőségi cikkünkben részletesen méltattuk Kiss-Rigó példaértékű püspöki szolgálatát, különös tekintettel a Lázár János kampányrendezvényén elmondott beszédre, Orbán Viktor stadionjának felszentelésére és a fideszes oligarchák alkalmazásában mutatott buzgóságára.

Fel nem foghatjuk, miért nem akarja megtisztelni jelenlétével a pápa ezt a díszes gyülekezetet!

Ferenc egyébként a múlt héten azt találta mondani, hogy „Köztudott, mi lesz a falak végső sorsa. (…) Minden fal leomlik: ma, holnap vagy száz év után.” A migránsok és menekültek világnapjára írt üzenetében meg egyenesen olyanokat állít, hogy „A bibliai kinyilatkoztatás az idegen befogadására ösztönöz azzal a bizonyossággal, hogy ezáltal megnyílnak az ajtók Isten előtt, és a másik személy arcában megjelennek Jézus Krisztus vonásai”.

Ezen a ponton viszont már jobb lesz, ha odafigyel ez a Ferenc, mert azt még csak-csak elnézte neki a jóságos Orbán Viktor, hogy a halálbüntetés kérdésében nem követte az ő bölcs tanítását, de ha a katolikus egyházfő továbbra is negligálja a keresztény Európát védelmező miniszterelnökünk álláspontját, akkor Orbán Viktor szempillantás alatt leleplezi, hogy nem a katolikus emberek véleményét képviseli, Szijjártó pedig berendeli a vatikáni nagykövetet, és lehordja a szentatyát a sárga földig. Majd megtanulja a pápa, hol lakik az Úristen!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.