Civil háború

  • Mikecz Dániel
  • 2017. január 12.

Liberális szemmel – Republikon

A civilek ellen intézet támadás új helyzetet teremt, hiszen a Fidesz korábban vigyázott arra, hogy a bűnbakképzés ne érintsen valós magyar társadalmi csoportokat.

Nem üres fenyegetésnek bizonyultak a miniszterelnök szavai, amikor úgy nyilatkozott, hogy 2017 „Soros és az általa szimbolizált erők kiszorításáról fog szólni”. Az Országgyűlés honlapjára ugyanis felkerült a tavaszi ülésszakra tervezett törvényalkotási program. Ezek szerint áprilisban fogja benyújtani a kormány azt a törvényjavaslatot, amely alapján kibővíthető a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek köre. A tervezettel kapcsolatos újságírói kérdésre Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy válaszolt, hogy a Fidesz-frakció a tisztánlátás érdekében támogat minden hasonló tervezetet. Németh Szilárd a sajtótájékoztatón egyébként sem rejtette véka alá véleményét, szerinte ugyanis „a Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani”. A kormányzati fellépésnek Németh szerint „eljött a nemzetközi lehetősége”, ami minden bizonnyal Donald Trump megválasztására vonatkozik, aki maga sincs jó véleménnyel Soros György tevékenységéről. Korábban, a Norvég Alap támogatásait kezelő civil szervezetek elleni kormányzati fellépés után Barack Obama elnök konkrétan utalt a magyar kormányzati túlszabályozásra és megfélemlítésre.

Már a 2014-es választások után sem volt világos, hogy az újabb kétharmados mandátumtöbbséget élvező kormány miért érezte szükségét a norvég civil ügy kirobbantására, hiszen a támogatások elosztásának módjáról csendesebben is megegyezhetett volna a norvég kormánnyal. Utólag kiderült, hogy az adóhatósági vizsgálatot maga a miniszterelnök rendelte el, valamint az illiberális államról szóló beszédében is úgy fogalmazott Orbán Viktor, hogy nem civilekről, hanem az ő olvasatában fizetett politikai aktivistákról van szó. A Fidesz szerint ugyanis nem lehet legitim az a civil szervezet, amely mögött nem tömegtámogatás, hanem külföldről érkező pályázati forrás áll.

false

A probléma gyökere az, hogy a rendszerváltás után sok civil szervezet az önkénteskedés és az adományozás kultúrájának hiánya miatt rá volt utalva az egész civil szektort támogató donorszervezetekre. Ez a függés később is megmaradt, valamint az uniós csatlakozással módosult is, amennyiben nem az USA, hanem az EU lett az egyik legfontosabb szektorfejlesztő ebben a tekintetben. Könnyen belátható, hogy a civil szervezetek külföldi finanszírozásának korlátozása több akadályba is ütközik. A magyar civilek így fontos uniós forrásoktól esnének el, ráadásul az is kérdés, hogy mi történik többek között a hazai nemzeti kisebbségek anyaországi támogatásával, a kulturális és tudományos együttműködésekkel.

A technikai részleteken túl természetesen a tervezetnek a politikai célja az izgalmasabb. A Fidesz, úgy tűnik, veszélyesnek érzi hatalmára nézve a kormánnyal kritikus civil szervezeteket, amelyek ugyanakkor korábban is kritizálták a hatalmon lévőket, a TASZ pedig Orbán Viktor jogi képviseletét is ellátta egy alkalommal. Ezek a szervezetek valóban aktívak a kormány számára fontos szakpolitikai kérdésekben is, mint pl. a menekültválság kezelése, bár tevékenységük számtalan olyan területre kiterjed, amely nem áll a politikai érdeklődés középpontjában. A mostani vita tárgyát a Soros György alapítványa által nyújtott valóban tetemes támogatások adják, azonban a kritizált szervezetek politikai hatása nem csupán a források függvénye. Jelentőségüket elsősorban a politikai baloldal széttöredezettsége, válsága teremtette meg. A 2014-es ellenzéki összefogás sikertelensége után létrejött egy olyan politikai tér, amelyet részben tudatosan, részben a körülmények folytán a kormánykritikus civil szervezetek tudtak elfoglalni. Ilyen volt a Humán Platform, amely már a netadós tüntetések előtt is aktívan lépett fel a kormánnyal szemben. Másfelől a civilek politikai szerepét éppen a kormány emelte ki a már említett 2014-es vegzálásokkal.

A Fidesznek azonban tudnia kellene, hogy ezek a szervezetek önmagukban nem jelentenek politikai alternatívát, bármennyire állítsák is az ellenkezőjét a vágyvezérelt megállapítások. A szóban forgó szervezetek eddig nem adták a jelét annak, hogy önállóan vagy szövetségben közvetlen politikai befolyásra törekednének. Egyetlen apró kivétel a Magyar Kétfarkú Kutya Párt által kezdeményezett, a kvótanépszavazáson az érvénytelen szavazat leadására buzdító nem-igen kampány, amelyhez csatlakozott a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság is.

A civilek ellen intézet ismételt támadás új helyzetet teremt, hiszen a Fidesz korábban vigyázott arra, hogy a bűnbakképzés ne érintsen valós magyar társadalmi csoportokat. A brüsszeli elitek és a menekültek olyan elvont kategóriák, amelyeket lehet hibáztatni, támadni a társadalmi béke relatív megőrzése mellett. A kritizált civil szervezetek azonban részei egy olyan politikai miliőnek, amelyhez konkrét hazai társadalmi csoportok kapcsolhatóak, az intézkedésekkel szemben tehát erősebb társadalmi ellenállás várható. Ezeknek a konfliktusoknak az eszkalálódása azonban sürgetné azt, hogy a megtámadott civil szervezetek akár közvetlenül is védelmet remélhessenek az ellenzéktől. Ha nem sikerül az akár csak áttételes szövetségi hálózatok kialakítása, úgy a választói felhatalmazással bíró kormány fog harcolni a magukat csupán morálisan és szakmailag legitimálni tudó civil szervezetekkel. Ha ebben a konfliktusban nem kapnak szerepet az ellenzéki politikai pártok, úgy erősödni fog hazánkban a politikaellenes hangulat.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.