Narancsblog

Stohl András nem tudhatja, hogyan udvarol egy úriember

szerző
narancs.hu
publikálva
2017. okt. 24., 17:30
kommentek
29
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Ez egy nagyon nehéz ügy.

Tíz napja, amióta Sárosdi Lilla kiírta Facebookra húsz évvel ezelőtti történetét egy rendezőről, aki szexuálisan zaklatta, sokan sokféleképpen nyilvánítottak véleményt. A később megnevezett rendező, Marton László rövid közleményben tudatta álláspontját, miszerint a színésznő állításai minden valóságalapot nélkülöznek, ezért megteszi a megfelelő lépéseket. Erre azóta sem került sor, jelentkezett azonban több (Sárosdin kívül szám szerint hét) áldozat, akik ugyancsak Marton ellen vallottak. A Vígszínház is kiadott előbb egy semmitmondó, majd az áldozatok mellé álló közleményt, Eszenyi Enikő pedig azt mondta: „Jómagam 35 éve dolgozom a Vígszínházban, amelynek 2009 óta vagyok az igazgatója, ez idő alatt nem értesültem ilyen vagy ehhez hasonló esetről.”

A hivatalosnak mondható reakciók mellett sok közéleti szereplő is megnyilvánult az ügyben. Néhány órával ezelőtt például Oroszlán Szonja színésznő osztotta meg Facebook-oldalán gondolatait az ügyről. Ebben kifejti, idén volt negyvenéves, és soha semmilyen inzultus, szexuális bántalmazás vagy zaklatás nem érte a pályáján, sőt dolgozott együtt Marton Lászlóval is, és semmi olyan „üzenetet” nem kapott tőle, amitől rosszul érezte volna magát. Eddig nincs is semmi gond, hiszen az éremnek két oldala van; ha valaki jót tapasztalt mind a színészi pályán, mind Marton Lászlóval való munkája során, azt mondja is el a nagyközönségnek.

A baj valahol ott kezdődik, amikor Oroszlán Szonja azt írja: „Végtelenül egyszerű. Ha egy férfi tiszteletlenül közeledik és elkezdi a nyomulós dumát, ott kell hagyni, ahol van. A férfiak mondanak dolgokat, de nem kell meghallani. Bólogatni kell, hogy jól van, hallom, amit mondasz, de nem hallom meg. Az ember elmegy a helyszínről, befejezi a beszélgetést.” Vagyis a férfiak ugyan mondanak dolgokat, adott esetben be-beszólogatnak, de nőként ne halld meg, ne kapd fel rá a fejed, hanem struccpolitikát követve bólogass és menj el onnan. Úgy fejezd ki, hogy ez nem tetszik, hogy ez nem oké, hogy szó nélkül eljössz, és ne úgy, hogy aktívan fellépsz, esetleg párbeszédet kezdeményezel a dologról.

Így folytatja: „Ebben a világban, ahol most divat a női emancipáció, most épp meg vagyunk sértődve férfiakra. Most ki lehet adni, bátrak leszünk és lázadunk. De ez csak minket stresszel. Nem ettől leszünk emancipáltak és erős nők, hanem az önmagunkba vetett hitünktől. Igenis tehetünk róla, ha egy férfi félreért minket.” Nos, a női emancipáció nem mostanság jött a divatba és baromira nem arról szól, hogy „meg vagyunk sértődve férfiakra”. A bátorsághoz már van köze, azt jól érzékeli, de van ott talán még némi egyenlőség is. Amihez megint csak hozzátartozik a poszt szerint egyáltalán nem kívánatos párbeszéd, a nem tetszés kinyilvánítása, a problémák értelmes megvitatása.

És hogy egy nő tehet róla, ha egy férfi félreérti? Hogyne, van olyan is. De ha egy gyanútlan fiatal lány beül az általa idealizált férfi kocsijába, ráadásul úgy, hogy nincsenek egyedül, abból nehéz egyből arra következtetni, hogy ez a lány félreérthetetlenül arra utalt ezzel, hogy semmi gond, ha a férfi lehúzza a sliccét előtte. Vannak azért fokozatok.

Ma pedig felkerült egy rövid részlet a Class FM egyik reggeli műsorának a beszélgetéséből, ahol Pataki Zita, Stohl András és Janklovics Péter értekezik az ügyről. Súlyosabbnál súlyosabb mondatok hasítanak az éterben: „nem kell beülni az autóba”, „ennyi idő után mi értelme volt”, „nem történt erőszak”, és így tovább. „Egy úriember így udvarol, hogy beül a kocsiba, aztán azt mondja, adjál rá egy puszit, András?”, kérdezi Janklovics, mire Stohl így felel sóhajtozva: „Nem tudom, nem tudhatom, ez nagyon nehéz.” Ez azért nem tűnik olyan nagyon nehezen megítélhető szituációnak, az udvarlás sokféle lehet, de tízből tizenegyen talán nem sorolnák oda azt, amikor a férfi a hímtagját a nő arca elé tolja és arra kéri, puszilja meg.

