Az álom féltestvére

  • 2013. január 7.

Snoblesse

Ulickaja-feldolgozás: Nagy Zsolt mint haldokló kungfubajnok.


Most már egészen bizonyos, hogy Ulickaja-reneszánsz van, és ezt nem a kincstári optimizmus, hanem a színházműsor mondatja velünk. Az orosz falvak asszonyai című novellából éppúgy előadás (Rövid) született, mint az Odaadó hívetek, Surik című regényből, és nem kerülhette el sorsát a Vidám temetés, Ulickaja magyarul 2005-ben megjelent regénye sem. A könyv lapjain Alik, a New Yorkba emigrált orosz-zsidó festőművész haldoklik, a Titkos Társulat és a Tünet Együttes közös előadásában viszont Zsolt (Nagy Zsolt) az, az örök győztes kungfubajnok, akinek halálos ágya mellett sorra felbukkannak régi szerelmei, rokonai, barátai, tanítványai. Az előadás minden, csak nem szöveghű feldolgozás; a Trafóban bemutatott produkció szövegét a benne szereplő színészek és táncosok improvizációiból Sebők Bori és Kárpáti Péter írta. Szolgálati közlemény: bármilyen hasonlóság az Alkésztisz-mítosszal nem a véletlen műve.

Figyelmébe ajánljuk

Különbség

Izrael 1948-as megalakulásakor több mint 700 ezer palesztin hagyta el korábbi lakóhelyét, hazáját – többnyire elüldözték őket az ENSZ jóváhagyása értelmében születő új állam területét csak harcok árán biztosítani képes fegyveres erők. Mindkét oldalon történtek súlyos atrocitások.

Bukott diák

Lehet fanyalogni, sőt, tulajdonképpen ildomos is. Aki nem fanyalog, az talán nem is tartható komoly befogadónak, mintha nem lenne ízlése, s éppen ezért az értékítéletei sem méltók arra, hogy figyelembe vegyük azokat. Mégis, a fanyalgás negatív cselekedetnek számít, s a fanyalgó amolyan ünneprontónak, ízetlenkedőnek, tulajdonképpen egy igazi faszkalapnak.