Amszterdam után Párizs? A francia választások esélyei

szerző
Timár Bálint
publikálva
2017. márc. 16., 20:56
kommentek
5
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Soha nem volt még ilyen izgalmas és egyben veszélyes a francia ötödik köztársaság történetében egy elnökválasztás.

A holland választások után a francia lehet a következő, ami proeurópai erők és euroszkeptikus populisták versenyévé alakulhat. Soha nem volt még ilyen izgalmas és egyben veszélyes az ötödik köztársaság történetében egy elnökválasztás, ami folytathatja azt a globális trendet, mely során egy elitellenes és egy Európa-párti jelölt közül kerülhet ki a győztes. A voksolás kimenete nagyban befolyásolja majd az Európai Unió útját, az euroszkeptikus és szélsőjobboldali populista Marine Le Pen győzelme esetén pedig akár a létét is veszélyeztetheti. A legfőbb akadály ehhez Emmanuel Macron lehet, a mindössze 39 éves jelölt. Bár egy szélsőjobboldali győzelemre sok esély jelenleg nem mutatkozik, tartogathat még meglepetéseket ez a választás is.

Le Pen nyerhet, de csak az első fordulóban

Jelenleg azt mindegyik politikai elemzőintézet szinte biztosra veszi, hogy az első fordulót Marine Le Pen vagy Emmanuel Macron nyeri. A második helyért ellenben óriási versenyfutás volt kialakulóban François Fillon és Emmanuel Macron között, ahol a közvélemény-kutatások egy ideig – Fillon botránya ellenére – fej fej melletti eredményt mértek, azonban az elmúlt hetek eseményei bebizonyították, Fillon valószínűleg nem fogja túlélni a Penelopegate-et. Vagyis a jelöltek nagy hibát nem szabad hogy elkövessenek, hiszen látható, mekkora visszhangot és népszerűségvesztést okozhat egy-egy botrány, mint az előbb említett Fillon-ügy vagy Macron gyarmatosításról tett kijelentése. Ennek ellenére különös, hogy Le Pennek egyelőre nem ártottak a botrányok, hiszen EP-s pénzekkel való csalása vagy mentelmi jogának felfüggesztése sem okozott különösebb szavazatvesztést, ami adódhat abból is, hogy Le Pen számára ezek csak ürügyek arra, hogy tovább támadja és bűnbaknak állítsa be az EU-s intézményeket.

Nem szabad lebecsülni a negyedik helyen álló Benoit Hamond-t sem, akinek a folyamatos erősödése végső soron Macronnak árthat a legtöbbet. Hamond klasszikus szocialista programja leginkább a baloldali törzsszavazókat érheti el, akik csalódtak Hollande kormányzása alatt a Szocialista Pártban, de radikális baloldali programjával a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon-tól is szavazatokat szerezhet, akinek jelenleg a közvélemény-kutatások 10%-os támogatottságot adnak. Persze ideológiai alapon nem zárható ki egy Hamond–Mélenchon-szövetség sem, de kétséges, hogy egyáltalán nyitott lenne-e erre a szélsőbaloldali jelölt, aki nemrég még arról nyilatkozott, hogy nem fog visszalépni. Ennek ellenére a hírek szerint párbeszéd kezdődött a két jelölt között.

A jelöltek támogatottsága március 16-ig bezárólag

A jelöltek támogatottsága március 16-ig bezárólag

Fotó: Opinionway

Megismétlődhet a 2002-es és 2015-ös képlet

Fontos rögtön az elején leszögezni, ahogy az utóbbi idők európai szavazásai során is látható volt, úgy itt is rendkívül nagy a bizonytalanság. Az alább említett lehetőségek a jelenlegi viszonyok közti legvalószínűbb forgatókönyvet rögzítik. Könnyen megeshet, hogy egyik napról a másikra alapjaiban rendeződnek át az erőviszonyok, mint az François Fillon botránya után is tapasztalható volt.

Macron–Le Pen-párharc esetén lehet a legkevesebb nyitott kérdés a második fordulóban. Ha a baloldali blokk pártjai Macron mögé állnak (ami elég valószínű), akkor az első fordulós szavazatok majdnem felét a magáénak tudhatja. Persze valószínűsíthető, hogy lesznek olyan (főleg) szélsőbaloldali szavazók, akik nem mennek el a második fordulóban voksolni.

A Republikánus Párt szavazóinál már más a helyzet. A tradicionális, konzervatív jobboldali szavazók egy része biztos átszavaz majd Le Penre, ugyanakkor a többség vagy bojkottálja a második fordulót, vagy a nem szélsőséges jelöltet – ez esetben Macront – fogja támogatni. Persze az is könnyen megeshet, hogy Fillon és a republikánusok hivatalosan is beállnak Macron mögé. Ilyen szcenárió esetén Le Pennek nagyon csekély esélye van a második fordulós győzelemre, ahogy a közvélemény-kutatások is ezt jósolják.

