Rövid

  • 2012. december 18.

Snoblesse

Ulickaja-láz a hazai színpadokon: az Odaadó hívetek, Surik a Rózsavölgyi Szalonban, a Rövid a Tháliában ad ízelítőt az orosz néplélekből.


Legutóbb tavaly, Imágó című regénye megjelenése alkalmából járt nálunk Ljudmila Ulickaja, az orosz irodalom nagyasszonya – egy begipszelt kar (a művésznőé), tucatnyi interjú (lapunké itt olvasható) és sok boldoggá tett rajongó tette ki a látogatás mérlegét. És az írónő (olyan művek szerzője, mint a Daniel Stein, tolmács, a Kukockij esetei, a Szonyecska vagy a Médea és gyermekei) ismét itt van velünk, ha nem is testben, de egy novellájából készült színdarab formájában. A Rövid címmel bemutatott darab Az orosz falvak asszonyai című novella alapján készült, s három nő nyelve oldódik meg benne egy New York-i lakásban, nem kevés alkohol kíséretében. Ulickaja színpadra átdolgozott nőalakjait Györgyi Anna, Bartsch Kata és Horváth Erika kelt életre.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.