mi a kotta? - A magyar kapcsolat

  • .
  • 2009. február 12.

Trafik

Az előttünk álló hét, vagyis a csütörtöktől szerdáig tartó soros MaNcs-ciklus első és leginkább illusztris komolyzenei koncertje, amelynek beharangozásakor méltán alkalmazhatjuk a "mindenekelőtt" határozószót, a Philadelphiai Zenekar vendégjátéka lesz (Nemzeti Hangversenyterem, február 12., fél nyolc). A testvéri szeretet és Rocky Balboa városának filharmonikusai frissen lejárt mandátumú volt vezető karnagyuk, Christoph Eschenbach és Leonidasz Kavakosz társaságában látogatnak a MűPába, s az esemény fényes alkalmat kínál a magyar kapcsolatok és vonatkozások pertraktálására.
Hiszen a hagyományosan az amerikai "Nagy Öt" közé sorolt zenekar élén 44 éven át a kiváló Eugene Ormandy (születési nevén: Blau Jenő) állt: vele készítették legtöbb lemezfelvételüket és vele jutottak el a népi Kínába is, méghozzá elsőként a nyugati világ szimfonikus együttesei közül. A program úgyszintén rejt magyar vonatkozást, s itt most nem is az Egmont-nyitány és 1956 fájóan közhelyes összekapcsolására gondolunk, hanem éppenséggel a Kavakosz specialitásaként felhangzó Sibelius-hegedűversenyre. Ennek szerzői dedikációja ugyanis Vecsey Ferencnek szól, az utóbb virtuóz művésszé és közepes komponistává serdült csodagyereknek (képünkön mestere, Joachim József társaságában), aki 1905-ben, 13 éves korában diadalra vitte Sibelius versenyművét.

A philadelphiaiak programja Schubert "Nagy" C-dúr szimfóniájával zárul majd, amelynek köztudomásúlag mindmáig változó a számozása, s ugyancsak Schubert fogja uralni a pénteki napot is. Az ő opus posthumus B-dúr szonátájával szegi majd be izgalmasnak ígérkező zongoraestjét Richard Goode (Zeneakadémia, február 13., fél nyolc), s ugyanez a mű aznap a város egy másik pontján is megszólal, hiszen ott leljük Michel Dalberto programján is, mely Schubert utolsó életévének zongoradarabjaiból válogat (Francia Intézet, február 13., hét óra). Hazai vonatkozásként e helyütt megemlíthetnénk, hogy a Puffancsnak is becézett zseniális Franzerl korai halálában bizonnyal volt szerepe annak a szifilisznek, amit alighanem a Magyar Királyság területén, Zselizen vendégeskedve szedett össze, ám inkább beszéljünk Dalberto másik pesti koncertjéről, melyet a Magyar Telekom Szimfonikusainak társaságában játszik és vezényel majd Mozart és Haydn műveiből szemelgetve (Zeneakadémia, február 12., fél nyolc).

S ha már Haydn, akkor jöjjön hamar Hauser Adrienn hétfői szonátaestje, amit Mitilineou Cleo gazdagít majd a szerző Angol dalaival (a Rádió Márványterme, február 16., hat óra), s jöjjön az Ensemble Philippe két derűs humorú Haydn-matinékoncertje (Fesztivál Színház, február 15. tizenegy és tizenöt óra).

Vasárnap egy másik matinén, a Budafoki Dohnányi Zenekar délebédi hangversenyén ezzel szemben Pergolesi megindító Stabat Matere kerül az ifjúság elé (Zeneakadémia, február 15. tizenegy óra). Ám végzet, bűn és ítélet akad majd a MÁV szimfonikusainak keddi koncertjén is, ahol egy Verdi-nyitány és a Fantasztikus szimfónia ölelésében Deborah Hoffman az argentin Ginastera egzotikus Hárfaversenyét fogja sebes járású ujjaival elpönögni (Nemzeti Hangversenyterem, február 17., fél nyolc).

És végül egy kötelező operai ajánlat: 13-án pénteken a Sevillai borbély bemutatója az operaházban. Az alkotók, úgy látszik, nem babonásak, hát mi se legyünk azok!

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.