Egy kimagasló magyar politikai karrier állomásai

  • narancs.hu
  • 2015. szeptember 27.

Villámnarancs

Pozsgay Imre pályája az „évszámok tükrében”.

Tegnap Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke és Bihari Antal díjalapító egy valóban sokat látott embernek adta át Melocco Miklós által tervezett Szent István-díjat.

false

 

Fotó: Kovács Attila/MTI

1950 Belép a Magyar Dolgozók Pártjába

1956 Belép a Magyar Szocialista Munkáspártba (MSZMP)

1957 Diplomát szerez a Lenin Intézetben

1957–1965 Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Marxizmus–Leninizmus Esti Egyeteme igazgatója

1965–1968 A Bács-Kiskun megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője

1969 Az MSZMP Központ Bizottsága sajtóalosztályának vezetője

1971–1975 A Társadalomtudományi Szemle főszerkesztő-helyettese

1975 Kulturális miniszterhelyettes

1976–1982 Kulturális miniszter, 1980-ban a minisztériuma megkapta az oktatásügyi feladatköröket is, a minisztérium pedig felvette a Művelődési Minisztérium nevet

1980–1982 Az MSZMP Központi Bizottságának tagja

1982–1988 A Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára

1988–1990 Államminiszter

1990 Az MSZP alelnöke, majd független képviselő

1991–1995 A Nemzeti Demokrata Szövetség ügyvivője

1995–1996 A Magyar Egységért Mozgalom elnöke

1995–2000 A Szent László Akadémia rektora

1996–2001 A Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja

1998 Az MDF képviselőjelöltje

2005 Az Orbán Viktor vezette Nemzeti Konzultációs Testület tagja

2010 Másokkal egyetemben Orbán Viktor felkéri az új alkotmány kidolgozására

2015 Az „összmagyarság érdekében végzett kiemelkedő jelentőségű tevékenységéért” Szent István-díjat kap

A történethez tartozik, hogy az MTI tudósítása szerint Pozsgay Imrének Schmitt Pál az elsők között gratulált, és ez, bizony, így kerek: valóban egy bukott köztársági elnöknek illik köszönteni azt, aki csak szeretett volna köztársasági elnök lenni.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.