Andy Vajna is támogatná a Lugosi Béla utcát

  • narancsszem
  • 2014. június 15.

Narancsszem

Nemcsak mi, hanem a magyar filmes szakma is szeretné, ha utcát kaphatna Budapesten Lugosi Béla. Legyünk büszkék a vámpírunkra, utcát Lugosinak, de azonnal!

Köves Gábor, a Magyar Narancs szerzője, a Narancsszem egyharmada nemrég telefonon faggatta apjáról ifjabb Lugosi Bélát, akit természetesen a Narancsszem erőfeszítéseiről is megkérdezett, melyek azt a célt szolgálták, hogy végre utcát kaphasson Budapesten a csodálatos magyar, ám Hollywoodban befutott filmszínész, Lugosi Béla. (Az ügy első felvonásáról itt, a politika szomorú válaszáról itt, a további fordulatokról pedig itt, itt és itt olvashatnak.)

MN: Lapunk nemrég azzal fordult az illetékesekhez, hogy legyen Budapesten Lugosi Béla utca. Sajnos a politikusokon elakadt az ügy. Támogatja?

BL: Hogyne. A család mindent megtesz, hogy Lugosi Béla emléke fennmaradjon. Csodálatos lenne, ha Budapesten is elismernék.

Ezen felbuzdulva megkérdeztünk néhány jelentős magyar filmest, hogy ők mit gondolnak Lugosiról és az utcaelnevezés ötletéről. Mindenkitől ugyanazokat kérdeztük: Szereti ön Lugosi Bélát? Miért? Támogatna egy olyan kezdeményezést, amelynek a célja az volna, hogy Budapesten utcát nevezzenek el Lugosi Béláról?

Janisch Attila
false

1–2. Nem szeretem a vámpírfilmeket – ez alól Werner Herzog zseniális, önálló értékű remake-je, a Nosferatu, a vámpír és annak a Murnau által készített eredetije kivételnek számít, de nagyon nagyra tartom, hogy Lugosi Béla magyar színész világhírű lett a saját vámpírszerepeinek köszönhetően. És a hírneve méltó megidézést kapott Tim Burton ugyancsak remek Ed Wood című filmjében, ahol ugyan (értelemszerűen, hiszen már nem élt) nem önmagát alakítja, hanem egy nagyszerű kollégája, de a film mindenképpen tisztelgés Lugosi előtt is.

3. Természetesen támogatom, hogy Lugosi Béláról utca legyen elnevezve. Az ő neve mindenképpen a legismertebb magyarok neve közé sorolandó, akik ráadásul a művészetüknek, a tehetségüknek köszönhetően lettek világhírűek. Igazán jó lenne ebbe a gesztusba akár egy kis humort is lopni, és mondjuk a Vámpír közből kiágaztatni a Lugosi Béla utcát, lehetőleg a Vérmezőhöz közel, vagy ha ott nem megoldható, akkor a Vérhalom tér is elfogadható kompromisszum… A folytatást a jó humorú utcanévadókra bíznám. Jó lenne nem mindent véresen komolyan venni egy országban, ahol amúgy is minden vérre megy, és pont ettől olyan vérszegény az élet. A humor adhatna egy kis vérpezsdítést ennek az egésznek!

Kocsis Ágnes
false

 

Fotó: MTI

1. A szeretet talán túlzás, de örülök, hogy létezik.

2. Azt hiszem, sosem láttam egy filmjét sem egészben (vagy ha igen, nem emlékszem), de van itt egy-két DVD-m, és tervezem, hogy egyszer majd megnézem.

3. Mindenképpen támogatom, hiszen Elvis Presley utca is van.

Mundruczó Kornél
false

 

Fotó: MTI

1. Nagyon.

2. Egy ikon: az egyetemes rémület megtestesítője.

3. Igen.

Andy Vajna
false

 

Fotó: MTI

 

1. Igen.

2. Lugosi Béla egy kiváló színész volt.

3. Igen, Lugosi Béla egy világhírű magyar. Neve biztos sikert jelentett Hollywoodban, és máig talán a legismertebb magyar filmszínész világszerte.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.