Más lehet a helyzet egy Fillon–Le Pen-csata esetén, ami egyre kevésbé valószínű. A 2002-es, majd legutóbb a 2015-ös regionális választásokon a két nagy párt összezárt a Nemzeti Front ellen, amikor a két baloldali jelölt Hauts-de-France és Provence-Alpes-Côte d’Azur régiókban visszalépett annak érdekében, hogy ne a Nemzeti Front jelöltje nyerje az adott körzetet (ami akkor működött). Persze könnyen meglehet, hogy idén ez nem így lesz. A szélsőbaloldali jelölt Mélenchon biztosan nem, de akár a szocialista Hamond és az elitellenes Macron is dönthet úgy, hogy nyilvánosan nem támogatja François Fillon elnökségét a második fordulóban. Ugyanakkor egy Le Pen-elnökség jelentette veszély alapjaiban rendezheti át a viszonyokat, mint azt tette 2002-ben és 2015-ben. A legutóbbi választásokból kiindulva sok új szavazó is becsatlakozhat a második fordulóra attól félve, hogy egy szélsőjobboldali kormány veheti át az irányítást (2015-ben a regionális választások első fordulójában a kb. 50%-os részvétel a második fordulóban – főleg az FN-győzelmek jelentette veszélynek köszönhetően – 58%-ra nőtt). Azt sem szabad elfelejteni, hogy Fillon konzervatívabb szociál- és bevándorláspolitikája „kifoghatja Le Pen populista vitorlájából is a szelet”, valamint hogy a baloldal sokkal inkább állhat be ideológiai alapon Le Pen ellen annak érdekében, hogy ne szélsőjobboldali nyerjen. A számok és a jelenlegi trendek alapján a legvalószínűbbnek jelen pillanatban egy Macron–Le Pen-párharc várható, tehát bármelyik jelölt is nyer, egy „outsider” lehet a francia elnök 2017-től.

szerző
Timár Bálint
publikálva
2017. márc. 16., 20:56
kommentek
5
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 5
    Pálos Tibor
    2017. március 20., hétfő 10:33
    Ausztriában is lesznek választások.
  2. 4 yoyo
    yoyo
    2017. március 17., péntek 11:26
    "Ennek ellenére különös, hogy Le Pennek egyelőre nem ártottak a botrányok, hiszen EP-s pénzekkel való csalása vagy mentelmi jogának felfüggesztése sem okozott különösebb szavazatvesztést"

    Ez nagyon fontos mozzanat.

    Ez ugyanis nem különös dolog.
    A szélsőjobb nacionalisták és híveik egyik fő fegyvere, hogy nem állnak le rágódni, önmarcangolni, önvizsgálatot tartani, a saját oldallal szemben kritikát megfogalmazni.
    Nagyon más tempóban haladnak, mint azok, akik megpróbálnak ragaszkodni a demokrácia játékszabályaihoz, a közösség alapelveihez.

    És itt rejtőzik egy nehezen feloldható ellentmondás.

    Nagyon helyes minden egészen apró disznóságon is felháborodni, mindent szóvá tenni, mindent megvizsgálni, számon kérni, ez jelenti a rendszer immunrendszerét. Ezt rendkívüli helyzetre hivatkozva felfüggeszteni, mondván a mi disznóságaink most kevésbé számítanak, mert a másik oldalon fenevadak vannak, kézenfekvőnek tűnik, viszont az így keletkező kár felmérhetetlen.

    Kellene valami nagyon új megközelítés, amivel meg lehetne őrizni azt a törekvést, hogy a magunk szemében a szálkát is észrevegyük, viszont a gerendás bandával szemben egységesen és rendületlenül meg tudjunk állni.
  3. 3 Kovacs
    Kovacs
    2017. március 17., péntek 11:14
    Vargha Márk 2: Ez a Republikon Intézet cikke a Harangvirág utcából.
  4. 2
    Vargha Márk
    2017. március 17., péntek 09:57
    Kedves Narancs! Az ábrájuk nagyon szép színes, de honnan veszik, hogy mindegyik jelöltet felismeri az átlag magyar olvasó rajzolt porté alapján? Miért nem írnak neveket?
  5. 1
    Vargha Márk
    2017. március 17., péntek 09:52
    Kedves Szerző! Azért ha már elemezni kezd, legalább a jelöltek nevét írja le helyesen! A szocialista jelölt vezetékneve nem Hamond, hanem Hamon!

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Republikon Intézet

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

Republikon Intézet
Szerző adatlapja
Összes blog Itt

Blog

még több cikk