Stohl költői kérdésként felveti: „Engem tudod hányan jelenthetnének fel szexuális zaklatással? Neked állandóan megsimogatom a válladat, a hátadat, megfogtam a fenekedet is” – mondja Pataki Zitának, aki erre kedélyesen azt válaszolja: „Én ezt nem is tartom zaklatásnak.” A szexuális zaklatás mindenkinek mást jelent, erről szól a #metoo kampány: van, akit nemi erőszak ért, van, akit megcsókoltak anélkül, hogy akarta volna, és van, akinek az is traumát okozott, hogy valaki egyszer verbálisan bántalmazta. A #metoo kampány lényege az, hogy ezt bárki elmondhassa, hogy el merje mondani, hogy elkezdődjék egy szélesebb körű, társadalmi párbeszéd.

A műsorvezetők a rövid részlet végén azt mondják, azt szeretnék, hogy erről a fontos témáról beszéljenek az emberek, hogy ne bagatellizálják el, és hogy a nők, akiket ilyen jellegű zaklatás ért, bátran ki merjenek állni, hogy igen, őket is, velük is.

Csakhogy a bátor kiállás éppen az olyan megszólalások miatt marad el, az elbagatellizálás pedig éppen azért történik meg, mert rádiók reggeli műsorában vagy a Facebook-oldalakon műsorvezetők, színészek és az utca egyszerű embere legitimálja a nők fenekének simogatását, vagy azért hibáztatja az áldozatot, mert az őt zaklató elkövető úgymond félreérti.

Stohl András Marton László szexuális zaklatási ügyéről

Uploaded by lacitoth91 on 2017-10-24.

 

 

szerző
narancs.hu
publikálva
2017. okt. 24., 17:30
kommentek
29
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 29 blogtalan
    blogtalan
    2017. október 26., csütörtök 08:25
    Stohlról eszembe jutott, hogy ugyan az az ügyvéd védte, aki D.R. színészt, akit feljelentettek nemi erőszak miatt. A védőügyvéd a bíróságon pornószínészek részvételével akarta bizonyítani, hogy amit a feljelentés tartalmazott, az fizikai képtelenség, az erőszak abban a formában nem történhetett meg. Persze a bíró nem engedélyezte, D-t bevarrták vagy 7 évre.
    A kérdés az, hogy van-e mersze bárkinek is kételkedni abban, amit a színésznő elmesélt. Úgy látom nincs. M. egy kényelmes autó hátsó ülésére feltérdelt, és ezt a manővert S. csak akkor vette észre, amikor már M. elővette. Lehet, hogy volt valami, de úgy, ahogy elmesélte, nem eléggé életszerű. Egy bizonyítási eljáráson lehet, hogy elbukna… Tessék csak kipróbálni. De a hímtag egy, a kocsiban ülő ember szemmagasságában legyen!
  2. 28 rworse
    rworse
    2017. október 25., szerda 18:34
    sachs
    "Ti itt mindannyian olyan szövegeket idéztek, ami arra utal, hogy ami történt, az zaklatás, nem pedig nemi erőszak."

    Továbbra is félreérted a nemi erőszak bűncselekmény fogalmát. Nem csak a megerőszakolás nemi erőszak.
  3. 27 sachs
    sachs
    2017. október 25., szerda 17:19
    Ti itt mindannyian olyan szövegeket idéztek, ami arra utal, hogy ami történt, az zaklatás, nem pedig nemi erőszak. Ennél többet mindeddig még a sértettek sem állítottak. A zaklatás is nagyon csúnya dolog, de még sem annyira csúnya, mint az erőszak. Hogy mikortól számít bűncselekménynek, abban nem foglalok állást, mert nem vagyok jogász.
  4. 26 Cheyenne
    Cheyenne
    2017. október 25., szerda 16:55
    A dolognak két következménye van, lehet. Büntetőjogi felelősségre vonás, valamint etikai konzekvencia. A büntetőjogi ügy sem tisztázott, mert az áldozatok nem tettek büntető feljelentést. Személyiség jogi per lehet rágalmazás ügyben, ahol Marton lehet a felperes. Ha veszít, akkor sincs büntetőjogi következménye (jelen helyzetben). De ha veszít, akkor etikai következménye lehet a dolognak. Pl. nem taníthat, nem rendezhet. Még pedig oly módon, hogy a munkaadó károsnak tartja intézményére nézve stb. A közönség bojkottálhatja az előadásait, az intézményeket (színházakat), ahol dolgozik. Ez távolról sem lincselés. Ez morális állásfoglalás. Akit nem zavar az, amit Marton tett, az támogatja továbbra is, megnézi a rendezésit, jól szórakozik. Aki nem tud eltekinteni viselt dolgaitól, az távpl marad, így tiltakozik. A kultúraszerető és kultúraérzékeny társadalmi réteg fog vizsgázni. Aki kívül van ebből, az pedig kommentelhet, nézheti vagy nem Stohlt a TV2-n, attól függően, mennyire akadt ki a tahóságmérője.

