Kövér László példaképet állít

  • narancs.hu
  • 2013. október 24.

Villámnarancs

A házelnök tévedhetetlen érzékkel találta meg azt az embert, akit október 23-án körül kell rajongania, és azt az országot, amihez Magyarországot a szabadság ünnepén hasonlítania érdemes.

Tegnap csupa kampányrendezvény volt Budapesten, ám Kövér Lászlónak hazájától távol sikerült emlékezetesen szólnia, amikor arról beszélt, mily nagy öröm számára, hogy a szabadság napját egy olyan országban ünnepelheti, amelynek népe a miénkhez hasonlóan megszenvedett a szabadságért, de a legszörnyűbb elnyomás ellenére sem adta fel a szabad ember méltóságának igényét.

Találós kérdésünk a következő: vajon hol mondta ezt Kövér, a szabadság és demokrácia melyik fellegvárában?

Nazarbajev utat mutat

Nazarbajev utat mutat

Fotó: MTI

Úgy van! A házelnök Kazahsztánban mondta szép beszédét, sőt tudósítások szerint „emlékeztetett arra, hogy Magyarország a világon az elsők között, 1991. december 26-án ismerte el a független Kazahsztánt, azóta is baráti figyelemmel követi sorsának alakulását, és azt a kiemelkedő teljesítményt, amelyet a függetlenség elnyerése óta eltelt két évtizedben nyújtott”. Ehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy Kazahsztánban persze könnyű lehet a „szabad ember méltóságának igényével” élni, ám abban bizonyosan téved Kövér László, hogy e baráti népnek meg kellett szenvednie a szabadságért. Nem kellett, mert volt és van ott valaki, aki immár 1989 óta tökéletes vezetője az országnak.

Nurszultan Nazarbajev 1989-ben lett a Kazah Kommunista Párt elnöke. Ő olyan férfi, aki egyszerre tudott szovjet pártkatona és kazah függetlenségi harcos lenni, és akit annyira imád a nép, hogy a két évvel ezelőtti választásokon az ellenzéki elnökjelöltek is őt támogatták.

Ugye, milyen jó lenne kazahnak lenni?

A Fidesz kedvenc diktátora

„Ami az elnököt illeti, személyi kultusza a legderekabb sztálini időket idézte egykor, mára azonban egyre inkább a harmadik világ zakós diktátorainak stílusát öltötte magára. Kemény kézzel vezeti az országot, decemberben a nyugat-kazahsztáni olajmezők mintegy nyolcezer munkása tüntetett ellene, a velük szemben fellépő biztonsági szervek tizenöt munkást agyonlőttek, legalább egyet pedig kihallgatás közben vertek halálra.”

Orbán hízelgéseiről és Nazarbajev dicső tetteiről itt olvashat bővebben.

„Franciaországban a múlt héten elfogták Muhtar Abljazovot, az egykori kazah oligarchát. Ő a despotikus allűrjeiről világszerte közismert Nurszultan Nazarbajev kazah elnök első számú közellensége: hazájában nemcsak őt, de családtagjait és egykori munkatársait is bíróság elé akarják állítani. Ki ez az ember, és mi köze van készülő bűnperéhez Magyarországnak?”

A magyar szálról lásd korábbi cikkünket: A kazah tájkún nyomában.

Az, amikor két fiatal megszereti egymást, és összeköti az életét, minden körülmények között magasztos és szép pillanat. De vannak különösen fontos esküvők. Ilyen frigyet látott manapság Kazahsztán és Kirgízia népe, amikor Aszker Akajev kirgiz elnök daliás fia, Ajdar örök hűséget esküdött Nurszultán Nazarbajev kazak elnök szépséges Alija lányának. Ám nem teljesen bizonyos, hogy ez a házasság az égben köttetett. Mintha a két fiatal, no meg az örömszülők nem családot, hanem dinasztiát, esetleg regionális középhatalmat készülnének alapítani.

A régi szép emlékekről lásd cikkünket 1998-ból.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.