    Bár Magyarország annyira tajparaszt ország lett, hogy a tahók nem vesztenek a közönségükből. Ezért nyugodtan lehetnek még tahóbbak..
  5. 25 rworse
    rworse
    2017. október 25., szerda 16:46
    Hadd idézzem a grrr által linkelt Fáy szövegből - kiemelés tőlem:

    "... az igazgató asszony azt állítja, ő erről a Marton-kérdésről sem igazgatósága, sem színésznősége alatt nem hallott. Egyébként sem egy nagy védekezés, hogy az igazgatónak fogalma sincs, mit művel a főrendező a próbákon és a próbákon kívül, DE SAJNA VAN KÖZÖS ISMERŐSÜNK, AKIVEL BESZÉLTEK ERRŐL, MÁRMINT HOGY A FŐRENDEZŐ ÚR ZAKLATJA A SZÍNÉSZNŐKET. Emlékeim szerint ESZENYI ENIKŐ akkor azt MONDTA, hogy Ő maga A KIVÉTEL, AKIT MARTON NEM KÖRNYÉKEZETT MEG. Amit egyébként készséggel el is hiszek. Azt is tudom, hogy valamit mondani kell ilyenkor, de ez így nincs egészen rendben.
    Csak azért mesélem, mert ha valaki azt képzeli, most jött el a tisztázás kora, az eléggé téved, ha egyszer a tisztázás is hazudással kezdődik."

    Az ám,
    hazám.

    Emlékezzünk még a Vígszínház általi első "közleményre"...



    Oszt persze a vége is érdekes:

    "Elégedjünk meg annyival, hogy néhányan a körúton és azon belül minden reggel kicsit idegesen kapcsolják be a számítógépüket, nyugtalanul szörfölgetnek, hogy vajon sorra kerültek-e. Nem? Ma sem? Akkor holnap?"

    Sokan lehetnek e napokban idegesek. De már kezdenek megnyugodni.
  6. 24 rworse
    rworse
    2017. október 25., szerda 16:34
    sachs

    Félreérted a nemi erőszak fogalmát. Lássuk a példákat:
    (Főnökeként) beültetem a csajt a kocsiba hármasban, majd egy félreeső helyen előveszem a faszomat és propagálom neki, hogy "Puszild meg!", majd meg vagyok bántódva, hogy ő erre nem vevő, ez nemi erőszak.
    (Főnökeként) a színházi páholyban odateszem és ott tartom a csaj kezét a nadrágomon a rendezésem bemutatója alatt, ez nemi erőszak.
    Satöbbi.
    Nemi erőszak. Bűncselekmény. Nem bunkóság, nem kihágás, nem szabálysértés, bűncselekmény.
  7. 23 galambocskám
    galambocskám
    2017. október 25., szerda 16:32
    http://faymiklos.hu/2017/10/25/valamit_mondani_kell
  8. 22 sachs
    sachs
    2017. október 25., szerda 15:32
    Én úgy tudom, hogy nem történt nemi erőszak. Ha tévednék, az más. De mondom, úgy tudom, hogy nem történt.
  9. 21 rworse
    rworse
    2017. október 25., szerda 15:07
    sachs

    Ne akard a "lincshangulat" mérséklését, meg ne hivatkozz álszentségre, mert itt nem arról van szó, hogy az emberek (állatok) évmilliók óta baszni akarnak, hanem nemi ERŐSZAKRÓL - és nem mellesleg, hatalommal való visszaélésről, munkahelyi zaklatásról..., de a lényeg, hogy nemi ERŐSZAKRÓL - van szó! Az a szöveg a végtelenül álszent, amit itt beszélsz. Ha lenne (nincs!) bennem lincshangulat, csak erősítenéd a felháborító mismásolással, mellébeszéléssel. Könyörgöm, ERŐSZAKRÓL van szó a Marton elleni vádak esetében! Akkora halmazati börtönbüntetés, mint ide Lacháza!
  10. 20 rworse
    rworse
    2017. október 25., szerda 14:59
    sachs

    Alaposan félregondoltad ezt, hogy Marton vélhetően nem követett el bűncselekményt.
    Hát, a vádak szerint nemi ERŐSZAKOT - valamint hatalommal való visszaélést, munkahelyi zaklatást..., de a lényeg, hogy nemi ERŐSZAKOT - követett el, többediziglen, szakmányban, többféle módon. Ráadásul a vádak szerint némelyeknél életre ható lelki sérüléseket és egzisztenciális következményeket (pályaelhagyás!) okozva. Gondolkozz már egy kicsit.
    Marton nem kérdezett, hanem ERŐSZAKOLT - a vádak szerint. Nem bűncselekmény?!?!?!?!?!?! Hogy jön ide, hogy Cserhalmi mit kérdezett a liftben?!?!?!?!?!?!?!?!

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Narancsblog

A magyarnarancs.hu véleményblogja

Narancsblog
Szerző adatlapja
Összes blog Itt

Blog